A dizájn lovagjai

2015. 02. 14.
Szigorú, letisztult mértani formák és gömbölyded, organikus, játékos tárgyak. Két régi jó barát, akik közel két évtizedes barátság után végre együtt dolgoznak a világ jelenleg legértékesebb cégénél. Jony Ive és Marc Newson korunk legkiemelkedőbb formatervezői közé tartoznak.

A formatervezés áthatja mindennapi életünket. Minden használati tárgyunkat formatervezők álmodják meg, gondoljunk csak a zsebünkben lapuló telefonra, a székre, amiben éppen ülünk, a tányérra, amiről az ebédünket fogyasztjuk el. Az embert az eszközhasználat emelte ki az állatvilágból, és emberi mivoltunk egyik fontos tulajdonsága, hogy szeretjük a szép dolgokat.

Az embernek igénye van a dizájnra. Már az őskorban edényeket és eszközöket készítettünk. Az ember a maga által alkotott környezetben érzi jól magát, dizájnolja a környezetét. Amikor növényeket ültetünk a kertbe, megmetsszük a sövényt, akkor a természetet is dizájnoljuk – ezt talán a japánok fejlesztették leginkább tökélyre a bonszaiművészettel illetve a japánkertekkel. Nem meglepő tehát, hogy gyakorlatilag minden általunk használt hétköznapi eszközt egy formatervező öntött formába.

A gondoskodó apa

Jonathan Paul Ive 1967. február 27-én született London egyik külvárosának legszélén, a csendes és nyugodt Chingfordban. Jony tanulmányait a helyi alapítványi általános iskolában kezdte meg. Szabadidejét legtöbbször édesapjával, Mike-kal töltötte, aki közösségükben elismert ezüstművesként és egyetemi tanárként dolgozott. A tárgyak és a formák iránti érdeklődés már a kis Jony-ra is jellemző volt, aki sokszor sertepertélt apja körül miközben az dolgozott. Abban, hogy harmincas évei elejére a világ egyik legjobban sztárolt formatervezője vált belőle, édesapjának is jelentős szerepe volt.

Jonyt egészen kis korától érdekelte a műszaki dolgok felépítése és működése, többek között rádiókat szerelt szét és próbált meg összerakni – néha inkább kevesebb, mint több sikerrel. Michael Ive korán felismerte fia érdeklődését a tárgyak iránt, így folyamatosan bátorította és terelgette Jonyt ebbe az irányba. Gyakran jártak együtt kiállításokra, ahol a kor formatervezői által készített alkotásokat tekintettek meg. Hogy mekkora szerepe volt Mike-nak fia későbbi pályafutására, azt nehéz lenne pontosan megmondani – mindenesetre vitathatatlan jelentősége volt annak, hogy hagyta kibontakozni Jony vágyait.

Miután befejezte középiskolai tanulmányait a Walton Állami Középiskolában, komoly döntést kellett hoznia jövőjével kapcsolatban: inkább a művészetek irányába mozduljon el, vagy a gyakorlati formatervezést válassza? A döntésben az egyik vezető angol tervezőcég, a Roberts Weaver Group akkori ügyvezető igazgatója, Philip J. Gray segített. Ő egy konferencia során figyelt fel a 16 éves Ive tehetségére, így amikor Michael Ive kikérte a véleményét az iskolaválasztásban, Gray az azóta szinte legendássá váló Newcastle-i Politechnikumot (ma Northumbriai Egyetem) ajánlotta a továbbtanulásra, amit Ive sikeresen teljesített. Tanulmányai alatt több alkalommal is bemutatásra kerültek munkái, így későbbi hírnevét már ekkor megalapozta.

A Northumbria University ma. | Kép forrása: Northumbria University

Apa nélkül

Marc Newson 1963. október 20-án született Sydney egyik északi külvárosában, Gordonban. Az ő családi háttere közel sem volt annyira rendezett, mint Ive-vé: édesanyja 19 éves volt amikor teherbe esett. A hírre összeházasodtak Marc apjával, Paul Newsonnal, aki másfél évvel volt idősebb, és akkoriban villanyszerelőként dolgozott. Rövidesen azonban megromlott a kapcsolatuk, így válásra került sor. Ekkor Newson anyja, Carol a kis Marckal hazaköltözött a szüleihez.

Newson a későbbiekben sem tartotta a kapcsolatot édesapjával, még fotókat sem látott róla soha. Egyetlen emléke van, amikor egyszer meglátogatta és elvitte vitorlázni a Sydney-öbölbe. Ezen kívül kevés közvetlen hatása volt az életére. Helyét az apaszerepben nagyapja – Carol édesapja – vette át, aki a ’20-as évek elején érkezett Ausztráliába görög származású bevándorlóként. Andrew Rolfe egészen kis korától arra biztatta Newsont, hogy saját kezűleg készítsen magának tárgyakat: Marc órákat töltött a házukhoz tartozó garázsban, ahol karórákat és rádiókat szerelt szét és rakott össze újra, kerékpárokat és repülőmodelleket épített.

Carol eközben egy sidney-i művészeti iskolába járt, és recepciósként dolgozott a Pettit & Sevitt modernista építész irodánál. Newson 11 éves korában anyja egy évre kivette az iskolából, hogy beutazzák Európát. Végül Londonban kötöttek ki. Carol újraházasodott, majd mikor Newson mostohaapját Dél-Koreába helyezték, vele tartott az egész család. Marc itt a helyi amerikai középiskolába járt, azonban gyenge tanulmányi eredményei miatt anyja hazaküldte Sydney-be, ahol egy anglikán fiúgimnáziumban (Trinity Grammar School) fejezte be tanulmányait.

Ezután a Sydney-i Művészeti Főiskolán (Sydney College of the Arts) tanult ékszertervező szakon, mivel ez lehetővé tette számára, hogy a saját kezével alkosson tárgyakat. Hamar rájött azonban, hogy az ékszerek kevésbé vonzzák, és inkább a bútorok felé fordította az érdeklődését. Sikeresen meggyőzte a kari vezetőséget, hogy a székek tulajdonképpen egyfajta hordható kiegészítőként is értelmezhetők, így engedélyezték neki, hogy a továbbiakban bútorokat tervezzen. A tanulmányait végül 1984-ben fejezte be a főiskolán.

Sydney College of the Arts

Bidétől az iPhone-ig

Az egyetem elvégzése után Jony Ive korábbi megállapodásuknak megfelelően – az egyetemi tanulmányainak finanszírozásáért cserébe – Philip J. Gray cégénél kezdett dolgozni. Itt azonban úgy érezte, hogy nem talál megfelelő kihívásokra, ezért rövidesen a Tangerine nevű, londoni formatervező – mai divatos szóhasználattal élve – startupnál folytatta karrierjét.

A Tangerine rengeteg különböző területen tevékenykedő cég számára készített formaterveket. Jony itt több hétköznapi használati tárgyat tervezett, majd elege lett a dologból, miután az egyik ügyfél, az Ideal Standard a számukra kitalált fürdőszobai felszereléseket túl modernnek és túl drágának tartotta. Akkoriban a Tangerine ügyfelei közé tartozott az Apple is, ahol felfigyeltek munkáira, így több évnyi kérlelés után sikeresen átcsábították a céghez a kissé megcsömörlött Ive-ot egy teljes munkaidős állásba.

Itt először a Newton MessagePad 110 megtervezésével tűnt ki a tömegből – annak ellenére, hogy ez a termékvonal sosem lett igazán sikeres. Később az Apple-nél végzett munkájával sem volt különösebben elégedett, el akarta hagyni a céget, ami már nem azok mentén az értékek mentén tevékenykedett, amiket Ive korábban megismert. A változást Steve Jobs visszatérése hozta el 1997-ben. Az Apple legendás alapítója gyakorlatilag az első találkozásukkor felismerte az Ive-ban rejlő tehetséget, és még abban az évben kinevezte a cég ipari formatervezésért felelős vezetőjének. A többi már szinte történelem: elkészült az első iMac, iBook, iPod, az újabb modellek, majd az első iPhone és iPad. Jony Ive pedig valószínűleg örökre beírta magát az ipari formatervezés történelemkönyveibe.

iMac

Alumíniumbuborék

Marc Newson már a kezdetektől „a maga ura volt”, általában külső tervezőként készített dizájnokat cégek számára. Egyik első munkája egy kiállításra készült, melyet Roslyn Oxley galériájában rendeztek meg. Marc csupán pár vázlattal felszerelkezve, komolyabb korábbi munkák nélkül érkezett a neves galériához, ahol egyből hat szék megtervezését kapta feladatként. Végül csak néggyel készült el a határidőre, és azokat sem akarta senki megvásárolni.

A kudarc miatt nagyapja azt tanácsolta, hogy talán valamilyen gyakorlatiasabb szakmát kellene választania, esetleg kipróbálhatná az asztalosságot. De Newson nem adta fel, nekilátott a később Lockheed Lounge néven ismertté vált széke megtervezéséhez. Az első darabot 3000 dollárért sikerült eladnia, majd összesen még 12 darab készült a székből. A formaterv akkor vált igazán híressé, amikor Philippe Starck tippje alapján vásárolt belőle egyet a new york-i Paramount Hotel 1989-ben. Később a Lockheed Lounge vált Newson legismertebb munkájává, 2010-ben például 2,1 millió dollárért árvereztek el egyet, mely a legnagyobb összeg volt, amit valaha még élő formatervező munkájáért fizettek.

Lockheed Lounge

Newson ezen kívül számtalan cégnek készített formaterveket, ruháktól kezdve a konyhai eszközökön és bútorokon át a motorcsónakokig. Munkái tanúskodnak kivételes tehetségéről, vagyis hogy gyakorlatilag bármilyen tárgynak képes megfogni a lényegét és egyedi dizájnnal felruházni azt. Newson napjainkig népszerű és keresett formatervező, saját cégénél, a Marc Newson Ltd.-nál készíti a megbízók számára a terveket. Emellett a kisebb-nagyobb hullámvölgyeket megélt Ikepod óragyártó társtulajdonosa volt, ahol egészen egyedi formavilággal rendelkező luxuskarórákat tervezett.

Azonos filozófia, különböző formavilág

Ha jobban megnézzük Jony Ive legismertebb munkáit, az általa használt formákat, anyagokat, érdekes felfedezést tehetünk. Egy mai Apple terméket szinte bárki képes felismerhetően felskiccelni pár vonallal anélkül, hogy különösebb rajztehetséggel rendelkezne. Bármelyik iPhone-t vagy iPadet csupán egy lekerekített téglalappal és egy körrel felismerhetően lerajzolhatjuk szemből. A kecses iMacet gyakorlatilag tökéletesen reprezentálhatjuk oldalról két íves formával – a számítógépnek helyt adó LCD-kijelző házával és a készülék talpával.

Persze nem mindig volt ennyire letisztult az Ive által képviselt formavilág. Az első iMac a ’90-es évek végén leginkább egy cukorkára hasonlított, amit a felhasznált élénk színek is megerősítettek. Az akkori iMac formavilágát a katódsugárcsöves monitor határozta meg, a mai modellt pedig a lapos kijelző uralja. Ive dizájnjaiban a termék alapvető elemei határozzák meg a formát. Az évek során ezen kívül folyamatos törekvést figyelhetünk meg az egyszerűsítésre. Az általa tervezett első hordozható Macek leginkább egy színes kagylókra emlékeztetnek, a maiak egyszerű, már-már szigorú alumínium-monoliteknek tűnnek, melyek vázát egyetlen fémtömbből marják ki hihetetlenül bonyolult gyártási folyamatok során. Ahogy egyre kifinomultabbá váltak Jony formatervei, úgy egyszerűsödtek az általa kidolgozott formák.

MacBook Pro

Az egyszerűsítés nem véletlen. Jony Ive bevallottan Dieter Rams évtizedekkel ezelőtt leírt, a jó dizájnról szóló 10 alapelvét követi, ezt tekinti munkái filozófiai alapjának. Ive többször is hangsúlyozta, hogy egy termék formatervének megalkotása során talán a legfontosabb alapelv, hogy a jó dizájn a lehető legkevesebb dizájn, mely mégis – vagy éppen ezért – érthetővé teszi a terméket, felesleges és öncélú sallangok nélkül. A dizájnban a terméknek kell megjelennie a maga legjobb formájában, és nem elsősorban a dizájnernek. Az Apple termékeinek formaterve azért is jó, mert ha rájuk nézünk, nem gondolkozunk azon, hogy miért olyanok amilyenek. Fel sem merül bennünk, hogy mások is lehetnének.

Dieter Rams: A jó dizájn 10 alapelve
 
A jó dizájn innovatív.
A jó dizájn használhatóvá teszi a tárgyat.
A jó dizájn esztétikus.
A jó dizájn érthetővé teszi a tárgyat.
A jó dizájn nem tolakodó.
A jó dizájn őszinte.
A jó dizájn hosszú életű.
A jó dizájn konzekvens a legkisebb részletekig.
A jó dizájn környezetbarát.
A jó dizájn a lehető legkevesebb dizájn.

A Marc Newson által megálmodott formák a legtöbbször radikálisan különböznek azoktól, amiket napjaink Ive-ja készít. Marc gyakran harsány színeket használ, íves, gömbölyű, játékosabb formákkal. Egy Newson-tárgyat általában nem tudunk felismerhetően lerajzolni pár ceruzavonással. Még akkor sem, ha maga a forma egészen letisztult, és szintén gyakorlatilag csupán egyetlen elemből áll. Jó példa lehet erre egyik leghíresebb formaterve, az embriószék (Embryo chair). Ez egy puha, szintetikus anyaggal borított íves habszivacs formából áll – nevéhez méltóan embrióra vagy egy babszemre hasonlít leginkább – mely vékony, egyenes fémlábakon áll. A forma első ránézésre egyszerű, felismerhető reprodukciója mégis nehézkes.

Embryo Chair

Newson formái a legtöbbször sokkal organikusabbak, mint amiket Ive használ: polcok és kanapék, melyek egy méhkas sejtjeire hasonlítanak. Nem egyszer meglévő formákat értelmez újra, nagyít fel, játszik az arányaikkal. A diódalámpa-sorozat (Diode lamp) tagjai hatalmas színes LED-ekre és ellenállásokra emlékeztetnek, a padlóra helyezve őket a szoba már-már gigászi nyomtatott áramkörré alakul.

Marc Newson szerint a dizájn sokszor abból áll, hogy bizonyos anyagoknak új formát és ezáltal új jelentést adunk, az anyagokat megszokott környezetüktől eltérő formában és területen használjuk fel. Jó példa erre a Lockheed Lounge széke, mely buborékszerű formája teljesen idegennek hat a felhasznált csillogó, szegecselt alumíniumlemezek fényében. Az anyag és forma ambivalenciája adja ebben az esetben magát a dizájnt. Az anyagok újszerű felhasználása Jony Ive formaterveinek is kulcsfontosságú pontja, gondoljunk csak a titánból majd később alumíniumból készült laptopokra, vagy az üvegből és acélból gyártott iPhone 4-re.

„Van bármi, amit nem tervezett Marc Newson?”
 
A fenti kérdést Chip Brown, a New York Times újságírója tette fel Marc Newsonnal készített interjúja címeként. A kérdés jogos, ha belegondolunk, hogy Newson tervezett már szemüvegeket, ruhákat, cipőket, poharakat, csészéket, tányérokat, sajttartót, csepegtetőt, lábosokat, serpenyőket, csaptelepet, szappantartót, kádat, ágyat, emeleteságyat, lámpákat, hintalovat, pezsgőhűtőt, sószórót, tűzhelyet, táskákat, bőröndöket, shakert, vibrátort, házszámot, rengeteg széket, kanapét és asztalt, hajszárítót, hajvasalót, hajsütőt, kilincset, vállfát, ajtókitámasztót, zseblámpát, sörnyitót, vízforralót, hamutálat, vázát, parfümösüveget, repülőtéri várót, cipőboltot, ékszerboltot, hotelt, éttermet és bárt, lemezkiadót, repülőbelsőt, motorcsónakot, űrrepülőt, sugárhajtású repülőt, autót, biciklit, fényképezőgépet, mobiltelefont, karórát, asztali órát, faliórát, nyakláncot, szörfdeszkát, tükröt, szobrot és sörétes puskát is.

Közösen vallják azt az elvet, hogy a dizájnnak hozzáférhetőnek kell lennie, vagyis tömegek számára elérhető árúnak, nem csupán egy szűk réteg kiváltságának. Az egyszerűségre törekvés nem a bonyolult elvetését, hanem a bonyolult ellentétét, az érthetőt jelenti. Pont ezért nehéz az egyszerűség elérése, hiszen úgy juthatunk el hozzá, ha sikerül megragadnunk a tárgyak lényegét, a funkciók kvintesszenciáját. A minimalizmus szerintük tehát nem csupán egyszerűsítés, hanem egyfajta folyamat, melynek végén a legfontosabb tulajdonságokat mutathatják be. A szépség a funkció tiszta kifejezésében rejlik. A dizájn továbbá törődés, nem is feltétlenül a tárgy iránti törődés, hanem az emberek iránt, akik a tárgyat használni fogják, és akik ezáltal részesülnek a feléjük irányuló törődés érzésében.

Ive és Newson formatervezéssel kapcsolatos filozófiájának további sarkalatos pontja a gyártási folyamatok és technológiák iránti érdeklődés. A tömegtermelésben számos olyan dizájnelem van, melyet a gyártási technológiák folyamatos fejlesztése tesz lehetővé, gondoljunk csak mondjuk az alumínium lézerrel történő megmunkálására, melynek köszönhetően a fémben egész apró részleteket vagyunk képesek megjeleníteni. A jó dizájnernek pontosan ismernie kell a gyártási folyamatokat, így tudja a maximumot kihozni belőlük.

Barátság és közös munkák

Jony Ive és Marc Newson először 1997-ben találkoztak Japánban. Mindketten gyorsan felismerték, hogy gondolkodásmódjukban és a formatervezéshez való hozzállásukban rengeteg közös pont van. A két dizájner gyorsan kötött mély, produktív barátságot, melynek nagyon sokáig azonban nem volt „kézzel fogható” eredménye. Ettől függetlenül mindketten azt állítják, hogy ugyan gyakorlati dizájnokat nem alkottak közösen, de jelentős hatással voltak egymásra az elmúlt években, hiszen folyamatosan kommunikáltak egymással az aktuális feladataikról.

Első nagyobb szabású közös munkájukra egészen tavalyelőttig kellett várnia a nagyközönségnek. 2013-ban ugyanis a Bono nevével fémjelzett, az AIDS terjedésének megállítására és a gyógymód megtalálására létrehozott (RED) alapítvány jótékonysági árverésén dolgoztak közösen. Együtt választották ki a Sotheby’s által lebonyolított aukció tárgyait, illetve az alkalomra készítettek pár egyedi darabot is. Az árverés minden tekintetben felülmúlta a várakozásokat, végül 13 millió dollárt sikerült összegyűjteni az összesen 44 tárgy elárverezésével. Ebből közel 6 millió dollár az Ive és Newson által tervezett tárgyakból folyt be.

Az aukció különlegessége volt, hogy először pályafutásuk során Jony Ive és Marc Newson „bevallottan” közösen tervezték néhány egyedi tárgyat az eseményre. Az egyik egy teljesen egyedi Leica M fényképezőgép volt, melyen az Apple számítógépek vázához hasonlóan unibody technológiával készítettek, vagyis egy tömb töbör alumíniumból marták ki a házát, melyen több mint 21 000 darab lézerrel vágott lyuk található. Ive és Newson szerint összesen nagyjából 900 prototípust készítettek mire eljutottak a végleges változatig, melynek legyártása 85 munkanapot vett igénybe. A különleges (RED)-kiadású Leica M végül 1 805 000 dollárért talált gazdára az árverésen.

Leica M (RED)

Egy másik érdekes darab a (RED) asztal. Míg első ránézésre a Leica fényképezőgép kialakítása inkább Jony Ive kézjegyét viseli magán, az asztal jobban hasonlít arra, amit Marc Newsontól megszokhattunk. Teljes egészében alumíniumból készült, a különleges formát az asztallap szélének pengeszerű vékonysága adja. Az asztallap felülete mozaikszerűen dekorált, összesen 185 „puzzle-darabot” tartalmaz. Az eloxált alumínium asztalt a kaliforniai Neal Feay Studio gyártotta le. A jótékonysági árverésen 1 685 000 dollárért kelt el az egyedi darab.

Együtt az Apple-nél

Tavaly szeptemberben robbant bombaként a hír a dizájnvilágban: Marc Newsont leigazolta az Apple, és ezentúl Jony Ive dizájnercsapatában dolgozik. Így a közel két évtizedes barátság után Jony és Marc együtt is dolgozhatnak a világ egyik legsikeresebb technológiai vállalatánál. A találgatások persze rögtön megindultak Newson pontos feladatait illetően. A bejelentés alig több mint egy héttel az előtt a bemutató előtt történt, ahol az Apple leleplezte a cég első óráját, az Apple Watch-ot.

Az Apple Watch formavilága alapján többen is arra gyanakodnak, hogy Marc Newsonnak jelentős szerepe volt a megtervezésében. Ehhez persze már jóval a leigazolásának bejelentése előtt együtt kellett dolgozniuk Ive-val az órán, ami korábbi kijelentéseik alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen. Jobban megnézve, az Apple Watch kezelőfelülete, a kijelzőn látható kisebb-nagyobb körökből felépülő menürendszer hasonlóságot mutat a Newson által korábban az Ikepod számára tervezett Horizon óra számlapjával. Az Apple Watch Sport modellek gumiszíjának kialakítása, a rögzítés módja pedig gyakorlatilag egy az egyben megegyezik a Horizon hasonló szíjával.

Ikepod Horizon

Idővonal
 
1963. október 20. – Marc Newson születése
1967. február 27. – Jony Ive születése
1984 – Marc Newson diplomát szerez (Sydney College of the Arts)
1986 – Lockheed Lounge (M. N.)
1987 – Jony Ive házasságot köt Heather Pegg író-történésszel
1988 – Jony Ive diplomát szerez (Newcastle Polytechnic, ma Northumbria University)
1988 – Embryo Chair (M. N.)
1989 – Jony Ive elkezd a Tangerine-nek dolgozni
1992 – Jony Ive megkezdi a munkát az Apple-nél és San Franciscóba költözik
1994 – Az Ikepod óramárka megalapítása (M. N.)
1997 – Jony Ive és Marc Newson először találkoznak Japánban – a barátság kezdete
1997 – Jony Ive az Apple ipari formatervezésért felelős alelnöke lesz
1998 – Az első iMac megjelenése
2001 – Az első iPod megjelenése
2003 – a London Design Museum Jony Ive-ot választja az év dizájnerének
2005 – Marc Newsont a Time magazin az év 100 legbefolyásosabb embere közé választja
2007 – Az első iPhone bemutatása
2007 – Marc Newson Londonba költözik
2008 – Marc Newson házasságot köt Charlotte Stockdale stylisttal
2010 – 2,1 millió dollárért kel el egy Lockheed Lounge (M. N.)
2012 – Marc Newson megkapja a parancsoki rangot a Brit Birodalom Rendjében (Commander of the British Empire), Jony Ive-ot pedig lovaggá ütik (Knight Commander of the British Empire)
2013 – (RED) aukció
2014. szeptember 5. – Az Apple bejelenti, hogy mostantól Marc Newson is a cég dizájnrészlegén dolgozik Jony Ive csapatában
2014. szeptember 9. – Az Apple Watch bemutatása

Mit hozhat a jövő?

Marc Newson leigazolásával vitathatatlanul az Apple rendelkezik jelenleg a legversenyképesebb ipari formatervező csapattal. A lépéssel gyakorlatilag bebiztosították vezető helyüket a dizájn terén a technológiai és szórakoztató elektronikai eszközöket gyártó cégek mezőnyében. Newson egyébként ettől függetlenül továbbra is dolgozik saját nevét viselő tervezőcégében. Az Apple-höz történő leigazolása óta is készített már egy otthoni sörcsapot a Heineken számára, és tervezett egy sörétes puskát is a Beretta számára.

Newsonnak első kézből van tapasztalata például az olyan hordható termékek tervezésével kapcsolatban, mint a karórák. Az Apple az Apple Watch-csal korábban számára ismeretlen területre lépett. Ráadásul konzekvensen nem okosórának hívják a terméket, hanem egyszerűen órának, illetve egyértelműen a divatvilágot is meg kívánják hódítani vele: az Apple Watch szerepelt már a kínai Vogue címlapján, valamint egy párizsi divateseményen is. Szokásához híven a cég nem kommentálta Marc alkalmazását a bejelentésen kívül, és azokra a sajtótól származó kérdésekre sem hajlandóak válaszolni, amelyek a dizájner pontos munkakörére vonatkoznak, de talán nem tapogatózunk rossz helyen ezzel az elmélettel.

Bármi is legyen az Apple célja Marc Newsonnal, valószínűleg nem fognak melléfogni. Jony Ive és ő vitathatatlanul korunk legkiemelkedőbb, zseniális formatervezői közé tartoznak, és bármi is süljön ki az együttműködésből, az valószínűleg hatalmas visszhangot vált majd ki a technológia világában.

A cikk egy változata eredetileg a HVG Extra: Business 10. számában jelent meg.

Ez az 500. írásom itt az iMagazinon. Nagyon köszönöm Nektek, hűséges olvasóknak az eddigi kitartó figyelmet! Remélem, hogy a jövőben is megtiszteltek a bizalmatokkal.