imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A Lightning csatlakozó olyan mint a köldököd

Így tisztíthatod meg

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Az Apple Campus 2 építészei Mars kolóniákat hoznának létre


2006-ban Steve Jobs egy olyan bejelentéssel állt a média elé, ami egyből lázba hozta az építészet szerelmeseit. A cég ugyanis megvásárolt kilenc egymás mellett található telket, azért, hogy az új főhadiszállásukat az Apple Campus 2-t megépítsék. Eredetileg idén kellett volna elkészülnie, de egy drón által felvett szeptemberi videó alapján még sokat kell várnunk arra, hogy készen is láthassuk az épületmonstrumot.

Ha ezt az ütemet képesek tartani a munkások, akkor várhatóan 2016 végére, vagy legkésőbb 2017 elejére már belakhatja az a tizenkétezer ember az irodáját, akik ott fognak dolgozni. A 700 ezer négyzetméteren elterülő épület komplexum ugyanis ennyi dolgozónak jelenti majd a munkahelyét. Éppen ezért az amerikai vállalat úgy tervezi, hogy a lehető legnagyobb területet parkosítják az építkezés után, hogy mindenképpen a legzöldebb és legkörnyezettudatosabb irodaház legyen – ha egyáltalán még lehet egy ekkora épületet így nevezni. Az épület tetején napelemeket helyez el a cég, amely várhatóan nem csak a teljes irodakomplexum energiaellátásáért lesz majd felelős, de a fennmaradó fölösleges energiát visszatáplálja majd a város elektromos hálózatába.

Apple_campus2_exterior_1

Az új Apple Campus a látványtervek alapján lenyűgöző. A modern építészeti irányzaton messze túl lő, de valahogy mégis elegáns az egész épület. Az órási elemek nem komor hangulatot idéznek, hanem sokkal inkább egy felszabadult, nyitott érzést kelt az emberben. Az egész komplexumra alapvetően igaz, hogy az órási egybenyíló terek, a zöld területek és az üvegtáblákkal optikailag megnövelt méretek voltak a tervezéskor a legmeghatározóbbak. Ezáltal pedig egy olyan dolgot voltak képesek alkotni a tervezők, amely illik egy amerikai nagyvállalathoz, sőt, kicsit leszűkítve: illik az Apple-höz. Egy ilyen csodát pedig tényleg csak egy legenda tud készíteni.

Apple Campus 2

A neo-futurisztikus stílusban épülő épületet maga Sir Norman Robert Foster tervezte, aki a Foster and Partners építészettel foglalkozó cég alapítója. A brit cég, már több száz gyönyörű épületet tervezett, vagy gondolt újra a nulláról. Legyen szó brit vagy amerikai városházáról, egy bíróság épületéről, egyetemekről, vagy éppen egy vállalat főhadiszállásáról, elég valószínű, hogy a Foster and Partners tervezte. Érdekességként még megemlíteném, hogy a Reichstag épületének újjáépítésekor a híres kupolát is ők tervezték.

A kupola belseje szintén neo-futurisztikus stílusirányzatot követ.
A kupola belseje szintén neo-futurisztikus stílusirányzatot követ.

Habár a szakmában egyébként is a Foster and Partners a legprofibb cég, egy valamihez különösen értenek. Ez pedig az, hogy az új stíluselemek és új stílusirányzatok megalkotása mellett még mindig képesek belevágni valami újba. Norman Foster szó szerint új távlatokba repítené az építészetet, legújabb terve ugyanis, hogy a NASA-val együttműködve olyan épületeket tervezzen a cége, amelyek megfelelnek az marsi körülményeknek. Ez már csak azért is kihívás, mert az épületnek teljesen szigetelnie kell, más a gravitációs gyorsulás, és teljesen más környezeti viszontagságokat kell kibírnia a készülő épületnek. Emellett a cég hírnevéhez illően olyan épületeket terveznének, amelyek a későbbiek meghatározhatnák az egész marsi építészetet.

A londoni városháza.
A londoni városháza.

A tervezést először piciben kezdték, az első tervek ugyanis csak egy 93 négyzetméteres lakóterületet ábrázolnak. A tervek érdekessége, hogy míg a komplexum egyes részei a Földön készülnének el, az épület külseje 3D technológiával nyomtatott elemekből állna, amelynek alapanyagául a marsi homok és a felszínen található kövek szolgálnának. Az ötlettel egyébkén a döntőbe is került a vállalat a NASA erre hivatott versenyén.

mars2-780x488
Az első fázisban a kráterbe érkeznének a már kész elemek.

A felépítés hosszú időt venne igénybe, ezért nem tudnák emberek felépíteni . A cég ezért úgy találta ki az egész épület komplexumot, hogy azzal nem kéne az embereknek bajlódniuk. Az egész procedúra azzal indulna, hogy Marsra küldött robotok krátert ásnak a homokba. Ezekbe a kráterekbe landolnának a felfújható részek, amiket még a Földön szerelnének össze. Ez lenne az első fázis, amelyhez minimális emberi beavatkozás szükséges, ugyanis jelet fogni a Marsról elég körülményes és hosszadalmas jelenleg.

mars-780x488
Így nézne ki a komplexum, a betemetés után.

A második fázisban a robotok a kráterből kiásott homok segítségével betakarnák az egész komplexumot, majd mikrohullámok segítségével egy olyan réteget képeznének belőle, amely a káros sugárzástól és a hőmérséklet ingadozástól védené meg a később ott élőket.

mars4-780x488
Ilyen lenne az épület belülről.

A létesítmény négy ember befogadására és teljes ellátására lenne alkalmas. A helytakarékosság miatt olyan modulokból épülne fel az összes helység, amelyek egyszerre több funkciót is képesek lennének ellátni. A közös területen kutatómunkát végeznének az asztronauták, de lennének privát részek is. A hétköznap szürkeségeit azzal próbálnák feldobni, hogy rengeteg interaktív és virtuális felületet hoznak létre. Egy ilyen helyen ugyanis nagyon hamar bezártságérzete lehet az embernek, illetve komoly veszélyben van a mentális és fizikai egészsége is.

Képek és forrás: Cult of Mac

Akár 20% kedvezménnyel
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!