imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Magyarországi tömegközlekedés az Apple Mapsben

Budapest és vonzáskörzetével frissült az applikáció

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Az Apple egyik zsenije, akiről valószínűleg sosem hallottál


Johny Srouji hivatalos titulusa az Apple-nél így néz ki: hardveres technológiákért felelős alelnök. Ez nem hangzik túl izgalmasan, és valószínűleg a legtöbben nem is hallották még a nevét, legalábbis nem olyan gyakran, mint mondjuk Jony Ive-ét, Craig Federighiét vagy akár Phil Schillerét. Pedig Srouji munkájának gyümölcse világ szerte több százmillió zsebben megtalálható. Ő felel ugyanis az Apple saját fejlesztésű processzoraiért. Cupertino fő chiptervezőjéről a Bloomberg készített egy összeállítást.

A Bloomberg Johny Sroujiról szóló cikke egy rövid történettel kezdődik, miszerint nagyjából egy éve komoly probléma merült fel az Apple-nél: erőteljes késésben voltak az iPad Próval. Az eredetileg tavaszra tervezett leleplezést így végül az általunk is ismert őszi időpontra kellett eltolni. Nem volt kész a hardver, a szoftver és az Apple Pencil sem. Ez a többi mérnöknek időt adott, Johny Srouji számára viszont nagyon rossz hír volt, és kezdhetett komolyan aggódni.

Hogy miért? Azért, mert az eredeti tervek szerint az iPad Pro ugyanazt az A8X processzort kapta volna, mint a 2014-ben bemutatott iPad Air 2. A megjelenési dátum elhalasztása ugyanakkor azt jelentette, hogy a hatalmas iPad az iPhone 6s után kerül a boltokba, és ha az eredeti koncepciót tartják meg, akkor furcsa módon lassabb lett volna, mint az A9 chippel érkező új iPhone.

Márpedig az iPad Pro fontos szerepet töltött be az Apple stratégiájában: úgy tervezték, hogy ez lesz az a táblagép, amivel sikeresen célozzák meg az üzleti felhasználókat. Így Srouji és csapata azt a feladatot kapta, hogy rohamtempóban fejlesszék ki az új A9X processzort. Az eredményt már mi is ismerjük: tavaly ősszel érkezett meg az iPad Pro, mely egy minden korábbinál gyorsabb Apple által fejlesztett processzort kapott. A projektért felelős Johny pedig előléptetésben, és 90 ezer Apple-részvényt tartalmazó bónuszcsomagban részesült.

iPhone-6-promo-video-A8-chip-001 (1)

Noha már 2008 óta a cupertinói cég csapatét erősíti, a processzortervezőre csak most figyelt fel a média. A Bloomberg jellemzése szerint ő vezeti a legfontosabb és legkevésbé értett részleget a világ legértékesebb cégének berkein belül. A cél természetesen az, olyan olyan hardvert hozhassanak létre, ami megkülönbözteti az Apple-t a konkurenciától azáltal, hogy teljesen a saját igényeik szerint szabhatják testre, ügyesen elosztva a teljesítmény és az akkumulátoridő kényes egyensúlyát. A processzorban (vagyis inkább SOC-ban, „system on a chip”) van például egy dedikált képfeldolgozó egység, ami az iPhone 5s-ben jelent meg, és a gyors sorozatfelvételt teszi lehetővé.

A csapatot tehát a jelenleg 51 éves izraeli származású Johny Srouji vezeti, aki nem a semmiből érkezett: korábban dolgozott az IBM-nél és az Intelnél is. A Bloomberg jellemzése szerint intenzív személyiség, aki a héber mellet jól beszél arabul, franciául és  angolul is, bár ez utóbbi esetén egy kis akcentussal. Az újságírók Amerikában és Izraelben beszélgettek vele, és bebocsátást nyerhettek azokba a titkos létesítményekbe, amikről még az Apple-alkalmazottak nagy része sem tud semmit. (Talán túl sokat is tudtak meg: a cikkben zárójelben megjegyzik, hogy márciusban új iPad és iPhone érkezik, A9X és A9 processzorral. A forrás? Valaki, aki tisztában van a tervekkel, de nyilvánosan nem szólalhat meg.)

Amikor 2007-ben megjelent az első iPhone, Steve Jobs nagyon is tudatában volt a hiányosságainak. Nem volt előlapi kamerája, gyatra volt az akkumulátorideje, lassú 2G internetkapcsolattal érkezett, és a teljesítménye is hagyott némi kívánnivalót maga után. Egy Apple-mérnök el is magyarázza az okokat: noha a készülék sok szempontból úttörő volt, mivel úgy legózták össze különböző gyártók hardvereiből, kompromisszumokat kellett kötniük – volt benne például olyan chip, amit eredetileg Samsung DVD-lejátszókban használtak. Srouji szerint ez adta az első lökést annak a projektnek, ami miatt ma az Apple-nél dolgozik:

Steve arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen mód arra, hogy az Apple valóban megkülönböztesse magát a többiektől és valami tényleg egyedit és nagyszerűt alkosson az az, ha saját chipeket tervez. Ami az övé, azt tudja igazán az ellenőrzése alatt tartani.

a9

Így hát Bob Mansfield azt a feladatot kapta, hogy szerezzen valakit, a választása pedig Sroujira esett. Johny akkor éppen az Apple-nél dolgozott, de kapva kapott az ajánlaton, hogy tervezhessen valamit egészen a kezdetektől. A döntés persze meglehetősen kockázatos volt. Processzort tervezni nem éppen egyszerű feladat, és az minden számítástechnikai eszköz alapja és lelke. Ha pedig nem teljesít megfelelően, nem mosolyt csal a felhasználók arcára, hanem azok legszívesebben a falhoz vágnák. Ha egy szoftverben hiba van, azt egy frissítéssel könnyen lehet orvosolni. Ha a hardver rossz, az nagy baj:

Ha elszúrsz akár csak egyetlen tranzisztort, akkor kész, vége van. Mindegyiknek működnie kell. A szilícium könyörtelen.

A számítógép- és okostelefon-gyártók között az az általános felfogás, hogy érdemes a chiptervezést direkt erre specializálódott cégekre bízni, olyanokra, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak, és milliárdokat ölnek a fejlesztésbe, hogy aztán olcsón és nagy mennyiségben gyárthassák a processzorokat. Noha korábban az Apple is belekóstolt ebbe, amikor az IBM-mel és a Motorolával közösen dolgoztak a korábbi Macintoshok processzorain, a jelen helyzet azért nagy mértékben különbözik ettől.

Amikor Srouji az Apple-höz került a cégnél nagyjából 40 mérnök dolgozott azon, hogy a különböző beszállítótól származó chipeket egy egész rendszerré gyúrják össze. 2008-ra ez a csapat további 150 fővel bővült, miután az Apple felvásárolta a P.A. Semi nevű kaliforniai startupot, akik kifejezetten energiatakarékos megoldásokkal foglalkoztak. A mérnököknek több különböző csapattal kell együtt dolgozniuk: a szoftveresek új funkciókat akarnak, az ipari formatervezők pedig egyre vékonyabb és vékonyabb házakba passzíroznák az egyre nagyobb teljesítményt.

Balra a TSMC, jobbra a Samsung által gyártott A9 chip. | Kép forrása: Wikipedia
Balra a TSMC, jobbra a Samsung által gyártott A9 chip. | Kép forrása: Wikipedia

A nagyközönség számára először 2010-ben, az iPhone 4 megjelenésekor vált láthatóvá a színfalak mögött zajló munka. Az A4 processzor az ARM terveinek egy módosított változata volt, a célja kifejezetten a nagy felbontású Retina kijelző kiszolgálása lett. Srouji így jellemzi az akkori munkatempót:

A repülőgép éppen felszállt, én pedig közben a kifutópályát építettem alatta.

A konkurencia eleinte nem igazán figyelt arra, min is ügyködik az Apple, a fejüket először akkor kapták fel, amikor 2013-ban megjelent az iPhone 5s, benne azzal az A7 processzorral, ami először alkalmazott 64 bites technológiát az okostelefonok esetében. A fejlesztőknek újra kellett írniuk a szoftvert, az eredmény azonban megérte az áldozatot. A Qualcomm kemény döntést hozott a hír hallatán: felfüggesztették az összes korábbi fejlesztésüket, és minden erőforrást átcsoportosítottak, hogy felvehessék a versenyt az Apple-lel. Az AnandTech főszerkesztője szerint az A7 a feje tetejére állította a világot. Srouji csak mosolyog a Bloomberg riportereinek amikor előkerül ez a téma:

Általában azért választunk egy célt, mert úgy gondoljuk, van egy probléma amit senki nem tud megoldani, vagy úgy véljük annyira egyedi és megkülönböztető, hogy az a legjobb, ha saját magunknak csináljuk meg.

Srouji az észak-izraeli Haifában született, egy meglehetősen sokszínű városban. Családja keresztény arab család volt, és úgy véli, a közegnek köszönhető az, hogy sosem volt különösebb baja a beilleszkedéssel. Az apjának fémalkatrészeket gyártó vállalkozása volt, Johny pedig felfedte egy érdekes szokását a Bloombergnek – az apja többet kért az egyszerűbb munkákért, mint a jóval bonyolultabbakért:

Ha volt valami nagyon bonyolult dolog, amit még soha senki nem csinált meg, akkor ő meg akarta csinálni.

Johny Srouji (balról a második)  Tim Cookkal és más Apple-alkalmazottakkal Izraelben | Kép forrása: Bloomberg
Johny Srouji (balról a második) Tim Cookkal és más Apple-alkalmazottakkal Izraelben | Kép forrása: Bloomberg

Már a középiskolában meglehetősen jó volt a reál tantárgyakból, kémiából, fizikából és matematikából, a számítógépek világával pedig egy olyan tanára ismertette meg, aki a Technion Israel Institute of Technology egyetemen is tanított, mely a világ legjobb mérnöki oktatási intézményei közé tartozik. Itt végezte el aztán a felsőfokú tanulmányait. Hozzállása és lelkesedése miatt egykori oktatói egyáltalán nincsenek meglepve, hogy hol tart most. A diploma megszerzése után az IBM helyi kutatóközpontjában helyezkedett el. Első főnöke így emlékszik vissza rá:

Néha azon gondolkoztam – amikor kapott egy feladatot, majd egy napon belül tökéletesen elvégezte –, hogy valóban ennyire zseniális elme, vagy csak nem alszik éjszakánként. A konklúzió az volt, hogy mindkettő.

1993-ban hagyta ott az IBM-et az Intelért, majd 1999-ben az Egyesült Államokba költözött, hogy Uri Weiser kérésére az Intel austini kutatóközpontjában dolgozzon. Jelenleg néhány mérföldnyire lakik a cupertinói Apple Campustól, ahová reggelente a fekete Mercedesével jár be dolgozni, hétvégente pedig kerékpározással és súlyzózással kapcsolódik ki.

A Bloomberg újságírói bebocsátást nyerhettek az Apple titkos chiptesztelő épületébe is. A jelöletlen létesítmény tízperces autóútra fekszik a jelenlegi főhadiszállástól, valahol Santa Clara határában. Miután átverekedték magukat egy seregnyi beléptetőkártyával nyitható ajtón egy teljesen fehér terembe jutnak, ami ugyan tiszta, de nem rendezett. Mindenfelé kábelkötegek és csatlakozók, a polcokon régi Macek, mintha csak kiolvasott könyvek lennének. Itt mindent távolról vezérelnek, a különböző dobozok pedig olyan berendezések, amik a chipek architektúrájában keresnek hibákat. Egy-egy elemet több napig tesztelnek, ezután jön a következő, majd a következő, és így tovább – a folyamat összesen nem ritkán több hónapba telik.

Apple labor Cupertinóban
Az Apple chiptesztelő létesítménye belülről. | Kép forrása: Bloomberg

Terheljük őket, ahogy csak tudjuk. Ha elég szerencsés és alapos vagy, akkor megtalálod a hibákat mielőtt leszállítod a terméket.

Egy másik szobában tejesdoboz méretű kötegekben áramkörök vannak összekötve: ezek a jövő iPhone-jait és iPadjeit reprezentálják. Az Apple fejlesztői ezeken tesztelhetik a szoftvereiket, legyenek bárhol is a világon. Ezután egy kisbusszal egy másik épületbe mennek át, ahol Mac minik vannak hosszú sorokban, melyekben prototípusokat tesztelnek különböző hőmérsékleti viszonyok és egyéb körülmények alatt. Srouji elmondja, hogy korábban soha senki nem járt még itt a médiától. Az Apple tavaly 8,1 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre, ami komoly növekedés a 2013-as 4,5 milliárdhoz képest. Sokan úgy gondolják, főleg a processzortervezés viszi el a pénzt. Srouji csak annyit mond, hogy Tim Cook nem fogja vissza a költségvetését, bár ő maga nem hisz abban, hogy a pénz lenne minden:

Nagyon odafigyelek. Komolyan hiszek abban, hogy a mérnökök akkor hozzák ki a legtöbbet magukból, ha korlátozottak az anyagiak, az eszközök vagy az erőforrások. Ha túl sok pénzed van, akkor elkényelmesedhetsz, és az nem jó.

Persze azért nem teljesen az Apple a saját sorsának kovácsa, hiszen továbbra is mások gyártják az általuk tervezett processzorokat (az A9 esetében ezek a partnerek a TSMC és a Samsung), a kijelzők is máshonnan érkeznek, a vezeték nélküli kapcsolatért a Qualcomm chipjei felelnek, stb. Pont ezért, bizonyos helyzetekben le vannak maradva a Samsungtól: nem tudják például a Wi-Fi chipet a SOC-be integrálni és nehezebben állnak át a kisebb csíkszélességre. A Bloomberg éppen ezért rá is kérdez a Wi-Fi modemekkel kapcsolatos tervekre. A válasz:

Nem mennék bele részletesen a Wi-Fivel kapcsolatos kérdésekbe.

És mi a helyzet az akkumulátorokkal?

Nem mélyednék bele túlzottan az akkumulátorok kérdésébe.

Szóval Johny sem sokkal közlékenyebb kollégáinál, de a végén azért hozzáteszi, hogy nem gondolkoznak azon, hogy az utolsó apró alkatrészig is ők tervezzék a termékeket:

Szerintem nem lenne túl okos ötlet, ha a világon mindennel foglalkozni akarnánk.

Forrás és borítókép: Bloomberg.

Apple Watch akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!