imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Szuper tablet, szuper áron

Már elérhető az új, 2018-as iPad!

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Az Apple és a professzionális szoftverek kapcsolata


A kötődés a cupertinói cég és a professzionális hardvert és szoftvert igénylő iparágak között nagy múltra tekint vissza. A felhasználóbarát környezet, az optimalizált szoftver és a mindent átfogó megoldások mind-mind azt eredményezték, hogy minden komolyabb zenei, illetve tartalomkészítő stúdió részét képezik a Mac számítógépek.

Az utóbbi évek tendenciái és a mobilpiac robbanásszerű növekedése, beleértve az iPhone-ok elsöprő sikerét, azt eredményezte, hogy egy jelentős és egyben a többséget is képviselő felhasználói bázisa alakult ki az Apple-nek, akik, miután a mobileszközök mindennapos elégedett használójává váltak, elkezdték megismerni a cég gyökereit, a Macintosh világát. Itt pontosítanék is egy kicsit, mert ez így nem teljesen igaz, hiszen nem a Mac jelenti az Apple gyökereit, inkább csak azt a felhasználóbarát gondolkodású Apple-ét, amely később visszaköszönt az iPhone-okban és iPadekben is. A recept nem volt túlságosan bonyolult, a cupertinói tech óriás mégis belebukott a kezdetek kezdetén abba az elképzelésébe, hogy mindenki számára szerethetővé kell tenni a számítógépeket. Steve Jobs már az első Mac bemutatásakor foggal-körömmel ragaszkodott azokhoz az elveihez, amiben kiemelt prioritást kapott, hogy köszönni tudjon a gép bekapcsoláskor.

Végül is a számítástechnikai ipar ezt akkoriban nem tudta megemészteni, a zárt operációs rendszerrel és a speciális csavarokkal beskatulyázott felhasználóknak nem igazán jött be a termék, így óriási bukta volt, Steve Jobs pedig hamarosan elhagyta az Apple-t. A sokak által géniusznak tartott Jobsnak végül igaza lett: sok-sok évvel később újra piacra dobták a Macet, miután a termékek 70%-át kinyírta az Apple-vezére. A híres színes iMac jelentette az Apple első igazán nagy sikerét, amely nem azért volt kelendő, mert brutális hardverrel rakták tele vagy mert olcsó lett volna. Egyszerűen csak szerették az emberek használni. Az Apple miután sikertermékként könyvelhette el a Macet, emelte saját szoftverei fejlesztésének prioritásán, amikből a professzionális munkakörnyezethez szánt programok sem maradtak ki, és amik — ahogy a mai napig is – kizárólag Macintosh-ra voltak elérhetőek.

Ezek pedig meglepő módon a mai napig használatban vannak, pedig az Apple-nél ezek a programok mostanában nem kapnak kiemelt figyelmet, ellenben azokkal a szoftvergyártókkal, amelyek csak az Apple számára is rivális szoftverek fejlesztésével foglalkoznak. Ezek közül a legismertebb talán a Photoshopot is fejlesztő Adobe. A híres képszerkesztő és az Apple kapcsolatát is górcső alá vesszük ebben a cikkben, de kezdjük a felsorolást az Apple saját szoftvereivel. Elöljáróban annyit érdemes tudni ezekről, hogy a cég a saját operációs rendszeréhez és a számítógépeiben megtalálható hardverhez optimalizálja a programjait, ezáltal adott esetben gyengébb hardverrel is jobb teljesítményt tudunk elérni, mint egy specifikációiban erősebb PC-n egyéb programokat használva.

Zenei alkalmazások, hangvágás, keverés – de miért Apple?
Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, amikor egy koncerten felvillan az ikonikus világító almalogó a színpadon, amit a Papp László Sportaréna hátsó soraiból is tisztán lehet látni és amitől egyből kiszúrjuk a DJ-t a porondon. Nos, mostantól nem világít az alma, ugyanakkor a zenészeknek nyomós indokuk van ennek ellenére is Mac gépeket vásárolni, nem mintha eredetileg ezért választották volna a MacBookokat az élő zene lebonyolításához. A dolog onnan eredhet, hogy az Apple volt az első olyan cég, amely kiszolgálta a művészi tevékenységekkel foglalkozó alkotók igényeit. Ha egy kicsit még korábbra ugrunk vissza az időben, akkor ez a problémakör összekapcsolható Steve Jobs azon víziójával, amely a felhasználóbarát környezet felé terelte a céget, az alkotók pedig kifejezetten azt a réteget jelentették, akik egyáltalán nem voltak jó viszonyban a számítógépekkel.

Azzal, hogy nem kellett számítógépes gurunak lenni ahhoz, hogy a technológia a felhasználó hasznára váljon, olyan emberek kezdtek Macintosh-t vásárolni, akiknek előtte eszükbe sem jutott volna a gépvásárlás. Később, mikor már széles körben elterjedtek a számítógépek, az Apple az alacsony késleltetéssel tudta megszólítani a zenészeket. Ez sokáig nem volt annyira természetes, mint manapság: az OS X rendszer és a jól összehangolt hardver néhány milliszekundumban mérhető válaszidőt jelentett, ezt az Apple később megfejelte a FireWire szabvány villámgyors adatsebességével, ami szintén az élő zenés felhasználásnak jelentett óriási előrelépést a szórakoztatóiparban. Ezek alapján volt mire alapoznia az Apple-nek: a piac telis-tele van különböző zeneszerkesztő alkalmazásokkal, ám úgy, ahogy a mozgóképes területen, a cupertinói vállalat Logic Pro nevű szoftvere a zenei producerek körében is kivívta a maga elismerését.

A Logic Pro X maximálisan megállja a helyét a maga területén. Tartozik hozzá egy kiegészítő alkalmazás is, amely Logic Remote néven lehet ismerős, ez gyakorlatilag egy iPad alkalmazás, aminek a segítségével átvehetjük az irányítást a Logic Pro, a MainStage és a GarageBand felett. A MainStage kifejezetten élő zenéléshez lett kitalálva, mindössze 30 eurós árával kíváló kiegészítése az Apple szisztémájának. Akár a valamelyest egyszerűbb GarageBanddel, akár a Logic Próval keresztezve, teljes professzionális zenei élmény átadására képes, ami nagyban megkönnyíti a zenészek mindennapjait. Egy szoftver, ami eltárolja a jól bevált beállításokat ,és amiben stílusok és minták szerint listázhatunk annak függvényében, hogy milyen hangulatú zenét szeretnénk élőben előadni.

Videovágás, kompozitálás, VFX
A felsorolás legismertebb eleme a Final Cut Pro X, ami a Logic Próhoz hasonlóan széles körben elterjedt. Habár az utóbbi évek szegényes frissítései visszavettek a kezdeti lelkesedésből, a vágók számára elengedhetetlen az Apple dedikált videoszerkesztő szoftverének ismerete. Visszaköszönnek külföldi és magyar televíziók montírozóiban egyaránt, de találkoztam már vele kifejezetten filmes utómunka stúdiókban, illetve VFX-es környezetben is. Ez természetesen maces környezetet is igényel, kedvező árszabása viszont verhetetlen a piaci konkurensekkel szemben. Sokan sérelmezik az Adobe utóbbi években mutatott üzletpolitikáját, mivel az Adobe Creative Cloud rendszer bevezetése óta nincs lehetőségünk a szoftverek vásárolására, csak kölcsönzésére, és jellemzően azokat is csak csomagban érdemes. Ezzel szemben a Final Cut egyszeri vétel, igaz nem is frissül olyan gyakorisággal, mint a Premiere Pro.

Az Apple remekül hardverre optimalizálta a működését, renderidőben verhetetlen még a valamelyest gyengébbnek számító iMac-eken is. Tipikus példája a célhardver-célszoftver kapcsolatának, teszi a dolgát. A vágók többsége nincs kibékülve a kezelőfelületével, de véleményem szerint egy kezdő számára jóval barátságosabb és kezelhetőbb, mint akármelyik másik hasonló programé. A használhatóságához nagyban hozzájárul, hogy Trackpad is kényelmes a használata; az Apple is tudja jól, hogy a felhasználók többsége a laptopján szeret dolgozni, még ha ez kissé furcsán is hat egy ilyen típusú munkakörnyezetben. De működik és élvezet rajta a vágás, megszokás kérdése. Az első Magic Trackpad megjelenése óta, sokan szoktak át az érintőfelületre asztali Macek esetén is.

A Motion 5 az utóbbi időben szintén kevesebb figyelmet kapott, pedig egész szerethető program. Bár a stúdiókat nem hódította meg, vonzereje szintén a fix árazásban rejlik. Olyan szoftverekkel lehet valamelyest párhuzamba állítani, mint a Fusion, Nuke, After Effects, melyek főleg kompozitálásra, VFX-re, illetve motion graphic területen alkalmazhatóak. Felülete leginkább a Final Cuthoz hasonlatos, így annak, aki abban jártas, valamelyest könnyebb ezt a szoftvert megtanulnia használni. Aki szeretne betekintést nyerni erre a területre, annak remek választás gyengébb hardver esetén, illetve Final Cuttal kombinálva verhetetlen páros. 50 dollárért aligha találni hasonlót jelenleg a piacon.

Fotó és egyéb
Az Aperture egykori nagy kedvencünk, aminek nagyon úgy tűnik, hogy teljese mértékben leáldozott. Kár érte, mert szerethető, kompakt alkalmazás volt, de évek óta nem frissült. Főleg fotósoknak tudott igazán kompakt megoldást jelenteni, illetve azoknak, akik a Photoshopban nem mozogtak otthonosan. Megadta a mothership faktort, de nem volt szükség kompromisszumokra. Megfizethető ára és könnyű használhatósága relatíve széles felhasználói bázist tudott bevonzani; az Aperture szerelmeseinek jobb híján az Adobe képszerkesztőjével kell beérniük. Pedig az Aperture egy sokkal komplexebb megoldás volt a fotók szerkesztésére és menedzselésére, gyakorlatilag a Photoshop egy szelete, a Lightroom és a Bridge egybeolvasztása, sőt a program 3. kiadása már fotómontázs készítésére is alkalmas volt.

A Compressorról is muszáj említést tenni, hiszen ugyanolyan kiegészítő alkalmazás, mint a MainStage és bár mindig is voltak nála sokkal jobb megoldások, a mothership faktor miatt ez programocska is megmelengeti néhány ős maces felhasználó szívét. A Compressor, ahogy neve is mutatja egy tömörítésre és konvertálásra való szoftver, illetve DVD készítésre és online publikálásra is alkalmas. Kezelőfelülete megegyezik a Final Cuttal, az iMove-val és a Motion-nel.

Apple és Adobe
A két cég kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. John és Thomas Knoll Display nevű programját a ’80-as évek végén az Adobe vásárolta fel és adta ki 1990-ben Photoshop néven, amely kezdetben kizárólag Macintoshra volt elérhető. A két testvér alapötlete onnan származott, hogy Thomas-t bosszantotta az Apple Mac Plus gépek bénázása, ami nem tudott szürkeárnyalatos képeket megjeleníteni, ezért elhatározta, hogy saját kódot ír. Az Adobe és az Apple közti remek kapcsolat azóta is fennáll, a cég által elérhető programok mindegyike támogatott hardveresen. Ez azt jelenti, hogy például ha megnyitjuk a Premiere Prót, akkor választhatunk GPU renderelést is, mivel a Macekben található összes videókártya típust támogatja az Adobe. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt többségében AMD grafikus kártyákhoz volt elérhető ez a lehetőség, mára ez már valamelyest változott, a támogatott GPU-k száma megnőtt, ami jó hír a PC-s felhasználók számára.

Mivel a MacBook Pro notebookok a fotósok második legjobb barátja a fényképezőgépük után, ezért a cég nagyon odafigyel a Photoshop fejlesztésére is macOS alatt, már az őszi Hello Again eseményen is elsőként demózták külsős fejlesztőként a képszerkesztő program és a Touch Bar támogatottságát. A Photoshop az idők során a designerek, webfejlesztők, marketingesek és az újságírók számára is az elsődleges fegyverré vált, mivel minden területre van az Adobe-nak egy speciális szoftvere, és könnyű az átjárás a programok között. Számunkra is elengedhetetlen ezen appok használata, amik szintén meglepően jól használhatóak a MacBookok Trackpadjén.

Erre vártál!

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!