Az "iPhone város", mint gazdasági mozgatórugó

Az “iPhone-város”

#HÍREK
2017. 01. 21.

A világ egyik legérdekesebb országában folyik az Apple legnagyobb bevitéli forrásának, az iPhone-nak a gyártása. A New York Times riportjából kiderül, hogyan is vált legendásan híressé a Foxconn gyár és miért özönlenek Kína ezen területére a multik.

Kormányhivatalnokok, vasalt ruhás gyári munkások, labirintusszerű gyártósorok, szigor és tengernyi szállításra kész kartondoboz. Körülbelül így tudjuk elképzelni azt a munkát, amit a Csengcsouban található Foxconn gyárban végeznek munkavállalók százezrei heti 6 nap 12 órában. A világ legértékesebb cégének és az egyik legnagyobb sikert arató terméknek a gyártása folyik itt, napi 500 000 példányszámban.

Apple Store Peking

Gigantikus iparváros épült Csengcsouban, egyetlen exportőr, a cupertinói székhelyű Apple miatt. Ami egyébként mára Kína egyik legnagyobb nemzetközi partnerévé vált, Kína pedig az Apple egyik legfontosabb piacává. A jó partnerségnek elengedhetetlen kelléke a pénzügyi közreműködés is: adókedvezmények és támogatások, amik elősegítik az iPhone-gyár virágzását.

A kartonokban rejlő ikonikus fehér telefondobozokban pedig ott lapulnak a mindenki által jól ismert iPhone-ok, amik napjaink egyik legjobban fogyó okoseszközei, és az Apple számára a legtöbb bevételt termelő termék. Az itt folyó gyártást a helyi önkormányzat is lelkesen támogatja, eddig több, mint 1,5 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott a Foxconn-nak a gyár bővítésére, illetve a munkavállalók szállásolására. Továbbá folyamatos energiaellátást biztosít, ami ezen a vidéken nem annyira természetes, mint mondjuk Budapesten. A teljesített célok után további bónuszok járnak és a szállítmányozáshoz is hozzájárulnak.

ikonikus iPhone dobozok

Szükségünk van valamire, ami képes támogatni az ország ezen régióját…Van egy ősi kínai mondás: hogyha megépíted a fészket, a madarak is jönni fognak.

– mondta Li Ziqiang, Csengcsou város egyik hivatalnoka.

Az amerikai tisztviselők gyakori időtöltése a kínai döntéshozók bírálata, amiért szerintük egyes cégeket előnyben részesítenek és ezzel teljesen kinyírják a piaci versenyt. Ez részben igaz is, hiszen a jelenlegi politikai és jogi rendszerük lehetővé teszi, hogy egy tollvonással akármelyik céget kitiltsák Kínából. Ha nem így lenne, akkor ezen riport után a kormány nem töröltette volna a New York Times hírolvasó alkalmazását a kínai App Store-ból.

Kínában óriási jelentőségű a Foxconn gyár

Ugyanakkor a kínai politikai vezetés előszeretettel csábítja az országba az Apple-höz hasonló multinacionális cégeket, akiknek szuperolcsón kínál gyártási lehetőséget. Szóval amit elvesznek, azt bármikor vissza is adják, amiből nem is kicsit kaszálnak a nyugati nagyvállalatok. Érthető módon, ebből Kína is rendesen profitál, ezeken a különösen szegény területeken a gyárak megnyitásával rengeteg munkát voltak képesek adni az embereknek és kimagasló gazdasági növekedést értek el. Ezért az elmúlt évtizedben Peking mindent meg is tett: enyhítette a multikra vonatkozó szabályokat és jelentős adókedvezményeket is ajánlott nekik.

Ebben a tekintetben pedig egyáltalán nem térnek el az Egyesült Államokban alkalmazott módszerektől, ahol államok és városok versengenek a nagyvállalatok kegyeiért. A globalizáció közepette a multiknak pedig a lehető legjobb partnereket és beszállítókat kell megtalálniuk, miközben az okostelefonokra mutatott vásárlói kereslet szinte kielégíthetetlen, nem is beszélve a részvényesekről.

Az iPhonok gyártása

A döntések mögött, viszont nem mindig egyértelműek az indokok. Kínában, a multikért folyó verseny többségében titkos és csak ritkán derül fény a nyilvánosság számára is elérhető részletekre. És ha mégis, akkor is inkább csak a gyárak kerülnek fókuszba, mintsem a vállalatok.

Kína csábereje jelentős. Dell, HP és Samsung, csak néhány azok közül, akik a termékeik teljes gyártását itt végzik, ezzel visszaszorítva a gyártási költségeket, erősítve a kínai gazdaságot és beszállva a legnagyobb fogyasztói piacra a világ keleti csücskében.

Míg az Apple az utolsók közt érkezett ide, addig a cég teljes jövedelmének nagyjából negyedét teszi ki az itteni eladásokból származó bevétel és ezzel az egyik legjobban jövedelmező bizniszt űzik az iPhone-okkal. Így egyáltalán nem túlzó az a kijelentés, hogy: az amerikai cégeknek, köztük az Apple-nek is szüksége van Kínára.

Foxconn lopás

Egy 32 GB-s iPhone 7 modell előállítási költsége kb. 400 dollár, az USA nettó ára pedig 649 dollár. A különbözetből persze le kell még vonni a fejlesztési költségeket, a szállítást, a boltfenntartást, a reklámköltségeket stb. Az Apple zsebében még így is marad bőven zöldhasú, ezt erősíti meg a Strategy Analytics hagyományosan évente elvégzett felmérése. Az eredmények magukért beszélnek: 2014-ben 85%, 2015-ben 94%, 2016-ban 91% volt a mobilpiac bevételmegoszlása az Apple javára. Azaz, minden tizedik profitált dollárból 9 az Apple-höz vándorol.

Nehéz lenne meghatározni a csengcsoui gyártás miatt kapott állami támogatás mértékét vagy az Apple és a Foxconn profitjára gyakorolt hatását. Erről szóló adatokat sem a kínai kormány, sem pedig a Foxconn nem hozott nyilvánosságra. Mi több, nem meglepő módon az Apple is 100%-os diszkréciót mutat, állításuk szerint ők nem vettek részt ilyesmiben.

top secret

A Timeshoz került bizalmas iratokból kiderült, hogy igenis voltak az iPhone gyártásával kapcsolatos kormányzati egyezségek, amik során a juttatásokat “kedvezményes irányelvként” emlegették. A szóban forgó dokumentumokból éppen olyan részlet szivárgott ki, amiből kiderül, hogy az iPhone-okat gyártó Foxconn nem is kis állami támogatást kapott. Besegítettek az infrastruktúrába, fogták a kezüket a kezdetektől fogva és az adózást tekintve is igen kedvező helyzetbe került a cég.

Kína legnagyobb privát kézben lévő munkáltatójaként, a taiwani óriásnak nem kis szava van a kommunista országba, így könnyedén hozzájuthat a kormány maximális támogatásához. És az sem kérdéses, hogy ez a befolyás kapcsolta őket össze az Apple-lel. Így lett az almás cég legnagyobb beszállítója, az Apple pedig a Foxconn legfontosabb ügyfele.

Tim Cook a Foxconn gyárban

A két cég összefonódása itt történt tehát, Csengcsouban. Amikor a gyár megnyitott, akkor még csak az Apple volt az egyetlen partnere a cégnek. Ma már szinte az összes Apple-terméknek áll itt egy dedikált gyártósora, és az iPhone-ok fele is ebben a gyárban készül. Ezért a mai napig a Tim Cook által vezetett vállalat a legnagyobb exportőr, kihasználva a helyi adókedvezményeket.

Egy kérdésre válaszolva az Apple azt nyilatkozta, hogy tudatában vannak az infrastrukturális önkormányzati beavatkozásoknak, de nem tudnak semmilyen különleges bánásmódról, egyéb hozzájárulásról vagy adókedvezményről a gyárral kapcsolatban. A Foxconn egy különálló kijelentésében azt mondta, hogy nagyon hálásak a kormányzati támogatásokért, azonban a rájuk kiszabott adókedvezmények semmiben nem különböznek ahhoz képest, amit más befektetők kapnak szerte a világon.

USA vs Kína

Eközben a világ két vezető szerepben lévő országának párbaját láthatjuk, amint azt még a multik is csak a partvonalról lesik: az USA és Kína fej-fej mellett haladnak a gazdasági versenyfutásban. Kína érzi, hogy csak úgy tarthatja meg növekedési tempóját, ha maga is beszáll a nagyok közé, mialatt az Egyesült Államokba Donald Trump gondos kezei várják az amerikai cégeket.

A megválasztott Trump világosan tisztázta, hogy kormányzása alatt el fogja érni, hogy a kedvező feltételekkel kecsegtető Kína helyett, inkább az USA határain belül, amerikaiknak munkát adó gyárakban végezzék a termelést. Különösen fókuszált ezzel az Apple-re, amikor kampánya során kijelentette:

Elérjük, hogy az Apple elkezdje ebben az országban gyártani a rohadt számítógépeit és egyéb vackait más országok helyett.

Kína elnöke is aggódik a jövőt illetően

Kínaban pedig, Hszi Csin-ping elnök irányítása alatt, egyre jobban kezdik elveszíteni a türelmüket és egyre gyanakvóbbak a Nyugat befolyása miatt. Különösen a tech cégek miatt aggódnak Kínában is, amik nagy hatást gyakorolnak a fogasztói piacukra is. Az egyik állami tulajdonú médium az Apple-t már “védelmező harcosként” emlegeti, aki “észrevétlenül behatol” a kommunista országba, ami talán még a nemzetbiztonságra is veszélyt jelenthet.

Ők manapság már nem elégednek meg azzal, hogy a világ vezető gyáraival rendelkeznek, amik évi több száz milliárd dollárt termelnek. Kína a technológiával nem szórakozik, a néhány éve még bóvli központként ismert Shenzen szedett-vedett cégei, mára vezető innovatív vállalatokká váltak. És ott vannak azok a vállalatok, amelyeken néhány éve még csak nevettünk. Például, amikor a Xiaomi pofátlanul egy az egyben az Apple-t másolta, ma pedig csuklómon a MiBand 2-vel azon gondolkodom, hogy mégis hogyan képesek mindössze 50 dollárból egy ennyire jó aktivitásmérőt készíteni.

xiaomi-mi-mix-14

Peking is egyre inkább arra ösztönzi a helyi önkormányzatokat, hogy csökkentsék a külföldi multik támogatásait, amiket néhány éve még lelkesen támogattak és inkább a hazai innováció fejlődésére áldozzanak anyagi juttatásokat. Ezzel párhuzamosan az Apple-nek is egyre nehezebb dolga van Kínában. Alig fél évvel az iTunes Store és iBook Store elindításai után le is kellet állítani azokat, mert a hatalom adógondok miatt megorrolt rájuk. Aztán jött az iPhone 6 körüli nemzeti felülvizsgálat, ami miatt késleltetniük kellett a telefonok helyi rajtját, pedig Kína első körös ország az Apple listáján.

Az Apple jelenleg kelj fel Jancsi módjára ingázik Trump és Kína közt, Tim Cooknak az rövid idő alatt több találkozója is volt a leendő elnökkel és a kínai vezetéssel is. A két ország pedig nyíltani, nagy tétekkel játszik. Az Apple-nek mindenképp szüksége van a nemzetközi beszállítókra – ahogy a többi multinacionális cégnek is – hiszen az iPhone-ok alkatrészei különböző gyárakból érkeznek, mint ahogy a kijelzők is. Ezeket a feladatokat jobb a saját területükön élenjárókra bízni, így érik el az igazán magas minőséget. Ha pedig ezek a források megszűnnek, akkor nemcsak a Szilícium-völgy lenne kulimászba, hanem az ázsiai ellátók is.

Foxconn-headquarters-WSJ-001

A fennálló problémát közösen kellene megoldania a két országnak, hiszen éppen egy jólműködő rendszer szétverésének tanulságos történetét követhetjük nyomon. Úgy vállalnak kockázatot, hogy közben nem érik el az egyéni céljaikat és ebben a helyzetben mindenki csak veszíthet. Bukhatnak a multik és bukhatnak a nagyhatalmak is, ami végeláthatatlan gazdasági következményekkel járna.

A csengcsoui iPhone-gyár az ékes példája annak, hogy Kína nem csak tengernyi munkással tud szolgálni, hanem elég komoly ösztönző ereje is van (támogatások, adókedvezmények, a világ legnagyobb piaca és az alkatrészek gyártói). Ezek azok a tényezők, amit az Apple valószínűleg képtelen lenne a megfelelő gyorsasággal megszerezni más forrásokból.

Forrás: The New York Times