imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Elképesztő a Face ID technológia háttere


Biztos maradnak rejtett részletek addig, míg meg nem jelennek az első vadon élő iPhone X-ek, és nem szedik miszlikre az új csúcskészüléket. Egy dolog azonban már most biztos: az iPhone X OLED kijelzőjét megszakító szenszorszigeten a legmagasabb az egy négyzetmilliméterre jutó csúcstechnológia aránya.

Elég hatásos volt, amikor a mostani iPhone bemutatón Phil Schiller, az Apple marketingért felelős alelnöke az iPhone X kijelzőszigetébe sűrített kijelzőkről beszélt. Na nem azért, mert Schiller különösebben fantasztikus előadó lenne, hanem mert jóformán alig fért fel az óriáskivetőtítőn a kivágásban helyet kapó szenzorok felsorolása. Tényleg elképesztő, hogy mennyi technológiát suvasztottak be a mérnökök erre a kis helyre. Soroljuk:

infravörös kamera, infravörös fényvető, pontprojektor, előlapi kamera, közelségérzékelő, mikrofon, hangszóró, környezeti fényérzékelő.

Igen, ez nyolc különböző érzékelőt és alkatrészt jelent egy durván fél centiszer három centis sávra. Szó mi szó, többségükkel találkoztunk már korábban is, de ha belegondolunk, hogy az iPhone 4 hátlapi kamerája még csak 5 megapixeles volt, akkor azért a 7 megapixeles előlapi kamera is kicsit más kontextust kap. Nem beszélve a infravörös kamera, -fényvetőrő és pontprojektor hármasáról, amihez hasonlót még sosem láthattunk iPhone-ban, de így együtt még más mobilban sem nagyon.

Mobilban. Máshol viszont már évekkel ezelőtt, ami egyben kiválóan szemlélteti azt is, hogy milyen ütemben halad a technológia napjainkban. 2009-ben a Microsoft bemutatta ezt:

Igen, ez az Xboxos játékélményt kiegészíteni, kibővíteni hivatott Kinect, és mint láthatjuk, az érzékelőket illetően sok hasonlóságot mutat az iPhone X-ben látottakkal. A Microsoft eredetileg egy kis izraeli cégtől, a PrimeSense-től vásárolta a technológiát. A PrimeSense úttörő eredményeket ért el a 3D-s feltérképezésben. Például tőlük származik az megoldás is, hogy sok apró infrapontból egy láthatatlan ponthálót hoznak létre, amelynek változásait érzékelve és feldolgozva kialakítható egy objektum térbeli térképe.

A Kinect esetében ez egy 320 x 240-es felbontású, 2 048 érzékenységrétegű mélységtérképet eredményezett, amelyet az iPhone X-hez hasonlóan 30 000 infrapont adataiból kaptak meg. Nem csoda, hogy a Kinect a maga idejében az egyik leggyorsabban fogyó elektronikai termék volt, sok tízmillió eladott darabot és hatalmas sikereket könyvelhetett el magának vele a Microsoft. Olyannyira, hogy sokan a játékipar forradalmasítójaként tekintettek a technológiára. Mint tudjuk, ez végül nem következett be, ettől függetlenül például a robotikára valóban nagy hatást gyakorolt.

Egy Kinectfejű robot.

Időközben pedig egyre több helyen köszönt vissza a technológia. Az Intel saját megoldása, a RealSense 2015-ben debütált a Windows Hello-ban, 2016-ban a Lenovo bemutatta a Phab 2 Prót, az első olyan telefont, ahol élesben láthattuk működni a Google Tangót. De a Kinect fejlődése sem állt le, a 2013-ban megjelent második verzió már lényegesen pontosabb lett az elsőnél, olyannyira, hogy az arcfelismerésen túl akár még a felhasználók szívverését is detektálni tudta. Ez a fejlesztés már nem a PrimeSense-től származott, hanem a Microsoft maga alkotta meg. Ennek pedig van egy elég triviális oka is:

a PrimeSense-et 2013-ban felvásárolta az Apple.

Ennek tudatában pedig már nem is annyira meglepő, hogy a FaceID olyan profi lett, amelyen. Egy olyan kis cég technológiája dobog benne, mely már 8 évvel ezelőtt, sokkal kevesebb erőforrásból összerakott egy Kinectet a Microsoftnak. Az iPhone X TrueDepth kamerája több mint 30 000 infraponttal térképezi fel a felhasználók arcát, rossz fényviszonyok esetén az egészet megtámogatja egy infravörös fényvetővel, az arc térbeli információit egy infravörös kamera érzékeli, a kapott adatokat pedig egy gépi tanuláson alapuló dedikált kétmagos segédprocesszor dolgozza fel.

Ez pedig nem olyan dolog, amit fél év alatt kapkodva összedobsz a sufniban. Itt bukik tehát sokak feltételezése, miszerint az Apple eredetileg a Touch ID-t a kijelző alá akarta beültetni, majd miután ez nem sikerült, gyorsan elővették a kalapból a Face ID-t. Sőt, épp ellenkezőleg.
A mérnökök valóban dolgoztak a kijelző alá ültetett ujjlenyomat-leolvasón és meg is tudták volna csinálni időre. De, ez csak a B terv volt, arra az esetre, ha nem jön össze a Face ID úgy, ahogy szeretnék. Márpedig, mint láthatjuk, nagyon is összejött. Így az Apple egyszerűen leállította az integrált Touch ID-s fejlesztéseket, és minden erejével a Face ID-re fókuszált. Legalábbis ez derül ki John Gruber, a Daring Fireball szerzőjének friss írásából. Márpedig neki nyugodt szívvel hihetünk, hiszen messze az egyik legjobban értesült, független újságíróról van szó a témában.

Mindigis ez volt a cél.

Röviden összefoglalva tehát két dolgot érdemes itt észrevennünk. Egyrészt, hogy milyen hihetetlen ütemben fejlődik a technológia: ami még 2009-ben egy kísérleti jellegű tech demó volt, egy iPhone-hoz képest hatalmas méretben, az mára ott figyel az iPhone X másfél négyzetcentiméteres kijelzőkivágásában sok egyéb érzékelő társaságában. Másrészt pedig, akár tetszik, akár nem, az Apple már évek óta a Face ID-t nevezte ki a biometrikus azonosítás evolóciójának következő lépcsőjeként, nem a kijelző alá integrált ujjlenyomat-leolvasót.

Forrás: The Verge és Daring Fireball

Back to School Akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!