imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Elképesztően addiktív játék – Egg, Inc.


Vannak olyan játékok, amiknek semmi értelme, mégis eldobod értük az életed. Mert kell az új szint, le kell nyomnod a többieket az irodában, és kész. Vigyázat, addiktív terméket ajánlunk!

Az Egg, Inc. első látásra egy átlagos idle/clicker kategóriába sorolható játéknak tűnhet. Nyomkodod a clickert (természetesen telefonon minimum négy ujjal, mint a profik), majd a fejlesztésekkel szinteket lépkedsz. De aki egy Crusaders of the Lost Idols vagy Clicker Heroes játékélményt vár, az hamar csalódni fog…

A játék ugyanis elsőre nem tűnik kiegyensúlyozottnak. A raktáraknak és a szállító eszközöknek elhanyagolható szerepük van A fejlesztések sokkal fontosabb, mint a klikkelés. Állandóan újra kell indulj, de látszólag nem kerülsz előrébb.

Aztán feltűnik, hogy 3-4 órája kattingatsz. Hogy rájössz, itt valójában a drónokat kell vadászni, és ez egy kifejezetten aktív játék. Hogy rettentően gyors az előrelépés, mindig van értelme a pár perc energiabefektetésnek. Hogy mindenáron meg akarod látni, hogy milyen lesz a következő szintű tojás. De részletes elemzés helyett talán jobb is, ha élményeinket osztjuk meg veletek:

Handras

Valamikor hétvégén akadt meg a szemem a Verge címlapján valami csirkés játékon. Csak egy pillanatra olvastam bele, de az egyből leesett, hogy a cikk szerzője teljesen megőrült. Nem is foglalkoztam a dologgal, de hétfőn az irodában már láttam, hogy Roland a grafikusunk ezt tolja. Aztán Red is letöltötte. Egész nap ilyeneket hallgattam: Úúú elkaptam a gyors drónt! B@ssza@ meg, nem bírtam elkapni a gyors drónt! Megvan az 1 Octillion! Kéne még 1 millió csirke. Szintet léptem! Újra kell kezdenem. Van 4 future semim. Van 1000 prestige eggem.

Ez így ment egész nap. De tartottam magam, nem töltöttem le. Láttam rajtuk, hogy milyen veszélyes. Nagyjából úgy néztek ki, mint akik most szívták fel életük első heroin adagját. Az okos ember más kárából tanul – mondogattam magamnak – csak rájuk kell nézni. Élvezik a dolgot, de teljesen szét vannak csúszva. Nem töltöm le, nem töltöm le, nem töltöm le…

Aztán hazamentem, és amíg vártam Noira, hogy menjünk le az edzőterembe, gondoltam letöltöm az iPadre. Így is tettem, ami óriási hiba volt. Hétfőről keddre mindössze 4 órát aludtam…

Egy napig megszállottan toltam, még zuhanyzás közben is figyeltem, hogy el ne szalasszak egy gyors drónt, mára kezdek lejönni az anyagról. Persze azért most is itt fut mellettem az iPaden. A Dilithium tojásokat tudom már gyártani, van 30 000 Soul tojásom, volt már 300 000 000 csirkém, de még messze a játék vége. Egy jó tanácsom van: Ne töltsd le, csak ha nincs életed!

egginc_1

Red

A Verge-cikk megjelenése napján töltöttem le a játékot az iPhone-omra, de nem indítottam el egészen most hétfőig, amikor is a Roland megmutatta, ahogy játszik vele. Azonnal beszippantott, bár nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Valószínűleg tökéletesen stimulálja az agy jutalomközpontját, méghozzá úgy, ahogy a legkeményebb drogok. Pörög a számláló, gyorsan fejlődünk, özönlenek a csirkék, mi kell még?

Első nap nagyjából 6 órát toltam aktívan, persze részben munkaidőben, ami csúnyán rányomta a bélyeget a produktivitásomra. Végül aztán a második nap felénél döntöttem úgy, hogy hagyom a fenébe, mert bár nagyon élvezetes, egész egyszerűen konkrétan elrabolja az ember idejét. Teljesen nem jöttem le róla, néhány óránként elindítom begyűjteni a pénzt meg a csirkéket, de ennyi. Pénzt nem költöttem rá. Első ránézésre bugyuta játék, de a mögötte lévő algoritmusok, és maga az egész előrehaladás zseniálisan meg vannak tervezve.

eggkea

Pat

Amikor az iMagazinos csetben megláttam, hogy készül ez a cikk és kellene róla pár sort írnom, akkor kényszerültem letölteni ezt az elképesztő csirkés mókát. Mindent a csapatért – gondoltam – és szemrebbenés nélkül lehúztam mobilnetről (vigyázat, egy rossz fiú van köztünk). Attól tartottam, hogy az in-app-purchase lehetőségek teljesen tönkre vágják majd a dinamikus játékmenetet, a pörgő csirkéket, tojásokat és végtelen mennyiségű manit. De nem erről van szó, annyira lekötött az Egg Inc, hogy pislogás nélkül toltam végig egy 80 perces előadást. Mire feleszméltem, a szaktársaim már elhagyták a termet, ekkor döntöttem úgy, hogy elég, mert ennek nagyon nem lesz jó vége.

Csak azoknak ajánlom, hogy letöltsék, akik amúgy is valamelyik hasonló időrabló játékkal játszanának naphosszat. Ebben az esetben tökéletes darabja lesz az iPhone-oss játékgyűjteménynek. Minden más esetben kifejezetten nem ajánlott, ez nem az a fajta játék, amivel játszol egy kicsit a retyón vagy a fürdőkádban. Ezt a játékot nem lehet letenni, elképesztően addiktív, rosszabbik esetben a függőség végstádiumaként egy csomó pénzt fogsz elszórni rá. Mi előre szóltunk!

egg-inc_banner-1

Viktor

András hétfőn dobta át a Verge cikket, ekkor ők már tolták. Félve mertem megnyitni, mert a nyáron volt egy komoly, többhónapos függésem a Crusaders of the Lost Idolson, nem igazán örült neki otthon az asszony. De az nem lehet, hogy a többiek játszanak, én meg nem! Komoly volt a lemaradás, így nehéz volt feljönni, de azért megpróbáltam.

Maradjunk annyiban, hogy 36 óra alatt meglehet 8 ezer Soul Egg, de ehhez például éjjel kettőkor fel kell riadj, és két órán keresztül zombi módjára kell tolnod, amíg vissza nem dőlsz. A malacperselyt 10 ezer felett feltörni megéri, és nem is vészes. De már most sikerült a héten egy napi lemaradást összeszednem a munkában, ráadásul van egy olyan érzésem, hogy otthonról is ki leszek tiltva, ha a család helyett a drónokkal fogok foglalkozni. De ha felkelek kettőkor, azt senki se látja…

Hordon

Hordon vagyok, 22 éves, Egg, Inc. függő. Reggel óta nem játszottam. Elmondom történetem, hátha más is tanul belőle. Hétfő délután végeztem az egyetemen, hazaindulás előtt gondoltam letöltöm az iMagazinos beszélgetésbe bedobott játékot, hogy gyorsabban teljen a hazaút. Nem szabadott volna. Handrás akkor még tiszta volt, szólt is, hogy vigyázzunk. Én azt hittem magamról, hogy erős vagyok, ritkán függők rá bármilyen játékra. Én naív.

Az elején – mint az ember első slukk cigarettájánál – nem értettem mitől jó ez. Nyomogatni kell egy gombot mint a hülye, amitől csirkék kezdenek el rohangálni a képernyőn. Nonszensz. Aztán hazaértem, megvacsoráztam, pihenésképp meg újra elővettem a játékot. A valóságban ez után történő pillanatokat már nehezen tudom felidézni. Csak tojásokra, drónokra, vitaminokra, keltetőkre és végtelen mennyiségű csirkére emlékszem.

dss

Az életem reggelre már kezdett szétcsúszni. Elfelejtettem, hogy én tartok előadást az első órán, nem írtam meg fontos e-maileket, a könyvtárban pedig két tankönyvön könyökölve vadásztam megállás nélkül a gyors drónokat. Mindig volt valami újabb fejlesztés, amiért mondhattam: na jó, még teljesítem a küldetést, na jó még megnézem mi lesz a következő toljás, na jó még kimaxolom a Tier 5-öt.

Ma reggel viszont erősnek éreztem magam. Az éjszaka nem játszottam (nem is értem miért), lenyugodott a fejem. Remegő kézzel bár, de a rövid érintés helyett ezúttal hosszan nyomtam a játék ikonjára. Most légy erős – mondtam magamnak. Rányomtam a kis x-re és örökre búcsút intettem a farmomnak. Pedig még a New York Times is írt róla, milyen fantasztikus fejlesztések történtek ott. Néha még gondolok az elapátlanodott csirkéimre, de már nem hiányoznak. Elengedtem. Örökre. Soha nem nézek vissza már.

Az Egg Inc letöltése ingyenes az App Store-ból.

Beoplay A2 Active akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!