imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Milyen lesz a MacBook Pro 5 év múlva?

Az iMagazin koncepciója a Ti elképzeléseitek alapján!

Elvek vagy pénz – a tech vállalatok morális dilemmái


Vajon mit tesz olyankor egy modern, demokratikus elveket hirdető vállalat, amikor piaci érdeke azt kívánja, hogy szembemenjen ezekkel az alapelvekkel? Tényleg csak képmutatás az egész tech biznisz?

Ha morális dilemmákra gondolunk, első körben talán senki sem a tech vállalatokra fog asszociálni. Pedig, ha jobban belegondolunk, rengeteg olyan kérdéssel kell(het) szembenéznie egy nagyvállalatnak, aminek igen is vannak vonzatai az erkölcsi síkban is. Ahogy Ben bácsi mondta Pókembernek: a nagy hatalom nagy felelősséggel jár. Akármekkora közhely is ez, Ben bácsi örökérvényű szavai érvényesek a vállalatokra is.

Ők azok az intézményesült szervezetek, akiknek már van elég hatalmuk, anyagi és emberi erőforrásuk ahhoz, hogy a világ dolgait jobbá vagy éppen rosszabbá tegyék. Egy biztos, döntéseik valamelyik irányba húzni fognak, a kérdés, hogy melyikbe.

Az eszmefuttatás apropója, egy friss hír, miszerint a Google Kínában egy keresőoldalt tart fent, azzal az egyetlen céllal, hogy listázza a beérkező kereséseket, amiket aztán továbbit a Baidura (Kína első számű keresője), mivel a vállalat nem igazán van jelen a piacon. Még. A cél ugyanis az egésszel, hogy a jövőben elő tudjanak állni egy, a Kínai Népköztársaság ideológiáival összhangban álló cenzúrázott keresővel. Egy olyannal, ahol például a Tienanmen téri vérengzés meg sem történt. Nem létezik.

Mindezt egy olyan vállalattól, ami pár ezer kilométerrel arrébb két kézzel lengeti azt a Pride-os zászlót, amiért a cenzúrázott célországban legalább egy alapos gumibotos elverés, ha nem börtön járna. Egy olyan vállalattól, ami könnyes szemmel szavalja az alapvető emberi jogokat az alkalmazottaknak reggelente két függetlenségi nyilatkozat között, majd éhbérért dolgoztat ázsiai mélyszegényeket a gyáraiban.

Persze a hipokratizmus aranydíját nem csak a Google-nek lehetne átadni, többek közt az Apple is pontosan ugyanilyen politikát folytat, de egészen biztos, hogy még kismillió másik, kisebb-nagyobb hasonló vállalatot lehetne találni.

Tényleg csak annyiról lenne szó, hogy a pénz diktál és csókolom? Nos, röviden valószínűleg igen. Másik részről ugyanakkor fel lehet hozni az érvelést, hogy pontosan miért is kellene a vállalatoknak beavatkoznia a politikába? Miért foglaljanak állást, minek foglalkozzanak olyan kérdésekkel, amik igazából nem érintik őket? Miért legyen egy egységes morális profilja, ha az alkalmazottakon belül is valószínűleg akad ilyen és olyan gondolkodású is? Nem egyszerűbb, ha mindenki foglalkozik a maga dolgával?

Mert el lehet vinni ezt egészen odáig, hogy egy magára valamit is adó, elvhű cég, nem ad el bizonyos embercsoportoknak, politikai beállítottságúaknak, neműeknek, vallásúaknak termékeket, mert különben szembeköpik magukat. Gondolom érződik ennek az abszurditása, még ha kisarkított is az elképzelés. Lehet, hogy egyszerűen tényleg csak teljesen ketté kell választani az üzletet és az elveket és ennyi.

Mindkét oldal mellett lehet tehát felhozni érveket, nem is célunk, hogy megmondjuk a tutifrankót. Mindenesetre elgondolkodtató kérdés, hogyan álljon hozzá ezekhez a dilemmákhoz az ember. Ti például hogy látjátok a helyzetet? Belefér alámenni egy, a nyilvános vállalat elvekkel teljesen szembemenő piac igényeinek egy tech vállalat részéről?

0% THM 20 hónapra

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!