steve_jobs_macworld

Emlékek Steve-ről – 4. rész

#HÍREK
2014. 05. 28.

Don Melton saját blogján írta meg emlékeit Steve Jobs-ról. A bejegyzés fordítását hetente új részletekben közöljük.

A sorozat eddig megjelent részei: 


4. rész

Korábban már írtam róla, hogy részt vettem a 2003-as Macworld prezentáció próbáin. Ezen az eseményen került bemutatásra a Safari, és itt számolt be Steve először az új, kevesebb mint egy éve megnyitott Apple Store-jainkról.

Számos technológiai és üzleti szaki már előre leírta az értékesítési törekvéseinket, mondván, hogy óriási bukás lesz – egy újabb dilettáns jóslat az Apple-t illetően. Ami azt illeti, a boltok nagyobb sikert arattak, mint ahogy vártuk. És Steve jó alaposan meg akart győzödni róla, hogy ezt mindenki tudja. Legfőképp a szakik.

A próba két napján körülbelül a negyedik sorban ültünk Ken Kociendával a szinte üres színházteremben. A ragyogóan megvilágított színpad előtt a sötét teremben pont annyira voltunk láthatóak Kennel, hogy Steve vagy a színpadi segédek lássanak minket, ha valami gond volt a Safari demóval.

De az idő nagy részében semmi egyéb dolgunk nem volt, mint ülni ott és figyelni, ahogy Az Előadó Mester bemutatja varázsát.

Valamikor az első nap elején Steve azt kérdezte: “Phil itt van már?” Phil Schillerre gondolt, a marketing vezetőre. Egy gyors körbenézés után valaki szólt, hogy még nincs itt.

Steve elmondta nekünk, hogy egy kis tréfával készült, amit először nekünk mutat meg, és ajánlja, hogy egy szót se szóljunk róla, ha Phil megérkezik.

Aztán elindította az Apple Store-os diákat és beillesztett egy különleges ráadás diát a legvégére.

E-pi-kus volt.

Egy percig mindenki nevetett, amíg a diát néztük, aztán néhány pillanat alatt lehiggadtunk, majd a prezentáció elejére ugrott. Jó volt az időzítés, ugyanis Phil éppen ekkor lépett be a terembe.

Szóval Steve elkezdte a próbát, végigment a “Switcher” reklámkampány diáin, majd az Apple Store-okon.

Az értékesítésről szóló rész végén valami olyasmivel kellett volna befejeznie, hogy “1,4 millió látogató csak december hónapban”, de hozzátette: “Szóval mindnyájatoknak, akik kételkedtek bennünk…”

Aztán átlépett a különleges diájára, biztos mind láttátok már, amin a 40-es évek stílusában rajzolt vigyorgó férfi egy nagy bögrével volt látható, mellete szövegbuborék gyanánt ez volt írva:

Esetleg egy jó csésze fogd be a pofádat?

Aztán a legjobb rész jött, amiről mi nem is tudtunk. Steve megállt, odafordult a marketing részleg vezetőjéhez, és faarccal ezt kérdezte: “Mit gondolsz, Phil? Túl durva?”

Kennel alig bírtunk megmaradni a kuncogástól.

2eU38im

Az, hogy Steve ennyi energiát feccölt Phil megtréfálásba nem csak azt bizonyítja, hogy remek humorérzéke volt, de az is világos volt, hogy elég nagyra tartja Philt ahhoz, hogy tudja, jól veszi majd a viccet. És Phil jól is vette, de néhány pillanatig azt hiszem ő is pánikolt.

***

Steve nem mindig hordott farmert és fekete garbót.

Valamikor az Apple-nél töltött első éveimben beszéltem egy tapasztaltabb mérnökkel az első emeleti irodájában. A háta mögött egy ablak volt, így remekül ráláttam a Caffè Macs-hez* vezető kinti ösvényre.

Mikor kinéztem az ablakon, elvonta a figyelmemet a kíváncsiság, hogy ki sétálgat azon az ösvényen Jony Ive-val. A kézmozdulatok ismerősek voltak, de… Várj csak. Mi a fene?

Az ablakban látott figurára mutattam. A házigazda megfordult, odanézett, és azt mondta: “Na igen, innen lehet tudni, hogy tényleg nyár van: Steve rövidnadrágot visel.” És ezek szerint egy rövidujjú, szinte trópusi mintás inget igazi gombokkal.

Elsőre komolyan nem ismertem fel. Mindig volt egy-két fura öltözékű arc a kampuszon, például az a srác, aki rendszeresen viselt skót szoknyát. Ráadásul abban sem vagyok biztos, hogy skót volt.

Legalább Steve jól mutatott, még akkor is, ha ez az öltözék nem igazán passzolt hozzá.

És így visszagondolva, barnább is volt, mint a többi magunkféle kocka.


*Caffè Macs: Étkezde az Apple kampuszon. A szerző szerint Steve Jobs is gyakran ebédelt itt.

Borítókép forrás: Wikipedia