imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Foglalkozása: robotpszichológus (A munka világa 2030-ban)


2030-ra az automatizáció alapjaiban alakítja át a társadalmat. Állások szűnnek meg, ma még nehezen elképzelhető munkakörök teremtődnek. Katasztrófa és hurrá-optimista forgatókönyvek között sejlik fel a jövő munkavégzése, ember-gép partneri viszonya, s veszi kezdetét az új gépkorszak.

Janine szabadúszó designer 2030-ban. A reggeli órákban mesterségesintelligencia-asszisztense értesíti, hogy nagynénje nincs jól. Felveszi a kapcsolatot a nagynéni egészségi állapotát folyamatosan megfigyelő otthoni robottal. Látja, hogy a rendszer diagnosztizáló algoritmusa már észlelte a problémát és meg is rendelte a gyógyszert. A vezető nélküli autóban lánya iskolájából munkába tartó Janine virágot rendel a csomag mellé, amelyet drón szállít ki egy órán belül. Az MI asszisztens szól neki, hogy a kislány egészségi állapotát figyelő rendszer szerint leesett a vércukorszintje. Janine édességet rendel lányának, amit szintén drón kézbesít.

Tényleg elveszik a munkánkat a robotok?

A közeljövő hétköznapja a Dell és a szilícium-völgyi jövőkutató agytröszt, az IFTF (Institute for the Future) friss tanulmányának (The next era of human-machine partnership) egyik szemléltető példája. Az anyag 2030-at veszi górcső alá, hogy mi várható, hogyan alakul az ember-gép viszony, és emeli ki az automatizációt, MI-t és robotikát (is) megalapozó szoftverek, big data és a feldolgozó kapacitás fejlődését. E fejlődés következtében életünk és a társadalom összes szegmensét átszövi a technológia, a gépekhez való kapcsolatunk új korszaka kezdődik. Például a jelen mesterséges intelligenciái elsősorban adatsorokból következtető mintakereső és egyeztető algoritmusok. A 2030-ig elérhető következő szint, amikor beszéd, kép, videó stb. felismerésén túl, hiányos információ alapján is döntéseket hozó, élményeikre emlékező és azokat másokkal megosztó virtuális emberekként funkcionálnak. A személyre szabott és integrált MI-k előrejelző (prediktív) és automatizált módon segítenek a felhasználónak.

A ránk váró 10-15 évről számos prognózis látott napvilágot. A bennük leírt társadalmi változások két extrém forgatókönyv közé sorolhatók: katasztrófa-pesszimista és hurrá-optimista végletek között formálódik a jövő.

A pesszimistában a gépek elveszik az állások jelentős részét, jön a technológiai munkanélküliség, káosz és nyomor, amelyet elkerülendő a tech-világ illusztris személyiségei különféle megoldásokat javasolnak. Elon Musk és Mark Zuckerberg például bevezetné az általános alapjövedelmet, Bill Gates pedig ugyanúgy adóztatná a munkavégző robotokat, MI-ket – természetesen az őket alkalmazó cégeket –, mint ahogy az állam minket.

Csakhogy az első ipari forradalomtól a személyi számítógépekig, internetig, minden technológiaváltás nemcsak megszüntetett, hanem teremtett is állásokat, ráadásul 2030 munkaköreinek 85 százaléka ma még nem is létezik. A serpenyő másik oldala: a PricewaterhouseCooper márciusi anyaga (Will robots steal our jobs?: The potential impact of automation on the UK and other major economies) alapján a mostani brit állások több mint harmada, az amerikaiak 38 százaléka „erősen veszélyeztetett.”

De milyen új állásokra számíthatunk?

Munkaerőpiac 2030-ban

Az oktatás szélsebes digitalizálódásával és kívánság szerintivé (on-demand) alakulásával nő a szabadúszó tanárok – a szabadúszók száma egyébként minden területen drasztikusan magas lesz –, online egyetemek iránti igény. Hatékony tanítási stílussal, technológiai felkészültséggel és marketingtervvel, egyre több szakember alapíthat internetes felsőoktatási intézményt.

A mezőgazdaság nemcsak informatizálódik, hanem égbetörő vertikális farmok formájában, környezetbarát megoldásokat és a szállítási költségek részleges megtakarítását kínálva, be is költözik a nagyvárosokba, ahol városi gazdák termesztik majd a paradicsomot stb.

A 3D nyomtatástól, robotok által irányított 3D printerfarmoktól az MI-algoritmusokig, szerteágazó hatások következményeként, az egészségügyben szintén számos új állás teremtődik, virágozni fog a nanomedicina és a személyre szabott gyógyászat.   

A big data korszakában mind többen válnak profi adatgyűjtőkké: a terabájterek környezetükről, bevásárló negyedekről, városközpontokról cégeknek szednek össze érzékelőikkel napi egy terabájtnyi vagy nagyobb mennyiségű vizuális és más információt, amelyet aztán marketinges és egyéb üzleti célokra használ fel a megrendelő.

Az MI-k és a robotok különösen sok, lényegében három csoportba (trénerek, magyarázók és fenntartók) sorolható és a már ma is virágkorát élő gépi tanuláshoz kötődő munkakört teremtenek.

A trénerek (fogyasztói tónus- és jelentésoktató, okosgép-interakció modellező, világkép-tanár) tanítják meg a rendszereknek, hogyan teljesítsenek, például miként kerüljék el természetesnyelv-feldolgozó és gépifordítás-rendszerek a jellegzetes hibákat, és értsék meg a szarkazmusokat is, vagy hogyan utánozzák algoritmusok az emberi viselkedést, és legyenek empatikusabbak.

A magyarázók (kontextus-tervező, átláthatóság-elemző, MI hasznossági stratéga) a technológusok és az üzleti vezetők közti szakadékot hivatottak áthidalni, megértetni vállalatok techben kevésbé jártas elöljáróival bonyolult algoritmusok funkcióit, rendeltetését.

A fenntartók (automatizálás etikus, automatizálás közgazdász, gépkapcsolatok menedzser) az MI-rendszerek rendeltetésszerű működéséért felelnek, és nekik kell a nem várt következményeket is időben kezelni.

Ember-gép együttműködés    

A hurrá-optimista forgatókönyvekben az összes társadalmi és környezeti problémánkat a csúcstechnológia oldja meg, soha nem látott bőség köszönt ránk, munka- és szabadidőnket minden korábbinál kreatívabb módon használjuk ki, ledőlhetünk a tengerparton, és csak testünk és elménk pallérozásával kell foglalkoznunk, mert gépeink mindent megoldanak nekünk és helyettünk. Közeleg a transz- és a poszthumán jövendő.

A komoly változásokban viszont az összes forgatókönyv szerzői egyetértenek.

2030-ban már nem fogunk rácsodálkozni ezekre a technológiai megoldásokra, mert életünk elemi részei lesznek, kb. úgy, mint az elektromosság, vagy egy közelebbi példa, az internet. „Anélkül, hogy legtöbbünk észrevette volna, mikor történt, a web furcsa és különleges újdonságból a mindennapok háttérfeltételévé alakult át” – írta 2009-ben Oliver Burkeman, a The Guardian újságírója.

Hasonló várható napjaink különlegesnek számító technológiáival is. Minden eddiginél hatékonyabbak lesznek és bőségesebb lehetőségeket kínálnak, átjárják a lét összes szegmensét, például az agy-számítógép interfészek fejlődésével belénk ültetett chipek közvetlenül segítenek, hogy túllépjünk emberi korlátainkon. Már azelőtt megoldhatnak problémákat, kitalálhatják egyes óhajainkat, hogy közölnénk velük egyáltalán azokat. A velük partnerségben tevékenykedő ember szerepe is megváltozik: mi leszünk a kiterjesztésünkként értelmezhető, napi tevékenységünk megszervezésében és kivitelezésében aktívan és proaktívan közreműködő technológiák vezetői a digitális erőforrások kezelésében.

Folyamatosan tanulunk velük és tőlük, mert a változások tempója annyira felgyorsul, hogy az új iparágakhoz naponta pallérozandó új képességek kellenek, amelyek nélkül lemaradunk. Mivel a feldolgozókapacitás ötévente megtízszereződik, szinte bármilyen munkakörben segítenek, és ha minél több tevékenységet ruházunk át rájuk, annál eredményesebben tudjuk elvégezni azokat, amelyekben a Homo sapiens egyértelműen a gépek előtt jár: intuíciót, kreativitást, empátiát és érzelmi intelligenciát igénylő feladatokat.

Viszont kulcsfontosságú, hogy az együttműködés során mindig tudjuk, hogy mire számítsunk a gépektől és mire magunktól, hogy mindkét fél valami egyedivel járuljon hozzá a szimbiózisban végzendő munkához, és persze meg is legyen bennünk a képesség, hogy a közös tevékenységnek tudjunk értelmet adni.

Új gépkorszak

Automatizáció, mesterséges intelligencia, robotika – és persze VR és AR, felhőszámítások stb. – gyökeresen átírják a közeljövő valóságát, azt a valóságot, amelyben az ipar 4.0 következtében biológiai, fizikai és digitális világok teljesen egybemosódnak, átjárhatóvá válnak a köztük lévő zsugorodó határok. Itt a „második gépkorszak.”

Az ember-gép partnerség az élet automatizálása és koordinálása mellett nemcsak abban az értelemben alakítja át a munkavégzést, hogy az MI stb. állásokat szüntet meg és teremt. 2030 vállalatai másként keresik a tehetséges munkaerőt, irányítanak csapatokat, készítenek el termékeket és szolgáltatásokat. Személyes brand és „hírnév-motorok”, adatmegjelenítő eszközök, intelligens elemzőprogramok és az automatizáció gépi tanulással megtámogatott teljes arzenálja visszakereshetővé teszi személyek adottságait, kompetenciáit, és kimutatják, hogy milyen feladatra ki a legjobb munkaerő. A VR-technológiák – például avatárok integrálása virtuális állásinterjúhoz – lehetővé teszik, hogy a munkáltatók ne esetleges nemi, etnikai elfogultság alapján döntsenek.

Kevesebb lesz a teljes munkaidőben alkalmazott, a cégek inkább projektekhez keresik a megfelelő személyeket. Folytatódik a munkahely virtualizálódása és az új ismeretek megszerzésének képessége sok esetben fontosabb lesz, mint maguk az ismeretek. Az állandó, minden és az adott pillanatban, akár munka közben történő tanulás még a mostaninál is markánsabb jelenség lesz. A szükséges tudás helyszínen és valós időben történő átadásában, megszerzésében AR-technológiák, az MI-felhőben bámulatos tempóban sokasodó és szaporodó appok és szolgáltatások segítenek.

2030 munkavállalója megtanulta, hogyan férjen hozzá az információhoz, hogyan kezelje az olyan immerzív médiumokat, mint az AR és a VR.

Sikerreceptek

Egyéni szinten a következő öt képesség lesz a legfontosabb: az intelligencia kontextusba helyezése (kulturális, társadalmi nüánszok érzékelése stb.), vállalkozói gondolkodás, személyes márka/digitális identitás kezelése, „automatizációs írástudás” (új infokom technológiák munkánkba és életünkbe integrálása), ember-gép közös eredmények értelmezési készsége.

Szervezeti szinten kulcsfontosságú, hogy felismerjék: a biztonság többé már nem technológiai, hanem üzleti probléma, mert folyamatosan feltört rendszerekkel elillan a fogyasztói bizalom. Az ő elvárásaikat valós időben, minden késedelem nélkül kell kielégíteni, a szervezeti értékeket, a cégmárkát pedig megfelelő algoritmusokkal kell folyamatosan áramvonalasítani. A munkaértékek változatosabbá tétele és az innovációra való folyamatos ösztönzés szintén 2030 meghatározó vállalati jegyei között szerepelnek.

Az intelligens technológiák pedig feladatonként segítenek összehozni az ideális munkaerőt az ideális szervezettel.

Felhasznált irodalom

The next era of human-machine partnerships

How AI will teach us to have more empathy

The jobs that artificial intelligence will create

Will robots steal our jobs?

Top jobs: a decade from now 

Beoplay A2 Active akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!