imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Mikorra várhatjuk az iOS 12 publikus bétát?

Megnéztük az eddigi évek tendenciáit

Google Chrome az új Internet Explorer?


A Verge-ön jelent meg egy cikk, mely szerint a Google hamarosan ugyanabban a kelepcében találhatja magát böngészőjével, mint ami egykor az Internet Exploreres korszak végét okozta. Egyedül uralni a piacot nem biztos, hogy hosszútávon a legkifizetődőbb dolog.

Kétségtelen, napjainkban a Google Chrome a legnépszerűbb böngésző a világon. A legtöbb elemzés körülbelül 60%-ra hozza ki részesedését, minden más – ide értve az Internet Explorert (mostantól IE)/Edge-et, a Firefoxot és a Safarit is – alaposan le van maradva mögötte, ~15% alatti részesedéssel egyenként.

Részben emiatt, részben a web sztenderdek fokozatos ignorálása miatt véli úgy Tom Warren, a Verge szerzője, hogy hamarosan a Google böngészője az IE csúszós útjára léphet, ahonnan már nehéz lesz felállni.

Kicsit visszatekerve az internet történetében ugyanis azt látjuk, hogy az IE is nagyon hasonló cipőben járt pár évvel ezelőtt, mint most a Chrome. A Microsoft a Windows-zal körülbelül 16 évvel ezelőtt érte el népszerűségének csúcspontját. Több milliárd dollárt költöttek el az éppen megjelenő Windows XP népszerűsítésre, amely hamar meg is térült: az XP hamar a valaha volt legnépszerűbb operációs rendszerek közé nőtte ki magát, elképesztő felhasználótáborral.

Ekkoriban még nem volt se iPod, se Gmail, se YouTube, a Microsoftnak gyakorlatilag nem volt ellenfele a területen, azt csináltak, amit csak akartak. És meg is tették. Miután legyűrték a legerősebb konkurenciát a Netscape személyében, kíméletlenül ledominálták a böngészőpiacot az Internet Explorer 6-tal. Ekkoriban még bőven az exponenciális növekedés időszakában tartott az internet, mint olyan, így szép lassan az internetezés egyet jelentett az IE használatával. Hihetetlen, de a csúcson a böngészőpiac 90%-át az IE 6 uralta.

A Microsoft milliók internetfelhasználási szokását határozta meg. Aztán elkezdtek önfejűsködni. Ahogy nőtt az internet, úgy jelentek meg sorra a websztenderdek, amelyek segítségével a webfejlesztők olyan oldalakat és applikációkat készíthettek, amelyek különboző eszközökről és böngészőkről is elérhetőek voltak. Igen ám, de a Microsoft nem fordított különösebben sok figyelmet ezekre a sztenderdekre, amivel nehéz helyzet elé állította a fejlesztőket.

Kénytelen kelletlen muszáj voltak kifejezetten az IE-re és nem úgy általában az internetre fejleszteni. Ekkor indult el a “ez a böngésző nem támogatott, használj inkább IE-t” korszak. Az Internet Explorer 6 egészen öt évig húzta ezzel a stratégiával, de eközben már megindult az a folyamat, ami végzetesnek bizonyult a Microsoft böngészőjére nézve.

Az egykori Netscape-esek megalkották a Mozilla Foundationt 2004-ben, majd kijöttek a Firefox 1.0-ás verziójával. Az akkor újdonságnak számító böngészőfülek és a pop-up blokkoló sok felhasználót vonzott be, ahogy a közösségi összefogással összehozott egészoldalas New York Times reklám is. Ez pedig elkezdett komoly fenyegetést jelenteni az addig egyeduralkodó Microsoft számára.

Gyorsan vissza is vágtak az IE 7-tel 2006-ban, amely szintén támogatta a böngészőfüleket. Ezzel pedig egy ideig óráig sikeresen be is tömték a léket a hajón. Viszont a sztenderdek támogatásával nem sikerült érdemben előrelépniük, ami miatt egyre hangosabbak lettek a kritikus hangok, még maga a World Wide Web alkotója, Tim Berners-Lee is felszólalt a gyakorlat ellen.

Mindeközben a Google folyamatosan bővítette a kereső- és reklámbizniszét. Ahelyett, hogy saját böngésző fejlesztésébe fogtak volna először a Google Toolbarral jelentek meg. Ez egyfajta kiegészítő volt az IE-hez és a Firefoxhoz, ami azon felül, hogy beépített pop-up blokkolót tartalmazott (épp emiatt az Explorer felhasználók körében nagy népszerűségnek örvendett) egyben a Google szolgáltatásait is hatékonyan promotálta.

Aztán végül 2008-ban csak kijöttek azzal a böngészővel, ami egyben az utolsó szöget is jelentette az IE koporsójába. A Google ugyanis kifejezetten a webn sztenderdekre állt rá. Már az első verziójukkal átmentek az Acid 1 és 2 teszteken, amely egyfajta benchmarkja a sztenderdellátottságnak. A fejlesztők pedig örömmel váltottak, hamar betagozódtak a Google zászlaja alá, mivel a sztenderdek segítségével egész egyszerűen jobb weblapokat tudtak készíteni.

És ezzel egyidőben meg is indult a Chrome “Exploreresedése”. Noha a böngésző sosem érte el a csúcstartó 90%-ot, arra már az említett 60% is bőven elégnek bizonyult, hogy szép lassan az elsődleges platformmá váljon. Ami egyben azt is jelentette, hogy innentől kezdve a Chrome lett az a böngésző, amire mindenki fejleszt első körben.

Ezzel persze nem is volt baj sokáig, amíg a web sztenderdek támogatása élvezte a prioritást a böngészőnél. Most viszont ha megnézzük a jelenlegi helyzetet ugyanazokat a jeleket lehet felfedezni, mint egykor az IE-nél. Egyre több a Chrome-only, vagy jobb esetben az “optimális működéshez használjön Google Chrome-ot” üzenet. Még magának a Google-nek is akad sok olyan weboldala (pl: Google Meet, Allo, YouTube TV, Google Earth, YouTube Studio Beta), amelyek nemes egyszerűséggel kizárják a Windows 10 gyári böngészőjét a buliból, de adott esetben már a Firefox is kiesik.

Mindehhez hozzá jön az is, hogy az új sztenderdek jelentős részét épp maga a Google készíti. Lefejlesztik, megírják a keresetet és végigviszik az ügyet World Wide Web Consortiumon (W3C) keresztül. Ezzel pedig pont azt a visszás folyamatot segítik elő, hogy ők válnak a sztenderdé, ők hozzák ki elsőként az új szabványokat, a fejlesztők pedig továbbra is a Chrome-ra fejlesztenek elsősorban.

Ha ez még nem lenne elég, a Google ráadásul a világ legnépszerűbb oldalainak tulajdonosa. Övék a Gmail, a Google Drive, a YouTube és természetesen maga a Google is. Akármelyiket is használod másik böngészőből, az első alkalmak során vagy 125x tolják az orrod alá, hogy használj Chrome-ot.

Közben pedig otthagyták a WebKitet, és áttértek helyette a Blink böngészőmotorra. Amivel nem is lenne gond, viszont mivel bőven végeztek fejlesztéseket, módosításokat és optimalizációt a motoron, sok Chrome-ra fejlesztett weboldal szép bugokat tud produkálni más böngészőkön, amivel szintén afelé terelődnek a fejlesztők és felhasználók is, hogy ne open webben, hanem Chrome-ban gondolkodjanak.

Azt, hogy ez a folyamat nem túl egészséges a Google is érzi. A vállalatóriás folyamatosan igyekszik kibújni a nyaka köré tekeredő béklyó alól. A Chrome csapat egyik tagja például határozottan arra kérte az embereket, hogy ha lehet ne csak Chrome-ra fejlesszenek.

Ben Gilbraith, a Google egyik vezetője pedig így nyilatkozott a jövőbeli tervekről:

Az olyan fejlesztői szokások kialakulásának segítése, melyek támogatják az open web növekedését továbbra is a Chrome csapat és a Google fókuszában maradnak 2018-ban is.

Úgy tűnik tehát, hogy a Google még időben kapcsolt és a megfelelő odafigyeléssel talán még el tudják kormányozni a hajót afelől a jéghegy felől, amelyik az Internet Explorer süllyedését okozta. Meglátjuk…

Forrás: The Verge

Beoplay P6

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!