imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Rendeld elő már most az iPhone X-et!

Hibák, amikből sokat tanult az Apple (1. rész)


Belátni, elfogadni és vállalni a felelősséget a hibáinkért nem csak emberi, hanem céges szinten is fontos képesség. Természetesen akármekkora vállalatról van szó, történhetnek orbitális hibák és súlyos bukások. A kérdés, hogy ezeket utána fel tudják-e használni a fejlődéshez, vagy sem. Az Apple úgy tűnik, sokat tanult belőlük…

Amikor a négyrészes cikksorozatunkban az iOS történelmét göngyölítettük fel, láthattuk, hogy nem egy olyan döntést hozott az Apple, ami vagy nem bizonyult járható útnak, vagy egyenesen kudarc volt. Nehéz helyzet az ilyen, mert ha az ember (ez esetben CEO) kitart a rossz döntések mellett csak azért, hogy megmaradjon valamifajta hitelessége, azzal a bukás felé kormányozhatja a hajót. Ha viszont belátja a hibát, akkor ezzel együtt természetesen az önjelölt megmondóemberek célkeresztjébe is bekerül, akik egy emberként csapják majd össze a tenyerüket, hogy „na ugye, én megmondtam”.

Egy jó vezető ezt el tudja könyvelni magában, belátja a tévedést, tanul a hibából, és ha kicsit is ügyesen kommunikálja le a dolgot, még a hitelességét is megőrzi. Steve Jobs egyértelműen jó vezető volt (ebből a szempontból legalábbis biztosan), ahogy Tim Cookot is egy professzionális vezérigazgatónak mondanám (másként nem is nagyon juthatott volna oda, ahol most van), így mindkettejük pályafutása alatt megvoltak azok a csorbák, amiket ki kellett küszöbölniük. Nézzünk most 5 ilyet!

Az iPhone szörnyszülött elődje (2005)

Tudjátok, melyik volt az első Apple mobiltelefon? Vigyázat, a kérdés becsapós, nem az iPhone-ra gondoltunk, hanem a ROKR E1-re. Nem csoda, ha nem emlékszel rá, az egész koncepció borzalmas, na meg persze hatalmas bukás volt.

A sztori úgy kezdődött, hogy Steve Jobs a 2000-es évek közepe körül elkezdett aggódni az iPod miatt, mivel egyre népszerűbbé váltak a zenelejátszásra képes mobiltelefonok. Mivel az Apple nem akart kiesni a pixisből, megállapodást kötöttek a Motorolával, hogy építsenek az akkor nagyon népszerű RAZR készülékük mintájára egy terméket, ami lényegében egy beépített iPod is egyben.

A végeredmény egy olcsó gagyi telefonnak ható, borzalmas felülettel rendelkező, mindössze 100 szám tárolására képes rettenet lett; még a profi marketinges Steve Jobs-nak is zavarban volt, mikor erről a termékről kellett beszélnie a bemutatón.

Tanulság: Az Apple rájött, hogy nem vezet semmi jóra, ha más gyártók kezébe adja a technológiáját, így kézbe kell vennie az irányítást, és létrehoznia egy saját telefont. E nélkül a felismerés nélkül talán sosem született volna meg az iPhone.

Akciós iPhone (2007)

Az Apple mindig is ismert volt a vastagon fogó ceruzájáról, ha az árazásra került sor. Ebből kifolyólag azt gondolhatnánk, hogy a vásárlók minden bizonnyal örömmel fogadnának egy kis árzuhanást. Hát, mint kiderült nem – legalábbis azok biztosan nem, akik már megvették teljes áron a terméket.

Az első iPhone-t árát ugyanis alig két hónappal a debütálása után 200 dollárral csökkentették, azzal a gondolattal, hogy micsoda PR akció lesz belőle. Ehelyett egy csomó kritikát és felhasználói panaszt kaptak a nyakukba. Az early-adopterek anyáztak, a kritikusok beszóltak az agresszív és etikátlan marketing miatt.

Tanulság: A lavina annyira megindult, hogy Steve Jobs kénytelen volt felajánlani 100 dollár kompenzációt mindenkinek, aki korábban a teljes áron vásárolta meg a terméket. Innentől kezdve pedig csínyján bántak az árcsökkentéssel, mint ahogy azt mi is tapasztalhatjuk a pénztárcánkon.

Nem kellenek ide alkalmazások (2007)

Mielőtt elterjedt volna az az Apple szlogen, a „There’s an app for that”, egyáltalán nem ez volt a helyzet az iOS körül. Miután a vállalat elkészült az iPhone-nal, Steve Jobs határozottan kijelentette a vezérkarnak: nem hajlandó megengedni, hogy külső fejlesztők silány minőségű appokkal árasszák el a telefont, és ezzel rombolják a felhasználói élményt. Ha akkor Jobs nem gondolja meg magát rövid időn belül, biztosan más irányt vett volna az Apple hajója.

Tanulság: Phil Schiller és más vezetők addig rágták Jobs fülét, míg végül hajlandó volt beadni a derekát és 2008 márciusában külső fejlesztők is nekiállhattak az applikációgyártás munkájának. Júniusban már az App Store is elindult, akkor még csak 500 alkalmazással. Ugyanakkor az a gondolat, hogy jó minőségő appok kellenek, megmaradt, hiszen ma is szigorúan szűrik, mi kerül fel a virtuális bolt polcaira.

Beengedni a piacra az Androidot (2008 – mostanáig)

2006 augusztusában az Apple helyet kínált a vezetői asztalnál az akkori Google CEO Eric Schmidtnek. Mindeközben a cégnél javában zajlottak az iPad, iPhone és az operációs rendszerek körüli kutatások és fejlesztések. Bár a Google már 2005-ben felvásárolta az Androidot addig fejlesztő csapatot, az Apple víziója a telefonhasználatról minden bizonnyal nyomott hagyott Schmidt-ben, így az Androidon is. Nem sokkal azután, hogy 2008-ban megjelent az Android 1.0, Schmidt végül szakított az Apple-lel, a két rendszer pedig azóta is rivalizál egymással.

Sajnálatos módon az Apple nem csak akkor hibázott, amikor nem fogta meg idejében az Androidot, hanem akkor is, amikor sorozatosan hagyta elhúzni a platformot, és a rivális hardvergyártókat maga mellett bizonyos kérdésekben (gondoljunk itt például az OLED kijelzőre, vagy a vezeték nélküli töltésre).

Tanulság: Steve Jobs annyira meg volt győződve arról, hogy az egész Android egy koppintás, hogy „termonukláris háborút” hirdetett a Google ellen, ami egy csomó pereskedésben és hasonló jogi herce-hurcában merült ki. Azt kell mondjuk, talán nem ez volt a helyes lépés, sokkal inkább Tim Cooké, aki egyszerűen elfogadta a helyzetet és igyekszik úgy irányítani a dolgokat, hogy az iOS jobb legyen, mindenféle komolyabb háborúskodás nélkül. A felhasználók pedig majd úgyis eldöntik maguknak, hogy mit akarnak.

Az elvesztett iPhone prototípus (2008)

Elhagyni a telefonod egy kocsmában elég vacak helyzet, főleg ha egy nem éppen olcsó iPhone-ról van szó. A probléma viszont alapvetően személyes ügy, amin túl lehet lendülni. Viszont elhagyni a telefonod a kocsmában úgy, hogy a készülék igazából nem is a tied, hanem az Apple-é, ráadásul egy olyan prototípus, amit pár kiváltságos emberen kívül még senki nem látott a világon, és mindennek tetejében a főnököd a nem épp higgadt vérmérsékletéről híres Steve Jobs már sokkal inkább instant szívinfarktusnak nevezhető.

Az eset 2010-ben megtörtént Gray Powell-lel, azzal a szerencsétlen 27 éves Apple mérnökkel, akinek egy iPhone 4-et sikerült elhagynia a bárban bő hat héttel a tervezett bemutató előtt. A történet sajnos nem egy becsületes megtalálóval folytatódott, hanem egy másik vendéggel, aki megtalálta a telefont, majd azt gyorsan el is adta a Gizmodo-nak. A techblog természetesen alaposan elemezte a modellt, képekkel meg mindennel együtt, és egy olyan gigaspoilert generált ezzel, amilyet még nem látott a világ.

Tanulság: Egy héttel az eset után a Gizmodo szerkesztője arra ért haza, hogy a házában razziát tart a Rapid Enforcement Allied Computer Team (R.E.A.C.T.), azaz a kaliforniai „high tech rendőrség”, az iPhone után kutatva. Természetesen az egész akciót az Apple kezdeményezte, és mint tudjuk, azóta sem bízzák a véletlenre a hasonló helyzetek kezelését. Rendkívül szigorú szabályok és egy külön erre a célra fenntartott ex-titkosszolgálati szakemberekből álló csapat vigyáz a titkokra.

Forrás: Wired

Ha kíváncsi vagy rá, milyen módszerekkel vadásszák le volt NSA, FBI és Secret Services ügynökök a szivárogtatókat az Apple-nél, ezt a cikket ajánljuk.

iPhone 7 / 7 Plus Akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!