imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Rendeld elő már most az iPhone X-et!

Irány a halhatatlanság: a közeljövő ember-számítógép interfészei


Az evolúció nem ér véget az emberrel, sőt, az ember jelenlegi formája sem végleges. A történelem összes technológiája átalakította testünket és lelkünket, az infokom megoldások pedig hatványozottan változtatják meg a Homo sapienset. Ember és gép mainál mélyrehatóbb kapcsolatán dolgozik többek között az USA legismertebb katonai ügynöksége, Elon Musk és a Facebook, miközben egy új evolúció állomásait járjuk. Merre és hogyan tovább? 

Az Egyesült Államokban kb. 2 millió személyt fenyeget a megvakulás. A folyamat lassítható, de sajnos nem állítható meg: a fényt elektromos jelekké alakító sejtek végül meghalnak, és az érintett személy elveszíti látását. A lakosság elöregedésével nő a veszélyeztetettek száma, és a jelenlegi technikák pedig csak részmegoldások. Az elmúlt években ültettek be eszközöket néhány beteg szemébe, de azok egyrészt drágák (akár 150 ezer dollárba is kerülhetnek), másrészt viselőik nagyon korlátozott mértékben, inkább körvonalakban érzékelik, mintsem részleteiben látják a valóságot.

Visszanyerhetik-e látásukat a vakok?

E. J. Chichilnisky stanfordi idegtudós egészen másfajta mesterséges retinán – az emberi agy egyik legjobban feldolgozott és értett részén – dolgozik. Abból indul ki, hogy nem minden sejt hal meg, például a fény helyett információt feldolgozó (mintegy húszféle és kb. 1 millió) ganglionsejtek életben maradnak. A mai beültetésekkel ellentétben nem az elhalt sejteket kívánja helyettesíteni, hanem az azokat aktiváló ganglionsejtekre dolgoz ki kutatótársaival egy minden lehetséges körülményt figyelembe vevő (környezetet érzékelő, mindent „jó időben és jó helyen” végző, immunrendszer által elfogadott, stb.) chipes megoldást. A munka kezdetén tartanak, prototípuson dolgoznak, egy-két éven belül jöhetnek az állatokon végzett tesztek, aztán az ember…

Az agyi impulzusokat “olvasó”, azokra reagáló neurális beültetés (implantátum) túlmutat a látáson: azonos elvek szerint működő szerkezetek a Parkinson- és az Alzheimer-kórra, és más idegrendszeri alapú súlyos betegségekre jelenthetnek választ.

Azonban a saját biológiánk “meghackelését” is jelentik. Ezek a közvetlen agy-számítógép interfészek (brain-computer interface, BCI) nemcsak gyógyító célt szolgálnak, hanem például különféle képességeinket is feljavíthatjuk velük.

Az agy stimulálására többfajta szerkezetet fejlesztettek már: a kezét vagy lábát elveszített beteg képes gondolati úton működtetni művégtagokat. Dolgoznak automatikus fizetést biztosító beültetett chipeken, majd jöhetnek a hangulatunkat, figyelmünket módosító, egészségünket aktívan figyelő, pirinyónál is kisebb szerkezetek.

Mindentudó chipek nyomában

Egyértelműnek tűnik, hogy a fájdalom és károsodás nélkül beültethető, az elsődleges látó- és hallókéreggel közvetlen kapcsolatban álló szerkentyűk lesznek a közeljövő agy-számítógép interfészei. Ráadásul az amerikai hadsereg Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (U. S. Defense Advanced Research Projects Ageny, vagyis DARPA), Elon Musk és a Facebook is hasonlókon dolgozik, márpedig ők általában “érzik a jövőt”.

A mai agyi implantátumokat fájdalmas beavatkozással ültetik be, és hiába nagy az eszköz, kevés elektróda érintkezik az aggyal. Valahogy mégis csökkentik az epilepszia, a Parkinson-kór és más betegségek hatását, ám jóval hasznosabbak lennének, ha sokkal több elektródát használnának. Drasztikus feljavításukhoz kevésbé fájdalmas módszerekkel beültethető, és több, például a kéreg vizuális és audióinformációkat feldolgozó részével közvetlen kapcsolatot létesítő, interaktív csatornával rendelkező implantátumok kellenének.

A DARPA egyik programja pont ilyenekkel foglalkozik. Hallás- és látáskárosultak mellett más idegi alapú betegségben szenvedőkön igyekeznek segíteni velük. Rugalmas szilícium elektronikájuk kb. 1 millió csatornából állna, és pár év múlva kívánják tesztelni. A kritériumoknak csak az agyfelületre kidolgozott elektróda-architektúrával tudnak eleget tenni, amihez jelentősen túl kell lépniük a mostani szinten. A chip elég rugalmas ahhoz, hogy elkerüljenek bármiféle agyi károsodást. Távolsági méréssel, vezeték nélkül gyűjt adatokat, a beültetésnél nem kell hozzányúlni agyszövetekhez. Nagyjából Elon Musk Neuralinkjéhez hasonló technológián alapul.

Néhány éven belül gondolati úton is küldhetünk szöveges üzenetet, legyen szó Neuralinkről vagy a Facebook fejlesztési stádiumban lévő eszközéről – elménket összekötik a számítási felhővel, céljuk a kommunikáció javítása, és az emberi agy új szintre emelése.

Musk csapata olyan, az agy elektromos jeleit olvasó implantálható szerkezeten dolgozik, mely a meglévő orvosi és mérnöki technológiákat gondolja tovább. A Facebook semmiféle sebészi beavatkozással, mikrochippel és hasonlókkal nem járó, valós időben, idegsejti szinten működő technológiája percenkénti 100 szó tempóban működne.

Új evolúció

Chichilnisky, a DARPA, a Neuralink és a Facebook kutatásai egy általánosabb trend és szemléletváltás részei.

A Homo Sapiens megjelenése többmilliárd éves evolúciós folyamat eredménye, azonban az evolúció nem ér véget velünk, mi is folyamatosan alakulunk. A történelem során az embert mindig megváltoztatta az általa alkotott technológia; az elektronika és az infokommunikáció döbbenetes tempójú fejlődésével pedig a jövőben minden korábbinál gyorsabbak és markánsabbak lehetnek a változások. A javuló minőségű ember-gép interfészek és beültetések mind ebbe az irányba mutatnak.

Az irántuk mutatott fokozódó igény részben egybecseng az 1980-as évek második felében Kaliforniából indult, a high-tech és modern ember viszonyáról szóló egyik legadekvátabb filozófiai rendszer, a transzhumanizmus eszméivel. Nanotechnológia, biológiai halhatatlanság, mesterséges intelligencia, a világűr gyarmatosítása, szabad akarat és az önevolúció a kulcsszavak, ám egyes gondolatok túlmutatnak a közeli jövőn és sci-fi távlatokba vesznek. A transzhumanisták szerint az evolúció soron következő állomásán, az emberi létből a transzhumán állapotba lépés küszöbén állunk. Szükség is lesz rá – így az alapvetés –, különben nem tudunk lépést tartani a majdani intelligenciarobbanás (szingularitás) után szuperintelligenciává váló mesterséges intelligenciával. A tudomány felvázolta már a technikailag egyelőre kivitelezhetetlen utat (az agyi beültetések csak korai állapot, utánuk következnek a nanorobotok által regenerált sejtek, majd a tudat számítógépre töltése stb.).

A Homo Sapiens átalakulása többirányú: a test technológiai kiterjesztése (számítógép-agy párhuzamok stb.), a technológia behatolása a testbe (implantátumok), organikus és mechanikus világok egymásba integrálódása (részben ezt készíti elő a sokat emlegetett negyedik ipari forradalom).

A kibernetikus organizmusból rövidített cyborg szót 1960-ban a NASA két tudósa, Manfred Clynes és Nathan Kline használta először, miközben az ember világűrbeli alkalmazkodását kutatták. A beültetések alkalmazása (lassú, többlépcsős) cyborg-evolúcióként is értelmezhető: természetes szerkezetek, adott esetben testrészek mechanikusokkal, gépekkel történő helyettesítése a külsőtől, a központ, az irányító agy felé ível.

Az első fázis az emberi csontozat felerősítése és/vagy helyettesítése (falábbal, kézkampóval, porcelánfoggal stb.) főként végtagokra érvényes; története a legprimitívebb középkori eszközökkel kezdődött. A második az izomzat felerősítése és/vagy helyettesítése (mechanikus kézzel, szívbillentyűvel, kontaktlencsével stb.) az emberi csontozatra és a motorikus rendszerre vonatkozik. A harmadik a periférikus idegrendszer felerősítése és/vagy helyettesítése, legjobban a bionikus kezek és lábak szemléltetik: a technológiai behatolás eléri az idegrendszer irányításban szerepet játszó perifériális részeit is. A negyedik a központi idegrendszer részeinek, szerkezeteinek felerősítése és/vagy helyettesítése: a látáskárosultak videoszemével a lehető legközvetlenebb ember-gép kapcsolatot igyekszik megvalósítani.

A fentebbi projektekkel egyértelműen az “új evolúció” negyedik szintjére léptünk.

Forrásanyagok: The GuardianFuturism.com 1Futurism.com 2NewsriseTechradar

Ajándékötletek
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!