Jony Ive

Jony Ive 12 észrevétele a dizájnról

#HÍREK
2014. 11. 15.
Jony Ive szerda este vett részt egy beszélgetésen a londoni Design Museumban, ahol a mai oktatással, illetve a dizájnnal kapcsolatos észrevételeit osztotta meg a közönséggel. Az eseményen egyébként Marc Newson is ott volt, aki közel két évtizede ápol közeli barátságot Jonyval, és aki nemrég csatlakozott az Apple formatervező csapatához.
Jony Ive felfedezi a számítógépeket

Jony először akkor került számítógépek közelébe, amikor a ’80-as években művészetet tanult. Először irtózott a gépektől, és azt hitte vele van a baj, hogy egyszerűen nem áll rá az agya a számítástechnikára. Aztán a tanulmányai végén találkozott a Mackel. Ebben a pillanatban jött rá, hogy igazából nem vele van a gond, hanem a többi számítógéppel, amik nehezen használhatók és nem felhasználóbarátak.

Felfedeztem valami nagyon fontosat. Az előttem lévő tárgyon keresztül nagyon tisztán éreztem azokat az embereket, akik megalkották. Megértettem az értékeiket, az aggodalmaikat, a dolgokat, amikkel törődtek, az okokat, hogy miért úgy csinálták amit csináltak. Ez egyfajta indirekt kommunikáció volt. Mintha már jól ismerném azt a céget, amiről korábban nem is hallottam. És ez soha nem fordult elő velem azelőtt.

Az Apple Watch tervezése

Jony szerint rendkívül jelentős ugrás előtt állnak az Apple Watch-csal. Az Apple órája egy több évszázados evolúció eredménye. Az óra története valahol az óratornyoknál kezdődött, majd minden egyre kisebb, olcsóbb és hozzáférhetőbb lett, míg végül szó szerint a csuklónkra került. Az Apple Watch-ot nem használhatjuk majd mindenre – senki nem fogja megírni rajta a doktori disszertációját –, de bizonyos dolgokra Ive szerint az óraformátum a legmegfelelőbb.

Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy valószínűleg nem szívesen viselné mindegyikünk ugyanazt a dolgot. Ezért is fejlesztettünk ki gyakorlatilag egy rendszert, nem csupán egyetlen terméket. Nagyon rugalmas rendszer, így remélem mindenkinek tetszik majd, miközben mégis egyetlen ötleten alapul.

A három Apple Watch-modell. | Kép forrása: Apple.
A három Apple Watch-modell. | Kép forrása: Apple.
A tanulási folyamat

Nagyon fontos része a tanulásnak az, hogy kipróbálunk dolgokat, majd a hibáinkból tanulunk. A műanyag például nem megfelelő anyag nagy, sima, nagyon vékony felületek kialakításához vagy bizonyos formákhoz. Nem lehet különválasztani az anyagot és a formát. Példaként erre az autóbelsőket hozza. Lenyűgözik a tehetséges tervezők, akik a mai autók belsejeit dizájnolják, de zavarja például az, hogy sokszor olyan helyeken találkozik bizonyos anyagokkal, ahol a forma és az anyag egyszerűen nincsenek összhangban. Az autóbelsőknél maradva például egyes faberakások esetében.

Először műanyag PowerBookokat csináltunk, aztán nyilvánvaló okokból fémből akartuk elkészíteni őket, hogy vékonyabbak, könnyebbek és erősebbek lehessenek. A létrehozható formák nagyban függnek a fémtől, egészen egyszerűen azért, mert amikor meghajlítod őket, egészen sajátos módon hajlanak meg.

A kreatív folyamat

Jony szerencsésnek érzi magát, hogy ilyen régóta csinálhatja ezt, mégis, a mai napig a formatervezést tartja az egyik legelképesztőbb folyamatnak. Lehet, hogy ott ülünk az irodában szerda délután háromkor, és nincs semmi ötletünk. Majd ötkor hirtelen, a semmiből váratlanul megjelenik előttünk az ötlet vagy a forma. Ezen kívül az ötleteket nehéz szavakba önteni, a gondolatok ezen a szinten még nagyon törékenyek.

Amikor elkészíted az ötlet első fizikai megvalósítását minden megváltozik. Ez a legfontosabb változás, mivel már nem olyan exkluzív. Nem ad teret a további értelmezésnek. […] Nem az ötletek képzik a folyamat legnehezebb részét, a nehéz az ötletek formába öntése.

Marc Newson a Heineken Sub tervezése közben. | Kép forrása: Heineken.
Marc Newson a Heineken Sub tervezése közben. | Kép forrása: Heineken.
A jó dizájn

A beszélgetés során Jony arra is kitért, hogy ugyan valószínűleg nehezen hihető, de az Apple elsődleges célja – teljesen őszintén – nem a minél több pénz megkeresése. Hanem a legjobb termékek elkészítése. Ha a legjobb termékeket csinálja az ember, onnantól kezdve persze jön a pénz is, ez magától értetődő. Ha a termékek jók, az emberek szeretni fogják őket.

Persze sok mindent könnyű mondani. A gyakorlat teszi a jó dizájnt. Az, hogy tényleg ezt csinálod, és hogy tényleg hiszel benne. Rengeteg olyan döntést hozunk, ami pénzügyi szemszögből értelmetlennek tűnik, de érthetőek, ha a korábban vázolt elveinket nézzük.

A modern termékek nem hosszú életűek

Ive szerint sajnos szükségszerűen nem olyan hosszú életűek napjaink mindennapos eszközei, mint korábban, hiszen naponta akár több órát is használjuk azokat. Abból a szempontból viszont nagyon fontosak a modern termékek, hogy a jelentős „együtt töltött idő” miatt szerethetőnek kell lenniük. Törődéssel kell megtervezni őket.

Ahhoz, hogy valami nyerjen, szerintem nem feltétlenül szükséges, hogy más veszítsen, ha a dolgokat az értékrend felől közelítjük meg. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg ember van, aki nagy jelentőséget és értéket tulajdonít olyan eszközöknek is, melyek jó pár évesek és csak egyetlen funkciójuk van.

Hogy változott meg a dizájn egyetemista kora óta

Jony azt mondja, hogy a szükséges készségek nem változtak, viszont manapság sokkal nehezebb formatervezőnek lenni – mert az oktatás már nem olyan jó mint korábban. Többek között azért, mert a 3D-s szoftverek terjedésével, és a számítógépek árának folyamatos csökkenésével mindenki számítógépen tervez. Márpedig ez nem adhatja vissza azt, amit a kézzel alkotás jelent.

Szerintem tragikus az, hogy négy évig tanulhatod úgy tárgyak formatervezését, hogy soha egyet sem csinálsz meg ténylegesen. Ha a végcél egy kép egy tárgyról, akkor ez így rendben is van. De hogyan lehetséges ez akkor, ha a munkád az lesz, hogy háromdimenziós tárgyakat készíts?

Mac Pro | Kép forrása: Apple.
Mac Pro | Kép forrása: Apple.
A formatervek lemásolása

Az Apple-nél az ötletek 80%-a végül sosem valósul meg. Azért, mert nem működnének vagy nem elég jók, és van helyettük jobb megoldás. Jony Ive szerint néha kicsit ingerlékenynek tűnnek, de nagyon zavarja őket, hogy olyan dolgokat, amiken 8 évig dolgoztak, mások fél év alatt lemásolnak – az eredmény pedig természetesen működni fog. És nem tartja hízelgőnek azt, hogy másolják a munkáit.

Ott van például a telefon, számtalan alkalommal éreztük úgy, hogy az egész nem fog működni, és majdnem leálltunk vele. Aztán végül megtalálod a megoldást, ami tényleg működik, és utána valaki… Ez nem is másolás, ez lopás. Ellopják az időnket, amit a családunkkal tölthettünk volna. Igazából nagyon erőteljes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban.

Az iPhone tervezése

Az, hogy egyetlen darab tömör alumíniumtömbből faragják ki a telefon házát rendkívül nehéz feladat. Az iPhone belsejének megtervezésével is rengeteget foglalkoztak, pedig azt az emberek gyakorlatilag soha nem is fogják látni. Ezen kívül a gyártást lebonyolító gépek megtervezése is hatalmas feladat volt. Ive szerencsésnek tartja magát, hogy a legjobb csapattal dolgozhat, akik nélkül ez nem sikerülhetett volna.

Mindannyian utáltuk a telefonunkat. Ez elég jó motiváció volt [az első iPhone elkészítéséhez]. Hittünk abban, hogy tudunk csinálni egy jobb terméket. Igazából ha megnézzük az első iPhone-t, elég meglepő a dolog. Rengeteg része befejezetlen volt, ha a funkciókról van szó. Igazából az alapokat fektette le.

Az Apple dizájncsapata

Még soha senki nem lépett ki a csapatból, ami abból a szempontból »probléma«, ha új embereket akarsz behozni. A dizájncsapat magja, ha az ipari formatervezést nézzük, nagyjából 17-18 főből áll. Nem is szeretném, ha sokkal nagyobbra nőne.

Az Apple dizájnercsapata. | Kép forrása: Cult of Mac.
Az Apple dizájnercsapata. | Kép forrása: Cult of Mac.
Az Apple filozófiája

Az Apple minden terméke a mögöttük húzódó elvek mentén születik meg. Persze amikor nagy változások vannak, akkor a termékek külseje is jelentősen megváltozik. Az első iMac formavilágát például a katódsugárcsöves monitor határozta meg, a mostaniakét pedig a lapos kijelző. A felhasznált anyagok és formák pedig azért is folyamatosan változnak, mivel Jonyék folyamatosan tanulnak, új felfedezésekre jutnak.

Szilárd filozófiánk van – nevezhetjük sablonnak vagy maradhatunk a filozófiánál – és a termékeket ez alapján tervezzük. Ha történik valami nagy változás, akkor a tárgyak is máshogy néznek ki, más anyagokból készülnek. De szerintem az nem jó, ha valamit csak azért csinálunk máshogy, hogy máshogy csináljuk.

A formatervezők legnagyobb kihívása

Jony Ive szerint a legfontosabb az, hogy megtanuljunk kudarcot vallani, hogy ne féljünk a hibáktól, és attól, hogy valamit újra kell kezdeni. Sokszor ijesztő lehet ez, főleg a fejlesztésre elköltött pénz tükrében, de néha szükséges lépés mindent a kukába dobni.

Az egyik fantasztikus dolog ami miatt szerencsésnek érzem magamat az az, hogy olyan emberekkel dolgozhatok, akik bátran merik vállalni, hogy »igen, ez nem elég jó, álljunk le vele.« És nem beszélünk az elköltött pénzről. Na jó, lehet, hogy a hátam mögött beszélnek róla.

Forrás: Dezeen. Borítókép: SFMOMA.