Jony Ive

Jony Ive a Touch Bar fejlesztéséről beszélt

#HÍREK
2016. 11. 03.

A dizájnert arról kérdezték hogyan zajlott a Touch Bar megalkotása. Sok érdekes műhelytitkot árult el, de még így is sok a titok.

Sir Jonathan Paul Ive, az Apple vezető dizájnere nem bőbeszédűségéről híres. Pedig a székelyesen szűkszavú úriembernek hangoskönyvbe illő orgánuma van. Nagyon ritkán nyilatkozik a sajtónak, ezért is érdekes számunkra a Cnet.com-nak adott friss interjúja.

A Touch Bar nem túl megszokott módja a számítógéppel való interakciónak. Miért egy érintősáv került mégis az új Macre?

Jópár olyan dizájnt találtunk ki, amelyeknek konceptuális szempontból nézve még volt is értelme. De amikor nap mint nap ezekkel foglalkoztunk (szinte pragmatikusan), rá kellett jönnünk, hogy ezek kevésbé működőképesek a gyakorlatban. Rengeteg ilyen kutatómunka, gondolkodás előzte meg az első prototípusok megalkotását. Hiszen akkor jössz rá valamelyiknek a valódi értékére, amikor használod egy darabig, majd hirtelen visszatérsz egy hagyományos billentyűzethez.

touch2.jpg

Mit akartatok tulajdonképpen elérni?

Mint a dizájnért felelős csapatnak, az volt a kiindulópontunk, hogy felismerjük mindkét beviteli módszer értékét. Hozzávéve azt a sokféle inputot, amire a hagyományos billentyűzet is képes. Volt rá a lehetőségünk, hogy komplex beviteli módokat építsünk, főként a megszokást, és az ismerőshöz való vonzódást alapul véve. Ki akartuk deríteni, tudunk-e olyan új beviteli módszert alkotni, amely egyesíti ezt a két egymástól különböző világot.

A fő célunk az volt, hogy olyasmit készítsünk, ami az adott helyzetben egyszerre specifikus és megszokható, de emellett mechanikus és rögzített is egyben. Fontos érték ez a kiszámíthatóság, a jól megszokott, fix mechanizmusok. A funkciósáv pedig kiváló lehetőségnek bizonyult a felfedezéshez. Ettől függetlenül, ahogy az lenni szokott, most is törekedtünk arra, hogy olyan gyorsan kifejlesszük az új dizájnt, amennyire csak lehet.

A prototípus meglehetősen bonyolult volt, mert szükség volt hozzá egy viszonylag érett szoftveres környezetre, és egy szintén érett, emellett pedig intelligens hardveres háttérre. Ezek kellettek ahhoz, hogy egyáltalán ki tudjuk deríteni, az ötlet valóban értékes-e vagy sem. Ilyenkor mindig az jelenti a kihívást, hogy a prototípust eléggé felfejlesszük ahhoz, hogy eldönthetővé váljon: kitartsunk-e az ötlet mellett, illetve, hogy mennyire hatékony a megoldás.

Tehát a prototípus elkészítéséhez szükséges volt a megfelelő szoftveres és hardveres háttérre. Mennyi időt vett igénybe ez így?

Azt hiszem, úgy két évvel ezelőtt már volt egy egészen jó prototípusunk, amely még nem volt termékspecifikus. Ekkora már felfedeztük, hogy egy nagyobb érintőfelületre lesz szükség, pontosan olyan, mint ami most látható: egy Touch Bar a billentyűzettel kombinálva. Persze nem nézett ki valami jól az első alkotásunk, viszont eddigre már biztosan tudtuk, hogy ez lesz az a funkció, amivel dolgozni akarunk.

touchbarcover

Ez volt az a terület, ahol kombináltuk az érintő- és a kijelzőalapú inputokat egy mechanikus billentyűzettel. Ezen volt a fókusz. Egyöntetűen arra szavaztunk, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk. Egyrészt a kényelmes használat miatt, másrészt mert borzasztó érdekesnek látszott, milyen irányokba viszi majd el a munkát. De ez még mindig csak a kezdet. Azt is végig kellett ugyanis zongorázni, hogyan lesz majd ebből egy kész termék, hogyan fejlesztjük tovább az ötletet. Ki kellett találnunk, hogyan lesz ez majd beilleszthető egy bizonyos termékbe.

Nem felejthettük el, hogy az új MacBook Próról van szó, amelynek az is a lényege, hogy még vékonyabb, könnyebb és erősebb legyen úgy, hogy közben egy érintésre reagáló rész kidolgozásával voltunk elfoglalva… Egészen kellemes érzés egy új, érdekes dizájnötlettel foglalkozni. De mit sem ér az egész, ha nem tudod addig finomítani az ötletet, amíg a végtermékbe integrálhatóvá nem válik.

Egy ilyen új ötlet esetében hogyan döntitek el, mi kerüljön az új MacBook Próba, és mi a többi hordozható készülékbe?

A termékek esetében meghatározó jelentőségű az input és az output. Tudjuk, hogy ez egy kimagaslóan fontos és erőteljes tulajdonsága egy terméknek. Először tehát ezt próbáljuk körbejárni, de ha a teljes és kész termék hatékonyságához nem járul hozzá, vagy esetleg visszaveti azt, akkor a kezdeti ötlet többé már nem lesz megfelelő vagy értékes.

touch4.jpg

Így aztán nagy különbség van az eredeti ötlet kidolgozása (és a vele való kísérletezések) valamint aközött, hogy kiderítsük, hogyan ad ez hozzáadott értéket a teljes, kész termékhez. Ebből következik, hogy többféle “munka” adódik egy ilyen projekt során, de mi elsősorban a teljes termékre koncentráltunk.

Milyen filozófiát követsz, amikor egy Mac, egy iPad vagy egy iPhone designján dolgozol, és hogyan éred el, amit kitűztél?

Elég erős a hatása annak a ténynek, hogy nem választhatod el a formát az anyagtól, és az anyagot attól az eljárástól, amely létrehozza azt. Ezeknek a megalkotása nagyon szorosan össze kell, hogy kapcsolódjon. Ez azt is jelenti persze, hogy egy rész dizájnjának kidolgozása nem szakadhat el attól a folyamattól, ahogyan a teljes termék készül. Ez az egyik fontos kapcsolat. Rengeteg időt töltöttünk el már önmagában azzal, hogy pontosan feltérképezzünk az anyag tulajdonságait. Ennek a folyamatnak a során rengeteg féle anyagot és különböző előállítási eljárást megvizsgáltunk. Mindenki számára meglepő lehetne, ha tudná milyen következtetésekre jutottunk.

Milyenekre? Tudsz említeni egy példát?

Sajnos nem mondhatok. De ez az, amit 20-25 éve csinálunk együtt csapatként. És ennek a folyamatnak szembeszökő példái a mostani termékek. Szilárd alumíniummal dolgozunk, egy olyan ötvözettel, amelyet saját magunk számára fejlesztettünk ki. Csak annak a kifejlesztése, hogy egy alumínium tömbből ki tudjuk alakítani a házat, évekig tartott. Folyamatosan egyre újabb és kifinomultabb megoldások kidolgozásával foglalkozunk. Nagyon érdekes tény, hogy ennek ellenére nem sikerült jobb architektúrát létrehoznunk, mint amelyre a mostani Mac alapul. Csapatként, az Apple filozófiájával a szemünk előtt persze képesek lennénk rá, hogy valami drasztikusan újat, mást hozzunk létre, de az jobb nem lenne.

apple_1.00_00_46_07.still001.png

A Mac felhasználók általában érzelmileg ragaszkodnak a készülékeikhez, és emiatt komoly elvárásaik is vannak. Befolyásolja a gondolkodásodat ez a tény a tervezésnél?

Nem korlátozzuk magunkat abban, meddig mehetünk. De csak akkor, ha az egy jobb irány, a rosszabb felé soha nem megyünk. Én is, és az Apple is beszélt már erről korábban: valami mást csinálni relatív egyszerű és gyors dolog, ez pedig csábító.

Hogyan döntitek el a csapatoddal, hogy mi az, amire megéri a váltás?

Ha hosszú időn keresztül ugyanazzal a csapattal dolgozol együtt, annak van egy egyébként meglehetősen alábecsült, de valódi értéke. Ebbe az is beletartozik, hogy csapatszinten tanultok együtt. És nagyon élvezetes együtt megérteni valamit, együtt tanulni, és együtt átlépni egyik projektből a másikba.

Hatalmas előnyt lehet kovácsolni a küzdelmekből, meríteni a kihívásokból, amelyektől már hatékonyabb vagy a következő projektben, mint az előzőben voltál. Egészen elképzelhetetlen, hogy képes legyél megalkotni a piacképes MacBook Prót anélkül, hogy az előző termékek fejlesztésében részt vettél volna. Mindegyikhez elengedhetetlen feltétel volt, hogy az előzőeket is ismerd.

Macbook Pro

Azt mondod, könnyen és gyorsan menne valami teljesen mást kitalálni, mint ami eddig volt. Ezért nem az érintőkijelzős megoldásra alapul az új MacBook Pro? Merthogy ez könnyű választás lett volna. Vagy esetleg ez olyasmi, amit a többi cég már ellőtt, ezért akartatok teljesen más irányba menni?

Amikor évekkel ezelőtt a multitouch lehetőségeit kutattuk, arra törekedtünk, hogy megértsük a megfelelő alkalmazásának módjait. Egyszerűen nem éreztük, hogy a Mac lenne az a hely, ahova beilleszthetnénk. Valahogy nem tűnt kiemelkedően hasznosnak, nem úgy látszott, hogy ez a környezet – mármint a Mac -, a legalkalmasabb arra, hogy beleépítsük.

Miért?

Ennek praktikus okai voltak. De az a helyzet, hogy borzasztó nehéz lenne erről beszélni anélkül, hogy egy rakás apró részletet felvázoljak előtte. Szóval inkább nem is beszélnék többet erről.

Forrás: Cnet.com (ha kedves a mobilinterneted, csak wifiről nyisd meg a körülbelül 130 megás oldalt)