imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Szuper tablet, szuper áron

Már elérhető az új, 2018-as iPad!

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Deep learning

Kiszivárogtak adatok az Apple titkos terveiről


December 6-án a mesterségesintelligencia és a gépi tanulás nagyjai egy zártkörű konferencián beszélték meg az iparág fontos kérdéseit. Természetesen az Apple is jelen volt, és mivel kiszivárgott néhány információ, most belepillanthatunk a tervekbe.

Mára a techcégek lettek az új 51-es körzet. Mindenkinek megvannak a maga teóriái arról, milyen kísérletek zajlanak a titkos földalatti laborokban. Így van ez az Apple-lel is, amit csak erősít az, hogy Cupertinóban tényleg nagyon komolyan veszik az információzárat. Ez most kicsit megdőlni látszik, legalábbis a mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegnek engedélyezték, hogy bizonyos kutatásaikat publikálhassák, és úgy általában kommunikálhassanak a külvilággal.

Így néz ki az Apple antennakutató laborja.
Például így néz ki az Apple antennakutató laborja. Hát nem sci-fi?

Ennek egyik első megnyilvánulása volt a most december 6-án tartott konferencia, aminek középpontjában a gépi tanulás állt. Persze nem estek át egyből a ló túloldalára, az itt elhangzottak továbbra is titkosak, valamint csak meghívóval lehetett részt venni a prezentációkon. De hát az internet korában nincsenek már titkok, akár nyilvános is lehetett volna a dolog, hiszen jópár slide kiszivárgott, amiket a Quartz nem is restellt megosztani.

Az Apple részéről Russ Salakhutdinov, a cég nemrégiben kinevezett gépi tanulás részlegének vezetője tartott előadást. Nagy meglepetésekre egyébként nem kell számítani, ugyanazok a problémák foglalkoztatják az Apple-t is, mint a legtöbb hasonló céget. Úgyis mint, hogy miként lehetne alkalmazni a technológiát az egészségügyi adatok, a képek, a felhasználói szokások és tevékenységek kiértékelésekor, na meg persze szóba jött az önvezető szoftverek kérdésköre is.

Apple mesterséges intelligencia

Ez utóbbi témában leginkább a környezetben előforduló objektumok viselkedésének pontos becslésétől, illetve a LiDAR-nak nevezett technológiától várják az áttörést. A LiDAR (Light Detection and Ranging, magyarul lézer alapú távérzékelés) nem véletlenül hasonlít a radar szóra. Lényegében ugyanarról a technológiáról van szó, csak ez a megszokott hullámhosszú (100 m – 2,7 mm) rádióhullámok helyett lézerrel méri fel a távolságot. Ez a hír tökéletesen rezonál a pár napja kitudódott levéllel, amiben Steve Kenner, az Apple termékintegrációjáért felelős igazgatója arra kéri az Amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatalt (NHTSA), hogy hozzanak kedvezőbb szabályozást a piacra újonnan érkező cégek számára. Ennek ellenére a konferencián elvileg többen is aggodalmukat fejezték ki, amiért Salakhutdinov egy szóval sem jelezte az Apple piacra lépési ambícióit.

Apple mesterséges intelligencia

Egy másik slide-ból kiderült, hogy az Apple egy utramodern neurális hálózaton is dolgozik, amely 4,5-szer kisebb, és kétszer gyorsabb lenne ugyanazon pontosság mellett, mint a kiindulási, eredeti hálózat. Ez utóbbi teljes networköt nevezik tanító (teacher) hálózatnak, míg a kisebbet tanulónak (student). Beszédesek a nevek, az MI területén nem ismeretlen technológia lényege, hogy a nagy hálózat teljes erőforrásokon alapuló becsléseit, előrejelzéseit megtanítja a kicsinek. A tanuló network pedig ezekből a készen kapott, kisebb kapacitást igénylő eredményekből becsli meg, “mit mondana a nagytestvér” az egyes helyzetekben. Ez persze magában hordozná a pontatlanabb eredményeket, de ha minden igaz, sikerült nagyon akkurátusra megcsinálniuk.

Apple mesterséges intelligencia

Könnyen belátható, hogy ennek később nagy szerepe lesz abban, hogy a technológia megjelenjen apró, hordozható készülékekre is. Nem lenne szükség arra, hogy szerverekre kelljen küldeni az adatokat feldolgozásra, hanem a készülék egymaga meg tudna birkózni a feladatokkal. Ez pedig nem csak az elérhetőségen javítana, hanem adatbiztonsági szempontból is nagy előrelépést jelentene.

Ha már témánál voltak, kicsit odaböktek a Google-nek is. Az Apple algoritmusai elvileg kétszer annyi (3000 vs. 1500) képet képesek feldolgozni egy másodperc alatt, mint a Google-éi, pedig csak harmadannyi GPU-t használnak fel. Csak tudnám, hogy akkor miért tartott nálam két napig, mire az iOS 10 felismerte azt a 15 arcot a Fotók alkalmazásomban…

Apple mesterséges intelligencia

Ennyi volt hát a nagy történés. Túl sok kézzelfogható információt nem kaptunk, de az látszik, hogy nagyon benne vannak a témában. Korábban egyébként sok kritika érte a céget – teljesen jogosan -, amiért nem működött együtt a a téma többi tudósával. Kicsit olyanok voltak, mint akik nem seedelik vissza a torrentet: csak élvezték a tudományos közösség előnyeit, de nem tettek hozzá semmit. De ennek most vége, az Apple szentül megfogadta, hogy mostantól publikálni is fogják kutatásaikat, amiből az egész diszciplína profitálhat majd. Nem utolsó sorban mi felhasználók is.

Forrás: Quartz

Szezonvégi kiárusítás

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!