imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Kvantumhálózatot épít Kína


Hogy mit??? – gondoltam magamban én is, amikor először megláttam a hírt. Viszont miután kicsit utánajártam a dolognak, előkapartam a fizikatankönyveimet, elmerültem a kvantumösszefonódás rejtelmeiben, rájöttem, hogy ha ez tényleg megvalósul, az egyszerre nagyon-nagyon sci-fi, és legalább ennyire fontos lépés a kommunikációban.

Első ijedségemben rögtön a jól bevált Wikipédiához fordultam, ahol a kvantumhálózatról ezt a kis tájékoztatást lehet olvasni:

A kvantumhálózat egy tervezett telekommunikációs infrastruktúra, amin az adatot a hagyományos bináris kód helyett kvantumbitek reprezentálják. A fejlesztés alatt álló elmélet lehetővé tenné, hogy a ma elérhető sávszélesség megsokszorozódjon. Az ötlet a kvantum-összefonódáson alapul. Az ilyen elven működő hálózatok a kvantumkriptográfiának köszönhetően rendkívül biztonságosak is.

Nem mondom, hogy minden szava világos, de legalább kiindulásnak jó lesz. Megpróbálom elmagyarázni, mire jutottam a fogalmakkal kapcsolatban; ha valami hülyeséget mondanék, fizikusok, majd pontosítsatok kérlek.

Először is térjünk ki a kvantumbitekre (qbit), azt talán a legegyszerűbb laikusként is feldolgozni. Ez a hagyományos informatikában elterjedt bit kvantummechanikai megfelelője, magyarul egy kétállapotú „információmorzsa”, ami alapvetően 1 vagy 0. A qbit ennél persze kicsit speciálisabb, minekután képes a két állapot szuperpozíciójában is lenni, de ezt most hagyjuk is.

A másik kulcsfogalom a kvantum-összefonódás, aminek alapjait még Einstein és társai fedezték fel az 1930-as években. A jelenség lényege, hogy két elemi részecske (ez esetben foton), bizonyos speciális körülmények között összekapcsolódhat egymással. Innentől kezdve nem csak külön-külön lesznek értelmezhetőek, hanem részben legalábbis egy rendszert alkotnak. Márpedig, ha a rendszer egyik tagjának állapotában változás történik, akkor az a másik tagra is hatással lesz.

Ami a durva ebben, hogy ha két foton ilyen módon összefonódott, akkor függetlenül attól, hogy milyen távolságra vannak egymástól, minden változtatás az egyiken, azonnal kifejti hatását a másikon. Ezt konkrétan úgy kell érteni, hogy ha elméletben a pár egyik tagja éppen két fényévre van a másiktól, de bekövetkezik egy változás az egyik tagon, akkor rögtön megváltozik a másik is. Ez pedig lényegében (tudom, ezért megköveznek majd a hozzáértők) azt jelenti, hogy az információ kvázi gyorsabban terjed a fénysebességnél is, aminek jelenlegi ismereteink szerint egyébként lehetetlennek kéne lennie. Mégsem az, a jelenség már bizonyítottan létezik.

És akkor itt jön a DE. Az elmélet ugyanis szép és jó, a valóságban azonban ezek a kvantumkapcsolatok meglehetősen érzékenyek, és a fenntartása már relatíve kis távolságokon keresztül is nehézséget okoz, közel sem tartunk még a fényéves nagyságrendeknél. Ráadásul a minimális zavaró tényezők is képesek elfedni a kapcsolatot, lehetetlenné téve ezzel az információkinyerést. Bár amíg Elon Musk nem varázsol minket intergalaktikus fajjá, addig igazából a pár ezer kilométeres távolsággal is bőven beérnénk.

S hogy ez mégis miért jelenti a kommunikáció forradalmát? Egyszerűen azért, mert így azonnal tudnánk információt továbbítani. Ismét nagyon leegyszerűsítve, de képzeljük el a következőt: adott egy A intézmény, ami a Föld másik oldalán lévő B intézménybe szeretne elküldeni egy titkosító kulcsot. Ha az A-nál van egy foton, aminek összefonódott párja épp a B-nél található, akkor az A intézményben nem kell mást tenniük, mint a fotonjuk 1 vagy 0-ás állapotát váltogatni, aminek hatására a B intézményben lévő foton állapota is azonnal megváltozik. B-ben pedig elég csak detektálni a változásokat, és lényegében meg is kapták a kulcsot, mindenféle késlekedés nélkül.

Ha egyel nagyobbat merünk álmodni, akkor akár egész ilyen kvantumkommunikációs hálózatokat is elképzelhetünk, ami a műholdaknak köszönhetően Föld-űr vonatkozásban is működőképes lenne.

Na, egy ilyennek tették most le az alapjait a Kínai Tudományos Akadémia kutatói.

Fellőttek egy műholdat, ami egy speciális kristály segítségével összekapcsolódott fotonokat hozott létre, majd ezeket három, egymástól több ezer kilométer távolságra lévő földi állomásra osztotta tovább. Ez pedig nem csak távolságrekordot jelent, hanem egyben az első sikeres Föld-űr kísérletet is.

A technológia másik hatalmas előnye, hogy maximálisan biztonságos, hiszen az információ tényleg csak a kapcsolat két pontján jelentkezik, nem lehet menet közben elcsípni. Szóval jó lesz ez!

Mi már alig várjuk az első kvantumG-s iPhone-ok érkezését, állítólag az iPhone 9 már olyan lesz…

Forrás: The Verge

Ha érdekességekre vágysz az Apple háza tájáról, sok szeretettel ajánljuk új Shuffle rovatunkat, ahol egész nap friss rövidhíreket és érdekességeket olvashatsz.

Beoplay A2 Active akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!