Apple Music

Magasabb szerzői jogdíjakért lobbizik az Apple

#HÍREK
2016. 07. 18.
Jelenleg meglehetősen bonyolult módon számítják ki azt – legalábbis az Egyesült Államokban – hogy az előadók pontosan mennyi jogdíjat kapnak az alkotásaik után, ha azokat zenei streaming-szolgáltatásokban játsszák le a felhasználók. Az Apple ezt egyszerűsítené egy, a Szerzői Jogdíj Bizottsággal közösen pénteken benyújtott indítványban.

Tavaly, nem sokkal az Apple Music bejelentése után Taylor Swift egy nyílt levélben támadta az Apple-t, amiért a három hónapos ingyenes próbaidőszak során minimális jogdíjakat fizetett volna a cég a kiadóknak (és így a zenészeknek). Meglepő módon az Apple-től Eddy Cue gyorsan reagált, és bejelentette, hogy az ingyenes próbaidőszak alatt is ugyanazok a feltételek érvényesek, mint a fizetős időszakban. Ezután nagy összeborulásnak lehettünk tanúi (többen összeesküvés-elméleteket is gyártottak emiatt), azóta Taylor Swift és az Apple szinte elválaszthatatlanok, az énekesnő pedig közel 50 milliárd forintot keresett a tavalyi évben – persze nem csak az Apple által fizetett jogdíjakból.

Ez alapján úgy tűnik, hogy az Apple felvette a jófiú szerepét, és ebbe nagyon is jól illeszkedik az, hogy egyszerűsítené a streaming-szolgáltatások által fizetendő jogdíjak rendszerét. A mostani szövevényes amerikai szabályozások és megállapodások helyett egyetlen egyszerű képlet lenne érvényes: minden 100 lejátszásért 0,91 dollárt kell fizetniük az online streaminget biztosító cégeknek, vagyis egy-egy meghallgatás nagyjából 2,6 forintot ér. Ez jelentősen magasabb a mostani átlagos jogdíjaknál, vagyis az előadók örülhetnek, és imába foglalhatják az Apple nevét. A nagy cég nem a profitmaximalizálásra törekszik hanem valami jót is akar tenni, gondolhatnánk. Vagy mégsem?

Eddy Cue és Drake a tavalyi WWDC-n, ahol leleplezték az Apple Music szolgáltatást.
Eddy Cue és Drake a tavalyi WWDC-n, ahol leleplezték az Apple Music szolgáltatást.

A helyzet nem ilyen egyszerű. Az új szabályozás ugyanis drasztikusan megemelné az ingyenes streaming-szolgáltatást is biztosító cégek költségeit, többek között például a Spotify-ét – ami akár azt is jelenthetné, hogy fel kellene adniuk a reklámokkal dúsított ingyenes modellt, legalábbis az Egyesült Államokban, vagy még a jelenleginél nagyobb veszteségekkel kellene számolniuk. Ha elfogadják, a szabályozás 2018-ban lépne életbe, és legalább 2022-ig maradna érvényben, persze csak ha a döntéshozók is rábólintanak.

A Spotify és az Apple viszonya az utóbbi időben közel sem mondható felhőtlennek. A svéd cég legutóbb azzal vádolta meg az Apple-t, hogy a szabad verseny korlátozása miatt nem engedték megjelenni az alkalmazásuk frissített verzióját az App Store-ban – a vádakra Bruce Sewell egy hosszú levélben reagált, tisztázva a helyzetet. A Spotify jelenleg 30 millió fizetős felhasználóval rendelkezik (szemben az Apple Music 15 milliójával), ehhez azonban hozzájön még 70 millió ingyenes fiók. Éppen ezért az előadók és a kiadók szívébe sem lopták be magukat, több népszerű zenész bojkottálja a szolgáltatást, az utóbbi időben ráadásul a YouTube ellen is felerősödtek a kritikus hangok.

Érdemes még megemlíteni a jelenlegi beadvánnyal kapcsolatban, hogy az esetleges jogszabályban előírt összegek pont az Apple-re nem vonatkoznának. Ők ugyanis az Apple Music elindítása előtt minden egyes kiadóval egyedi megállapodást kötöttek – igaz, a megszokottnál magasabb szerzői jogdíjakat fizetnek nekik.

Forrás: The New York Times via The Verge.