Magyar iOS fejlesztők: Torma Zsolt

Magyar iOS-fejlesztők: Torma Zsolt

#HÍREK
2014. 09. 22.
Folytatjuk múlt héten megkezdett sorozatunkat, melyben magyar iOS-fejlesztőknek szeretnénk lehetőséget adni, hogy bemutatkozzanak néhány mondatban, illetve hogy megismertessék alkalmazásaikat az olvasóinkkal. Ezen a héten Torma Zsolton van a sor. Rendkívül érdekes történet, ajánlom figyelmetekbe!

Az, hogy iOS alkalmazások fejlesztésével foglalkozom, nem mondható túl nagy dolognak. Kis hazánkban vagyunk egy páran, akik ezzel foglalkozunk. Ha viszont azt mondom, hogy látássérült iOS-fejlesztő vagyok, akkor talán megfogalmazódik néhányotokban az a kérdés, hogy hogy: „Hogy lehetséges ez?” Erről mesélnék egy kicsit, kezdve az első Apple termékkel, amivel találkoztam, majd eljutva napjainkig. Igyekszem úgy felvázolni az akkori és a mostani helyzetet, hogy könnyen megérthessétek, hogy milyen is volt és milyen ma látássérültként boldogulni a tech-világban.

A 2003-as év közepétől vált elérhető hazánkban magyar nyelven az a lehetőség, hogy úgy használjuk – akkor még – Windows rendszert futtató gépeinket, hogy az magyarul beszél hozzánk. Később elérhetővé vált a beszéddel történő használat (a továbbiakban képernyőolvasó) a mobiltelefonok esetén is. Ez kezdetben csak a Nokia márkájú telefonokra volt igaz, s nagyjából 2007 közepéig csupán angol nyelven, ezt követően már telefonjainkat is használhattuk magyar beszéddel.

A tech híreket tehát mi is elolvashattuk, s emellett természetesen számtalan dolog is lehetővé vált, mely egy számítógép és egy mobiltelefon segítségével elvégezhető. Természetesen jöttek és jöttek az Apple eszközökről szóló hírek is, de kezdetben még nem igazán beszélhettünk akadálymentességről, később az érintőképernyő használata pedig egyenesen lehetetlennek tűnt. Igaz, hogy az OS X rendszer kapott akadálymentességi funkciókat, de egészen 2011-ig ez nem volt elérhető magyar nyelven, így ezt a lehetőséget nem nagyon vettük számításba annak idején.

2008 hozta a változást, amikor Steve bemutatta az iPod nano 4th gen készüléket. Ezt felkészítették arra, hogy megfelelő beállítás mellett beszéljen. Úgy képzeljétek el, hogy a gépre telepített beszédmotort használva az iTunes legenerált minden szöveget (menüpontok neve, dalok előadója, címe stb.), s ezt átküldte az iPod-ra.

4. generációs iPod nano
4. generációs iPod nano

2009-ben kaptam kölcsön egy ilyen eszközt tesztelésre, s miután elkezdtem használni, egyszerűen lenyűgözött. Itt kell elmondanom, hogy az Apple egyedülállóan olyat alkotott, amit sem előtte, sem utána nem múlt felül még senki: az eszközeik gyárilag akadálymentesek. Más platformok esetén külön kell megvásárolni a kisegítő eszközöket (szoftver, hardver, amire éppen szükség van), esetleg lehet használni valamiféle ingyenes alternatívát. Az Apple eszközei esetén azonban csupán be kell kapcsolni egy funkciót (érdemes megjegyezni, hogy a bekapcsolás roppant egyszerű), s már használhatóak is az eszközök.

A kölcsön iPod-ot természetesen visszaadtam, s vettem magamnak egyet. Hihetetlen érzés volt egy teljesértékű zenelejátszót használni.

Ezt követően már jobban odafigyeltem az Apple hírekre, s egy napon jött a hír, hogy az iOS 4 megjelenésétől kezdve lehet majd használni az iPhone-t akadálymentesen magyar nyelven is. A magyar nyelv ebben az esetben azért fontos, mert a magyar nyelvű tartalmakat eléggé nehézkes például egy angol nyelvű beszédszintetizátorral felolvastatva megérteni. :-)

Természetesen eldöntöttem, hogy vásárolok egy iPhone 4 készüléket. Azt, hogy miért akartam váltani, nem részletezem. Bizonyára sokan vagytok, akik hasonló okok miatt váltottatok: az iOS platform sokkal többet nyújtott (és ez még ma is igaz), mint az akkori egyéb alternatívák. Bár két akkori kollégám a vásárlás előtt a kezembe adta iPhone készülékét, nem sok időm volt ismerkedni ezzel az új lehetőséggel. Így aztán, miután megvásároltam saját készülékemet, elkezdhettem felfedezni. Döbbenetes volt az, hogy minden működik, ráadásul úgy, ahogy szeretném. Fantasztikus munkát végeztek akadálymentesség terén is, s hihetetlen volt, hogy órákkal később már alkalmazásokat töltöttem le és használtam, szinkronizáltam a kontaktjaimat, s még sorolhatnám. Összegezve az mondható el, hogy valóban kinyílt a világ előttem, a telefonnal sok olyan dolgot megcsinálhatok, amihez korábban számítógép kellett, ráadásul telefonon ezek egyszerűbben is megoldhatóak. Számlákat fizetek, netbankot használok, híreket olvasok, a papírpénzeket egy alkalmazás segítségével ismertetem fel, teljesen vakként egy fénydetektorral ellenőrzöm, hogy le vannak-e kapcsolva a lámpák a lakásban, sőt azt is a fénydetektor segítségével néztem meg, hogy a mosogatógép ki lett-e kapcsolva (jelezte a ledek villogását, így tudtam, hogy ki kell kapcsolni).

Az iPhone 4 megvásárlását követően már felmerült bennem az ötlet, hogy alkalmazásokat kéne fejleszteni az eszközre. Más platformon már fejlesztettem alkalmazásokat, hisz ez volt a munkám, így úgy gondoltam, elindulok az iOS-fejlesztés útján. Igen ám, de az olvasgatások eredménye az lett, hogy Mac gép kell hozzá, s akkor még azt sem tudtam, hogy milyen fájlformátumot jelent az Xcode alkalmazás neve mögötti .dmg kiterjesztés. :-) A feladat tehát az volt, hogy ismerkedjek meg a Mac gépekkel (egyelőre csak a neten fellelhető anyagok segítségével), s próbáljak meg információt szerezni arról, hogy látássérültként van-e lehetőség fejleszteni.

2011 decemberében aztán meg is vásároltam első Mac gépemet, s majdnem egy évvel később már egy iOS-fejlesztői tanfolyamon ültem, hogy az alapokat elsajátíthassam. 2013-ban pedig már el is kezdhettem dolgozni iOS-fejlesztőként.

Akár egy külön cikket is lehetne írni arról, hogy milyen volt switcher-nek lenni. Mivel mások pontosan ugyanazt írták le, amit én tapasztaltam, itt most nem térnék ki erre, de azt azért elmondom, hogy ugyanolyan élmény átélni a Mac gép nyújtotta minden előnyt, mint azoknak, akik látnak. Általánosságban elmondható, hogy egyszerűen működik, s a gép azt teszi, amit elvár tőle a felhasználó.

Ezév nyarán teljesült az álmom: meg tudtam jelentetni az első olyan alkalmazást, melyet a saját nevemben publikáltam. Ez egy könyvolvasó alkalmazás, mely felolvassa a könyvet a beépített beszédmotor segítségével. Bővebben a http://www.tbr.tormazs.hu oldalon lehet róla olvasni.

Joggal merülhet fel bennetek a kérdés, hogy ha az ember nem lát, hogy készít alkalmazást, hiszen ahhoz design kell, s egyáltalán, már az önmagában furcsa lehet számotokra, hogy érintőképernyős telefont lehet vakon használni.

Elég sok anyag található az interneten az iOS rendszerű eszközökön futó VoiceOver képernyőolvasóról, így ennek hosszas ismertetésétől eltekintenék. Röviden annyit érdemes tudni, hogy ha fut a képernyőolvasó, akkor egy képernyőelem megérintése nem jelenti annak aktiválását is, az csupán kijelölődik aktiválásra. Ha aktiválni is szeretné a felhasználó (például megnyomni a gombot, belépni egy szövegmezőbe), kétszer kell koppintani a kijelzőre bárhova, s a korábban aktiválásra kijelölt elem (fekete kerettel jelzi ezt a VoiceOver) úgy viselkedik, mintha VoiceOver nélkül egyszer megérintenétek az adott elemet. A swipe gesztus is megváltozik: egy ujj helyett három ujjal lehet mind az oldalirányú, mind pedig a függőleges irányú görgetést elvégezni. Természetesen van sok más gesztus és egyéb funkció, de az alapműveletekhez a fentiek is elegendőek. A Mac pedig úgy segíti a látássérültként történő használatot, hogy egy úgynevezett VoiceOver kurzorral be lehet járni az egész képernyőt, s felolvassa a képernyőn található elemeket, ezekkel pedig bármit lehet csinálni: meg lehet nyomni egy gombot, írni lehet egy szövegmezőbe, tologatni lehet a csúszkákat stb.

VoiceOver beállítások

A design már nehezebb kérdés. Alap szinten el lehet készíteni a képernyőket, ami nagyjából ahhoz elég, hogy a kódhoz hozzá lehessen rendelni az egyes elemeket a képernyőkön. A végleges kinézet megtervezését azonban vakon nem lehet elvégezni, ehhez szakember segítségét vettem igénybe a Hangos-könyv-olvasó alkalmazás elkészítésekor.

A fejlesztés úgy történt, hogy tulajdonképpen elkészítettem a teljes alkalmazást, a megjelenése azonban finoman szólva sem volt elfogadható. Ekkor jött a designer, aki az általam elkészített tervek és az akkori kinézet alapján megcsinálta a végleges képernyőterveket, s ezeket már csak be kellett építeni a kódba. Ehhez ismét segítséget kértem, ugyanis bármennyire jó is az Apple eszközök akadálymentessége, a kinézet egyes elemeit és tulajdonságait képtelenség átadni kisegítő technológiák segítségével egy látássérültnek. Az eredményről, tehát a publikált alkalmazásról azt gondolom, hogy sikerült egy nagyon könnyen használható, mindenki számára érthető kezelőfelületű alkalmazást készíteni, mely nem csak látássérültek számára hasznos, hanem olyanok számára is, akik szívesen olvasnának például autóban hangoskönyvet, vagy azok számára, akik olvasási vagy tanulási nehézségekkel küzdenek, hisz a program kiemeli az éppen olvasott szöveget, így ez követhető.

A fentiekben nagyon sok pozitív dolgot olvashattatok az Apple cég akadálymentességhez való hozzáállásáról és ennek eredményéről. Ténylegesen igaz az, hogy meg tudja változtatni egy látássérült életét egy iPhone vagy akár egy Mac gép. Én, mint fejlesztő törekszem arra, hogy ahol tudok, segítek abban, hogy a különböző alkalmazások akadálymentesek legyenek, s természetesen az általam készített alkalmazások is teljesmértékben használhatóak képernyőolvasóval. Ha úgy érzitek, hogy fontos az, hogy egy készülő alkalmazás elérhető legyen mindenki számára, így a látássérültek számára is, s emellett fejlesztők vagytok, esetleg ismerősei vagytok fejlesztő cégeknél dolgozóknak, fontoljátok meg az akadálymentesség beépítését, vagy meséljetek erről ismerőseiteknek! Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztési idő nagyon kis hányada alatt akadálymentessé lehet tenni egy alkalmazást, így jelentős csúszás a kitűzött határidőhöz képest nem valószínű egy ilyen irányú fejlesztés esetén. Ahogy fent írtam, tőlem telhetően minden segítséget megadok bárkinek, aki ezt igényli, örömmel veszek minden ezzel kapcsolatos megkeresést.

Végezetül el kell mondanom azt, hogy köszönet illeti az Apple mérnökeit azért, amit tettek az akadálymentességért. Példa nélküli dolgot hajtottak végre, mely sok egyéb dolog mellett lehetővé tette azt, hogy látássérültként csatlakozzak az Apple eszközökre fejlesztők táborához.

Talking Book Reader letöltése az App Store-ból (iPhone, 2,69 €)


 

Sorozatunkat természetesen a jövőben is folytatni kívánjuk, ha szeretnél bemutatkozni egy hasonló cikkben az iMagazin olvasótáborának, !