imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megérkezett: MacBook Pro 2018!

Erősebb, mint valaha!

Megrázó élmények nyomában – oknyomozás!


Valami történik nálunk az irodában. Amolyan X-aktás misztikum járja át a teret. Paranormális jelenségek, fájdalom, kín és szenvedés. Magyarázat nincs. De ennek vége! Most végre kézbe vesszük életünk és utánajárunk a rejtélynek.

Az oknyomozó újságírás a szemeben mindig is a műfaj csúcsa volt. Újságíró tanoncként mindig is arra vágytam, hogy egyszer legyen egy saját ügyem. Egy ügy, amit én deríthetek fel. Aminek megoldásához kapucnis informátorokkal kell beszélnem sötét sikátorokban, ami miatt gyanús alakok fognak követni az utcán, amihez szükségem lesz egy külön falra a szobámban, tele fényképekkel és gombostűre fűzött piros cérnahálózattal.

A romantikus elképzelések hamar szertefoszlottak a realitás talaján, a legnagyobb rejtély amit megoldottam idáig, hogy kiderítettem, miért halványkék bizonyos nénik haja ősz helyett (ne nevessetek, mint kiderült, meglepően összetett a válasz!). Nehéz ugyanis olyan témát találni, ahol igazi nyomra akad az ember, amiben el lehet mélyedni, és ami megfelelően kesze-kusza ahhoz, hogy izgalmakkal járjon a megfejtése.

De most! Most végre a kékhajú nénik után ismét bejelzett a szimatom. Valami rejtélyes, hátborzongatóan misztikus jelenség ütötte fel a fejét az irodánkban, és egyedül rám vár a feladat, hogy megfejtsem. Tartsatok velem, ebben a kalandos, hamisíthatatlan o k n y o m o z á s b a n!

Most, hogy kellően felcsigáztam a hangulatot, végre azt is elmondom, miről van szó. Február elején az iMagazin szerkesztősége új irodába költözött. A folyamat jó móka volt, sok nevetés, sörök és bútorszerelés, egyszóval minden idilli módon zajlott. Az iroda is nagyon szép, jó helyen van, fényes, tágas, van a közelben potenciális törzshely-kávézó és minden hasonló, amire csak vágyhat az ember a munkahelyétől. De aztán elkezdődött!

Szépen lassan mindenki elkezdett rendszeresen ívet húzni a fémtárgyak között!

Az elején még vicces. „Haha, nézd Patot, azt hitte büntetlenül kiveheti a tejet a hűtőből, de Zeusz lecsapott.“ Aztán elég hamar kezdett komolyra fordulni a dolog. Viktornak egyenesen poszttraumás stressz szindrómája támadt, minekután őt korábban éveken át sújtotta a jelenség, aminek a végére már csak könyökkel mert ajtót nyitni. Engem aránylag megkímélt a dolog, bár néha-néha én is beráztam – gondolom krónikásnak szánt a sors, hogy legyen, ki híven megénekelheti a történetet.

A feladat adott. Meg kell találnom az okokat, még mielőtt egyedül maradnék az irodában. De merre induljak el? Az elég világosan látszik, hogy szikrákról van szó. A szikráknak pedig közük van az elektromossághoz. Na most ezek alapján két lehetőséget tudok elképzelni: vagy a körülöttünk lévő tárgyak, vagy mi vagyunk elektromosak. De hogyan? Ki van szakadva egy vezeték a falban? Mutánsok vagyunk?

Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy “hiszen léteznek elektromos kisülésekkel vadászó állatok a természetben”! Ott vannak az elektromos ráják, angolnák és társaik. Felcsaptam az internetet és megnéztem, kiderült-e már, náluk hogyan mennek a dolgok, hátha esetünkben is valami ilyesmi a helyzet. Ki.

Az elektromos angolnák három különböző típusú kisülést bocsátanak ki. Alacsony feszültségű impulzusokkal térképezik fel a környezetüket; rövid, nagy feszültségű sorozatokkal kábítják el a zsákmányt a vadászat során; végül hosszú, nagy frekvenciájú és feszültségű kisülésekket használnak az elfogás alatt. Elektromos képességüket biológia felépítésüknek köszönhetik, a feji rész pozitív, a farki rész negatív töltéssel rendelkezik. A különböző típusú kisülések előállításához azonban szüksége van még két speciális „alkatrészre“ is: a Sach’s- és a Hunter’s szervre.

Itt merült fel bennem a gyanú, hogy valószínűleg rossz helyen keresgélek, ugyanis biológiai tanulmányaimból nem rémlik, hogy az ember meg lenne áldva ezekkel az igen vagány szervekkel. Biztos, ami biztos, felhívtam egyik orvos cimborámat, aki csak megerősíteni tudott sejtésemben. Egy tehát biztos:

nem ugyanazért rázunk, mint az angolnák.

A biológia tehát nem szolgált magyarázattal, és kezdtem kétségbe esni. De nézzünk más tudományterületek után! Emlékeim örvényéből haloványan, de felsejlett az első, valódi nyomnak bizonyuló kapaszkodó: a dörzselektromosság. A fizika sajnos sosem volt az erősségem, de arra még én is emlékszem, hogyha a hajadhoz dörzsölöd a lufit, akkor azt fel lehet ragasztani a falra, és hogy ennek köze van a töltésekhez. Ebből már ki tudok indulni.

Nézegettem becsülettel az internetet, de semmi általam befogadható információval nem lettem okosabb a kutatás során, így nem volt más lehetőségem, szakértőhöz kell fordulni. A csávából Härtlein Károly mérnök, fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Fizikai Intézetének mesteroktatója húzott ki, és minden égető kérdésemre megnyugtató válasszal szolgált.

Forrás: Káté

Miért rázunk az irodában, mi az a dörzselektromosság?

Ha az ember két szigetelőt összedörzsöl, abból elektromos töltöttség alakul ki. A szigetelők összedörzsöléséig nem nagyon történik semmi. Amikor viszont összedörzsöljük és hirtelen széthúzzuk, akkor az egyik oldalon pozitív, a másik oldalon negatív töltés alakul ki.

Elektromos térben a testek polarizálódnak. Ha például egy eredetileg töltetlen fém testet, betesszük ebbe a térbe, akkor az elektromos töltés a vele megegyezőket eltaszítja, az ellenkezőeket elhúzza. Úgy is mondhatjuk, hogy megosztást szenved. Az emberen belül is lehet ilyen megosztást létrehozni, csak ott egy kicsit lassabban jön létre. Ha ebben az állapotban odamegy valamilyen leföldelt fémtesthez, az rögtön rázni fog.

Amikor az ember fel vagy levesz magáról egy ruhát – aminek összetétele legtöbbször műszál és természetes szál vegyesen, abból könnyen töltéskülönbség keletkezhet.

Mekkora feszültségről van szó ember-hűtőgép viszonylatban?

Az átütési feszültsége a levegőnek centiméterenként elérheti a 15-30 000 Voltot. Ha tehát 1 centiméteres szikrát húztunk, az akár 30 0000 Voltot is jelenhet. Rögtön felmerül a kérdés, hogyha ebbe a 30 000 Voltba még senki nem halt bele, akkor miért nem szabad a 230 Voltos konnektorba nyúlkálni. A feszültség, az áramerősség és az idő együttes szorzata fogja megadni, hogy mennyire gyilkos az áram. A pulóver és a hűtőgép közti 30 000 Volt néhány piko- vagy nanoszekundum alatt eltűnik. Ebbe, azon kívül, hogy idegesítő, senki nem fog belehalni. Persze pacemakerrel más a helyzet, arra nagyon oda kell figyelni.

Hogyan védekezhetünk?

Legegyszerűbben személyes szinten úgy lehet védekezni, hogy az ember beszerez egy olyan kulcstartót, amire úgynevezett glimmlámpát szereltek, és azon keresztül süti ki magát. Ezzel a kisülés sebességét tudjuk szabályozni, hiszen a glimmlámpán keresztül valamivel szabályozottabb a folyamat.

Másik lehetőség az antisztatizáló mosószerek használata. Ezekhez olyan anyagot kevernek, amelyek enyhén vezetőképessé teszik a kimosott ruhát. Ezáltal a töltések könnyebben tudnak mozogni, így a dörzselektromosságnál nem alakul ki akkora feszültség. Hogy ebből az egyes márkáknál mennyi a hirdetés és mennyi a valóság, azt én nem tudom. Mindenesetre a lényeg, hogy ez is egy működőképes lehetőség.

A dörzselektromosság egészen addig senki nem érdekel amíg nem kezdi el zavarni.

Irodákban, munkahelyeken szoktak olyat, hogy az alsó burkolatot teszik vezetőképessé. Erre érdemes már a terem tervezésekor odafigyelni. Olyan padlóburkolatot kell keresni, ami elvezeti elektromosságot. Ha az irodában padlószőnyeg vagy bármi gumis anyag van lerakva, nem kell csodálkozni, hogy mindenki szikrázik. A szőnyeg és a szék görgője folyamatosan dörzsölik egymást, ha az ember feláll, azonnal szikrázni kezd.

Számítógépes termekben divat a vezetővé tett műanyag felületek kialakítása. Például a gumiszőnyegbe beleszőnek különböző vörösrézből készült forgácsot vagy hálót. Ennek az a feladata, hogy művi elektrosztatikus kisülést produkál. Nem enged nagy feszültségű tereket létrejönni, csak hozzáér az ember és egyből kisül.

Mitől lehet, hogy ugyanabban az irodában van, aki többször szikrázik?

Ruházati különbségek. Egy átlagos nő ruházata nagyon különbözik anyagának összetételében, mint a férfiaké. Férfiak ritkábban hordanak harisnyát például. Egy férfi pamutzokni és a női harisnyanadrág közt elég nagy anyagbeli különbségek van, amik a szikrázásban is megjelenhetnek. De számít az is, hogy csoszogva jár vagy sem az adott illető. Az anyag, a járás, a mosás, mind okozhatnak eltéréseket.

A kellemetlenségen felül okozhat bármi gondot a dörzselektromosság?

Igen. Például ilyen helyzet, amikor az ember nekigyürkőzik egy számítógép összerakásának, ami előtt leveszi a pulóverét, és ledobja az asztalra. Ha a pulóver elektromosan töltötté válik, annak lesz egy tere. Abban a térben pedig töltések kezdenek vándorolni. A pulóverrel ellenkező töltések távolodnak, a másikak meg közelednek.

A gond akkor jön, ha ebben a térben ott van, teszem azt, az alaplap. Amikor ugyanis töltések vándorolnak az mindig áram. Ha ez az áram meghalad egy kritikus értéket, akkor annak az adott eszköznek befellegzett. Ezért szokták jobb körökben ezeket a gépeket fém házban tartani, vagy ha nem is fémházban, akkor belülre tesznek egy fóliát. Ezt hívják Faraday kalitkának, ami leárnyékolja a nyugalomban levő töltések elektrosztatikus terét.

De a sztatikus töltődés az iparban is komoly kockázatot jelenthet. Például a vegyiparban csinálnak egy port. Ezt egyik helyről a másikra egy csőrendszeren keresztüli átfújással szállítják. A por és a cső közti súrlódás eredményeként lesz egy nagy halom töltött por a cső végénél. Az ember csak kinyitja az ajtót és rögtön szétszáll az egész. Külön kockázat, ha ez a por gyúlékony, hiszen a szikrázás akár be is gyújthatja. Ezt hívják porrobbanásnak.

Minden olyan elektrosztatikus környezet, ahol festékkel vagy oldószerrel dolgoznak, kockázatot jelent. Erről különböző szabványok intézkednek, ahol egyértelműen le van írva, milyen elektrosztatikai töltődés elleni védelem kötelező.

Végre! Meglett hát a válasz. Amióta birtokában vagyunk a tudásnak, öröm és boldogság járja át az irodát. Önfeledt boldogsággal labdázunk, ruhangászunk a műszálas pulóvereinkben. Vidáman huppanunk bele a székekbe. Gyermeki mosollyal arcunkon nyitjuk ki a hűtőt. És persze rendszeres időközönként belenyúlunk a zsebünkbe a glimmlámpás kulcstartónkért. Ilyenkor érzi az ember, mennyi mindent lehet elérni egy-egy cikkel. Hogy van értelme a munkának.

Az iSTYLE webshopjában pedig most hatalmas kedvezményekkel szerezhetsz be te is magadnak egyet a glimmlámpás kulcstartók közül… Najó, csak viccelek. Viszont egy csomó minden tényleg nagyon akciós, érdemes körbenézni a kínálatban.

MacBook Pro Touch Bar és Touch ID 2018

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!