imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megérkezett: MacBook Pro 2018!

Erősebb, mint valaha!

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Mi a közös Elon Muskban és Steve Jobs-ban?


Mostani témánk bár csak érintőlegesen kapcsolódik az Apple-höz, mégis egy fontos kérdéssel foglalkozik: mi az a tulajdonság, képesség, gondolkodásmód, ami megvan Elon Muskban és Steve Jobs-ban, de hiányzik Tim Cookból.

Hogyan lehetséges az, hogy Elon Musk a 40-es éveinek közepére már négy darab multimilliárdos céget is sikerre vitt, ráadásul négy teljesen különböző területen (szoftver, energetika, közlekedés, űrrepülés)? – tette fel a kérdést Michael Simmons többek között a Time, a Forbes és a Fortune újságírója.

Cikkét a klasszikusan felmerülő válaszokkal indítja. Musk egyrészt munkamániás, hiszen állítólag átlagosan heti 85 órát dolgozik, másrészt nagyon erős víziókkal rendelkezik a jövőt illetően, végül pedig hihetetlenül rugalmas. Ugyanakkor nagyon sok más emberben is megvannak ezek a vonások rajta kívül, mégsem lesz mindegyikükből milliárdos üzletember. Valami még hiányzik a teljes képből.

A kulcs Simmons szerint az, ahogy Musk tanul. Biztosan mindenki hallotta már a következő mondat valamilyen variációját: először légy valaminek a mestere, majd utána foglalkozz több dologgal. Elon Musk magasról tett erre a mondásra, már egészen fiatal kora óta. Testvére szerint a Tesla vezérigazgatója legalább két könyvet olvasott el minden egyes nap gyermekkorában, a lehető legszerteágazóbb területekről. Kezdte a sci-fi regényekkel, majd a filozófián, a vallástudományokon, a tudósok önéletrajzán és a programozáson át eljutott a fizikáig, a mérnöki tudományokig és az üzleti olvasmányokig.

Simmons szerint Musk szuperereje abban a nagyon speciális tanulási folyamatban rejlik, amit a szerző tudásátvitelnek nevez. A folyamat két részből áll: dekonstrukció és rekonstrukció. A dekonstrukció legfontosabb mozzanata megérteni a fő irányelveket. Ezt pedig egyfajta szembehelyező-kontrasztos technikával lehet a legjobban elérni, amihez széleskörű ismeretek kellenek. Például itt van a következő ábra:

Könnyen belátható, hogy csak akkor lehet megérteni, miért és mitől ‘A’ betű az ‘A’ betű, hogy sok különböző megvalósulását látjuk ugyanannak az esetnek (első ábra). Miután megállapítottuk, hogy mik a hasonlóságok és a különbségek, elkezd körvonalazódni a fő irányelv, amit kerestünk. A második ábrát szemlélhetnénk évekig, nem fogjuk tudni megragadni a jelenség lényegét. A dekonstrukció fázisában minden megszerzett tudásnak, legyen szó akármilyen területről, ezeket a vezérfonalakat kell megtalálnunk.

Ezután jöhet a rekonstrukció. Ez azt jelenti, hogy az fentebbi módon elsajátított irányelveket bármilyen másik területen is alkalmazni tudjuk. Amit megtanultál az egyikből, azt kamatoztasd a másikban. Ha a tech szférában mindenki csak a technológiával kapcsolatos publikációkat követi, de neked mondjuk van ismereted a biológiáról is, akkor olyan ötletekkel jöhetsz elő, amelyek senki másnak nem jutottak eszébe, akárhány tech tanulmányt olvasott is el.

Persze ez a technika tanulható, és a szupererőt is idézőjelben érdemes kezelni, mindenestre kétségtelen, hogy Elon Musk mestere mind a de-, mind a rekonstrukciónak. Ez az a hiányzó láncszem, amit a sikerét fejtegető írások ki szoktak felejteni.

Bár a cikk alapvetően Muskról szólt, egyben tökéletesen rávilágít arra is, hogy miért volt Steve Jobs olyan meghatározó alakja az Apple-nek, hogy még évekkel a halála után is sokan emlegetik egy-egy kérdéses döntéssel kapcsolatban, hogy ő biztos nem hagyta volna. Azt is megmagyarázza, hogy Tim Cookot miért látják sokan jellegtelen szürke kisegérnek az Apple élén.

Jobs, még ha talán nem is olyan tudatosan mint Musk, képes volt arra, hogy minden tapasztalatát, minden tudását átültesse más területekre, és ez különösen az Apple-nél csúcsosodott ki. Lehetetlent nem ismerő vízióiban ott vannak az egyetemista LSD trippek, a letisztult formavilágú termékekben ott vannak a zen buddhizmusról elsajátított ismeretek, a dizájnról való felfogásában pedig a külön dékáni engedéllyel látogatott kalligráfia órák.

Steve kirúgása előtt

Na, ez a fajta tanulás és világlátás a közös Steve Jobsban és Elon Muskban, és ezt hiányolják az emberek Tim Cookból, aki bár meggyőződésem, hogy kiváló vállalatigazgató és bizniszman, de nem az az ember, aki intergalaktikus fajjá akarja alakítani az emberiséget, és nem az az ember, aki egykor megálmodta az első iPodot, vagy iPhone-t.

Forrás: Quartz

Ha nem csak az Apple világa érdekel, és szívesen olvasnál Elon Muskról is, akkor itt találod azokat a cikkeket, amikben a Tesla és a SpaceX vezérigazgatójával foglalkoztunk.

iPhone 8 (PRODUCT) RED

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!