imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Rendeld elő már most az iPhone X-et!

Miért javítható nehezen az iPhone?


Hát a pénz miatt! – kiálthatnánk fel azonnal. Persze van benne igazság, de ennél azért egy fokkal árnyaltabb a kép. Megmutatjuk, miért áll érdekében a tech óriásoknak nehezen javítható készülékeket gyártani.

Piaci kapitalizációt illetően az Apple a világ legnagyobb cége. A siker kulcsa egyértelműen az, hogy hónapról hónapra millió számra adnak el csúcskategóriás (és árú) termékeket, elsősorban iPhone-t. 2015-ben, a telefon eladások tetőpontján, több mint 230 millió példány fogyott. Az eladások azóta lassultak ugyan, de az iPhone önmagában továbbra is a vállalat összbevételének több mint 50%-áért felelős.

Ezeknek a ragyogó eladási adatoknak megvan a maga – kevésbé etikus – oka. Azért tudnak ennyi készüléket értékesíteni, mert vagy tönkremegy az előző modell, például bekrepál az akkumulátor, vagy egyszerűen csak kijön egy új, jobb, szebb iPhone. Egyes csoportok odáig mennek, hogy tervezett elévülésért kiáltanak, és felhívják arra a figyelmet, hogy a tech cégek ha akarnák, gyárthatnának sokkal környezetkímélőbb, tartósabb termékeket is.

Természetesen ez nem csak az iPhone-ra vonatkozik, de kétségtelen, hogy az Apple okostelefonja a környezeti erőforrások pazarlásának jelképe lett. A mobilokat nem lehet egyszerű, minden háztartási sztenderd csavarhúzóval felnyitni, a unibody kialakítás és még sok egyéb gyártási trükk miatt pedig lényegében csak az Apple, vagy felszereltebb szervizek férnek hozzá az iPhone-ok belsejéhez. De még ha ez sikerülne is, a gyári cserealkatrészek szinte beszerezhetetlenek földi halandók számára, illetve a cserélendő alkatrészek több réteg egyéb érzékeny alkatrész mögé vannak rejtve, odaragasztva, csavarozva.

A probléma fő forrása, hogy nincs megfelelő szabályozás. Vannak a Greenpeace-hez hasonló aktivista csoportok, akik bár nyomást gyakorolhatnak, tüntethetnek, felszólalhatnak és demonstrálhatnak a végtelenségig, igazi eredményt nem tudnak elérni, mivel nem hivatalos szabályozó szervek.

Igen ám, de a hivatalos szabályozó szervek sem tiszták. Ott van például az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), aminek hatalmában állna tenni is valamit. Csakhogy ez nem egy állami, kormányzati hatóság, hanem egy tudósokból, szakmabeliekből és nonprofit szervezetekből álló testület, amibe beletartoznak maguk a gyártók is.

Kecskére káposztát

Amivel nem lenne baj, ha történetesen nem az övék lenne a legnagyobb szavazati erő. Egy IEEE gyűlésen 41%-ban vesznek részt tech cégek (például az Apple), 28%-ban más, de kapcsolódó iparágak képviselői, míg a tudósok és civil érdekképviseletek csak 7-7%-ban. Ebből következik, hogy tulajdonképpen a tech cégek szabják meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a termékeknek ahhoz, hogy „arany plecsnit” kapjanak környezettudatosságból.

Ha pedig valamilyen okból még sem ők határoznának, akkor egyszerűen csak ráküldik a jogászhadat a szabályozásra, akik előbb-utóbb biztosan találnak egy kiskaput. Ezeket kihasználva pedig úgy is megszerezhetik a legmagasabb elismeréseket, hogy közben nyilvánvalóan közük sincs a környezettudatossághoz. Hát persze, hogy ilyen körülmények között a legtöbb nagyobb gyártó csupa aranyplecsnis telefont dob piacra…

Ott van például a MacBook Pro vonal. Egykor ezek a gépek egytől egyik modulárisak, könnyen javíthatóak, és fejleszthetőek voltak, akár még ügyesebb kezű felhasználók által is. Aztán 2012-ben jött a Retina kijelzős változat forrasztott SSD-vel, nem bővíthető RAM-mal és leragasztott akkumulátorral. Nem valami környezettudatos konstrukció, mégis ment az arany plecsni. Hogy miért?

Mert az Apple kierőszakolta a szabályozó szervekből a „bővíthetőség” definícióját. Fogta magát, és betartott minden olyan kritériumot, amitől egy gép bővíthetőnek számított a meghatározás szerint, holott mindenki tudta, hogy a bővíthető Retina MacBook Pro a valóságban minden, csak nem bővíthető. Nem csoda, hogy a nagy vállalatok azóta is azért lobbiznak, hogy ezeket a kijátszható definíciókat ne változtassák meg, hiszen így érdemi változtatás nélkül maradhatnak szuper-környezetbarátak a termékeik.

Akármennyire is jól esett volna, nem tudom a cikket pozitív jövőképpel, megoldási javaslattal zárni. A szakértők szerint nagyon kevés a tér a tárgyalásokra, alig van esély a haladásra és semmi fényes jövő nem vár ránk ezügyben, amíg a fentebb leírt konszenzusos szabályozó paradigma életben van. Fenekestül át kéne alakítani az egész rendszert a változtatáshoz, kérdés, hogy ezt mennyire hagynák a gyártók.

Forrás: The Verge

iPhone Green Program
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!