imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Rendeld elő már most az iPhone X-et!

Miért mennek tönkre az elektronikus eszközeink?


Rossz minőség, tervezett elavulás, gonosz alaplapevő manók? Az átlagos felhasználó csak annyit tapasztal, hogy időről-időre a laptopja, telefonja és egyéb készüléke tönkremegy és cserélni kell. De vajon miért nem tartanak ki örökké az eszközeink?

Mindenki azt szeretné, hogyha egyszer nem kevés pénzért beruházott mondjuk egy jó kis laptopba, akkor az szolgálja ki élete végéig, de legalábbis addig, amíg meg nem unja és önszántából le nem cseréli. Sajnos a rideg valóság ezzel szemben az, hogy a különféle elektronikus eszközeink hajlamosak tönkremenni.

Pedig főleg manapság ezt látszólag semmi nem indokolja. Régen még mindenben volt egy csomó mozgó alkatrész, azt inkább megértjük, ha tönkremegy. De most mégis, miért romlik el az asztali gép, amit egyszer elhelyeztem az íróasztalra, majd onnan soha el nem mozdítottam? Ott van benne minden alkatrész, alig van kábelezés, mindenhol stabilnak látszó NYÁK-okok, állandó áramellátás. Hol itt a baj? A fizikában!

Sok kicsi, sokra megy

Bár emberi léptékekkel nézve valóban igaz a fenti állítás, miszerint a modern kütyükben nincsenek/alig vannak mozgó alkatrészek, atomi szinten ez már nincs így. Gépeinket ugyanis elektromos árammal működtetjük, ami nagyon leegyszerűsítve az elektronok folyama. Mozgó alkatrész tehát akad milliárdszámra, és itt kezdődnek a problémák.

Ahhoz, hogy az áramot továbbítani lehessen egyik alkatrésztől a másikig, vezetőket kell alkalmazni. Ezek legtöbbször szilárd anyagok, erre jellemző kristályszerkezettel (fémrács). A fémrácsban pozitív töltésű, fix helyzetű atomtörzsek alkotják a rács vázát. Köztük viszont relatíve kötetlenül rohangálhatnak a hozzájuk tartozó vegyértékelektronok. Ezek az elektronok szabadságuknak köszönhetően igen könnyen elmozdulhatnak és tulajdonképpen emiatt képesek vezetni az áramot is.

Adott tehát egy fém, aminek vannak fix és mozgékony pontjai. Az atomtörzsekhez képest az elektronok tömeg gyakorlatilag elhanyagolható, így alapvető helyzetben sok kárt még akkor sem okoznak a kristályrácsban, ha nekimennek az atomtörzsekek. Mintha egy porszem nekiszállna a Himalájának.

Igen ám, de amikor áram folyik át az anyagon, akkor az elektronokból hirtelen nagyon sok lesz, amik csak úgy átszaladnak a közegen. Együttesen pedig már tudnak hatást gyakorolni az atomtörzsekre is, nevezetesen “arrébb lökdösik” őket. Ezt nevezzük elektromigrációnak. Az elektromigráció sajnálatos következménye, hogy a rácsszerkezet meggyengül, ami végül tartós problémákhoz vezet, “megfárad” az anyag. Körülbelül úgy kell elképzelni a dolgot, mint ahogy a Grand Canyont kivágta a sziklából a víz több ezer év alatt.

Jó hír, hogy az elektromigráció esetében is időre van szükség, rossz hír viszont, hogy a jelenség elkerülhetetlen, minden amin keresztül áram folyik át, így vagy úgy, érintett a dologban. Minden elektromos eszköz szükségszerűen halálra van tehát ítélve. Az sem segít a dolgon, hogy az elektromigráció hatása magasabb feszültség, és hőmérséklet mellet fokozottan érvényesül, főleg, ha eleve kis keresztmetszetű anyagon keresztül áramlanak az elektronok.

Manapság pedig, amikor mindent kicsinyítenek, értelemszerűen ez utóbbi kitétel fokozottan érvényes. Valahol itt kell keresni az “a régen még volt anyag ezekben” mondás igazságtartalmát is.

A gépek sem szeretnek forróságban dolgozni

A hővel ráadásul nem csak az az egyetlen probléma, hogy elősegíti az elektromigrációt. Mindenki tanulta az általános iskolában, hogy a hideg és a meleg váltakozásától hatalmas kősziklákból lesznek apró porszemek végül. Nincs ez másként az elektromos eszközeinkkel sem, habár porszemekké azért nem szoktak szétesni.

Az egyes alkatrészek hőmérséklete időnként bőven 100 Celsius fölé is kúszhat, hogy aztán szépen visszahűljenek kikapcsolt állapotban. Magasabb hőmérsékleten minden anyag kitágul, alacsonyabban pedig visszaszűkül. Ez a jójózás pedig egy idő után szintén ahhoz vezet, hogy az alkatrészek belefáradnak munkájukba és egyszerűen tönkremennek. Arról már nem is beszélve, hogy extrém hőmérsékleten a forrasztás is megolvadhat, ami az addig nem mozgó alkatrészekből könnyen mozgóakat csinálhat.

Persze ezeken felül is még sok minden közrejátszat. Lehet gyártási hiba, extrém feszültségingadozás, stb. Na meg felhasználói oldalon a kifolyt kávétól kezdve, a leejtésen át, az idegességből fakadó szétverésig szinte bármi. De ez már másik kategória.

Forrás: Techquickie

Persze ha az ember részt vesz az iPhone Green Programban, akkor mindezek miatt nem kell aggódnia, ugyanis minden évben a legújabb iPhone-t szerezheti be, kedvezményes feltételek mellett. 

AmpliFi Wi-Fi rendszer és router
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!