steve_jobs_young_mac

Milyen okos volt Steve Jobs valójában?

#HÍREK
2014. 11. 16.

Walter Isaacson, a hivatalos Steve Jobs életrajz szerzője egy remek cikkben keresi a különbséget Steve Jobs zsenialitása és a sokkal jobban képzett, mégis kevésbé sikeres üzletemberek és tudósok között.

A Steve Jobs személyes kérésére készült egyetlen hivatalos önéletrajz szerzője, Walter Isaacson fejében nyilván sok kérdés felmerült a könyv előkészületei során Steve-vel és családjával eltöltött idő alatt. A legnehezebben megválaszolhatók közé tartozott, hogy mennyire is volt okos Steve Jobs valójában? Persze könnyedén rávághatnánk, hogy a világ legélesebb elméi közé tartozik, és nem is alaptalanul. Elvégre korának legsikeresebb és legirigyeltebb üzleti vezetője volt, aki saját kisvállalkozását szülei garázsában indította, később pedig a legértékesebb céggé tette.

De talán mégsem a klasszikus értelemben vett intellektusa tette naggyá. Erről árulkodik, ahogy Steve reagált, amikor egyszer Isaacson a Jobs családdal vacsorázott, és valaki szóba hozott egy fejtörőt. Egy majomról volt szó, akinek át kellett hordania a sivatagon néhány banánt, és mindenféle szabály vonatkozott arra, hogy hány darabot és milyen messze cipelhet egyszerre. Azt kelett kitalálni, meddig tart a folyamat, de Steve néhány intuitív próbálkozás után nem mutatott érdeklődést a feladvány iránt.

Ezzel szemben például Bill Gates valószínűleg azonnal nekiugrott volna logikusan kiszámolni a pontos szükséges lépéseket, ami gyorsan elvezette volna őt a helyes megoldáshoz. Bill Gates nem csak a fejtörőket kedvelte, de a legnehezebben emészthető tudományos írásokat is úgy falta, ahogy más a kalandregényeket. Ő viszont soha sem készített olyan terméket, mint az iPod. Helyette a Zune zenelejátszót dobta piacra, ami finoman szólva sem volt olyan forradalmi termék, mint az Apple iPod készüléke.

Akkor tehát Jobs okos volt? Nem a megszokott módon. Ő egy zseni volt.

Ahogy Isaacson is írja, ez elsőre egy ostoba szójátéknak tűnhet, és kétség kívül tényleg hatásvadásznak hangzik, de ha jobban belegondolunk, nem ugyanaz a kettő.

Bill Gates és Steve Jobs
Bill Gates és Steve Jobs

A képzeletbeli ugrásai ösztönösek voltak, váratlanok, és időnként varázslatosak. Intuíció volt a szikrájuk, nem pedig elemzői szigor. A zen buddhizmus tanítványaként Jobs megtanulta értékelni a kísérletezésből fakadó bölcsességet az empirikus analízissel szemben. Nem tanulmányozott adatokat, vagy végzett bonyolult számításokat, hanem úttörő módjára megérezte a szelek mozgását és azt, ami előtte állt.

Steve személyesen mesélte Isaacsonnak, hogy akkor változott meg gondolkodásmódja e téren, amikor otthagyta az egyetemet és indiát járta körbe, ahol azt látta, hogy az ottaniak nem úgy használják intellektusuk, ahogyan a “nyugati racionalitás” képviselői. Sokkal inkább hagyatkoznak az intuicíóra, ami Steve szerint fontosabb dolog az intellektusnál. Ez az élmény saját bevallása szerint mély nyomot hagyott az Apple-nél végzett munkáján és a piacra dobott termékeken.

Steve-nek nem csak az ösztönei és a megérzései voltak kimagaslóak, képzelőereje is páratlan volt, amit ő remekül tudott is használni.

Time Jobs 4

Isaacson Einstein példáján keresztül igyekszik bemutatni, mi választja el a zseniket az intellektusra hagyatkozó társaiktól. Einsteint a zsenialitás igazi példájaként említi, akinek puszta matematikai vagy analítikai képességeit alighanem több kortársa elérte, vagy akár meg is haladta, mégsem tudtak oly módon hatni a világra, mint ő. A relativitással kapcsolatban sokan értek el részeredményeket és tettek jelentős felfedezéseket, de egyiküknek sem volt meg a szükséges zsenialitás ahhoz, hogy Einstein elméletét kidolgozzák.

Einstein és Jobs egyaránt vizuális gondolkódok voltak. Einstein tizenéves korában megpróbálta elképzelni, hogyan nézne ki egy fénysugár, ha megegyező sebességgel repülnénk mellette, Jobs pedig szinte minden délutánt Jony Ive, az Apple vezető tervezőjének irodájában töltött különböző fejlesztés alatt álló termékek szivacsmodelljének társaságában.

Isaacson szerint Jobs zsenialitása más mértékű volt, mint Einsteiné, ezért inkább egyfajta leleménynek nevezhetnénk különlegességét. Bill Gates szuper-okos, Steve Jobs pedig szuper-leleményes volt. A különbség abban rejlik, ahogyan a problémákra megoldást keresnek. Steve kreativitással és esztétikai érzékével orovosolta a felmerülő nehézségeket, míg Gates inkább maradt a racinális gondolkodás talaján.

Összekapcsolni művészetet a technológiával, költészetet a processzorokkal: ez volt Jobs specialitása.

Forrás: The New York Times