imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A Lightning csatlakozó olyan mint a köldököd

Így tisztíthatod meg

Minden, amit az Apple File System-ről (APFS) tudni kell


Az egyelőre csak béta állapotban lévő fájlrendszer az Apple rendszereit alapjaiban véve formálja majd újra. Nagy változásoknak nézünk elébe az Apple Watch-on, az iPhone-on, az iPaden, és a Mac-en is egyaránt, köszönhetően a 2016-ban bemutatott újdonságnak. Most összegyűjtöttünk minden fontos információt, amit az APFS-ről tudni érdemes.

Bár a tavaly nyári WWDC-n nem kapott túl sok színpadidőt, és csak egy csendes közleményben jelentették be, mégis nagyon fontos újításokat hoz majd az Apple saját maga által fejlesztett fájlrendszere, az APFS. A jelenleg használt úgynevezett hierarchikus fájlrendszer (Hierarchical File System), azaz HFS+ az elődjével együtt (HFS) már több mint harminc éves múltra tekint vissza. Ez nem kevés idő, főleg nem az informatikában.

Éppen ezért aktuális is volt már nagyon, hogy valami újdonsággal jelentkezzen az Apple. Ez lett az APFS, amiről természetesen kisebb-nagyobb terjedelemben már mi is írtunk többször. Most viszont, hogy egyre inkább közeledni látszik a 2017 elejére ígért debütálás, elérkezettnek láttuk az időt, hogy egy átfogó cikket is írjunk a témában, amiben egy helyen olvasható minden lényeges változás.

54808

Miért váltja le az Apple a HFS+-t?

A HFS+, az Apple által jelenleg használt fájlrendszer 1998-ban került bevezetésre. Tehát majdnem 20 éve. Ezalatt a két évtized alatt viszont alaposan fejlődött és átalakult körülötte a technológia. Persze az idő előrehaladtával folyamatosan toldozgatták, foldozgatták, hogy megfeleljen az adott kor elvárásainak.

Csakhogy közben a Mac-eken kívül lett nekünk iPhone-unk, iPadünk, Apple Watch-unk és egy Apple TV-nk is. Arról nem is beszélve, hogy míg akkoriban mindössze pár millió eszköz volt forgalomban, mára ez a szám már inkább milliárdos nagyságrendű. Merevlemezek helyett mostanában szinte mindenhol SSD-ket használunk, amiken nem kilo- vagy megabájtnyi adatokat, hanem giga- és terabájtnyiakat mozgatunk. A programokat pedig nem CD-ről vagy floppyról telepítjük, hanem letöltjük őket az internetről, valamint a biztonsági mentéseink is már javarészt a felhőben pihennek, és nem az íróasztal egyik fiókjában.

Az idő tehát jócskán elhaladt, a számítástechnika pedig egy merev megközelítésből váltott egy sokkal rugalmasabbra. Ezt a változást kellett tehát átültetni az új fájlrendszerbe is, mivel a HFS+ képességeinek lassan a végéhez érünk. Megyeget még, de ha a fejlődés a cél, akkor nem is kérdés: váltani kell. Erre a célra hozta létre az Apple az APFS-t.

macOS-Sierra-cover

Mitől lesz nekünk nagyon jó az APFS?

Bár a HFS+ mindegyik jelenlegi Apple-eszközön működőképes volt, azokra külön-külön optimalizálni kellett. Főleg az olyan kulcsfunkciók miatt volt erre szükség, mint például a titkosítás. Ez egyben azt is jelentette, hogy mindegyik eszközhöz kicsit eltérő forráskódból kellett dolgozni, amiből pedig egyenesen következik, hogy csak termékspecifikusan lehetett karbantartani, illetve fejleszteni. Ez pedig nagyon nem hatékony, ráadásul rengeteg humánerőforrást és pénzt igényelt.

Ezzel szemben az APFS-t már eleve úgy tervezték, hogy az sokkal konzisztensebb módon működjön, át lehessen járni a különböző platformok között. Elméletben ez nem csak a mostani eszközökre vonatkozik, hanem a jövőbeli, még meg sem jelentekre is. Tehát az APFS lényegesen időtállóbb megoldás.

A felhasználók szempontjából pedig a legjobb dolog az egészben, hogy mivel emiatt nem veszik el rengeteg idő, mire mindegyik platformba beépítik az új funkciókat, így a fejlesztések és karbantartások is jelentősen felgyorsulhatnak.

Gyorsabb is lesz a rendszer?

Ez így, egy az egyben nem jelenthető ki, a sebesség ugyanis elég relatív dolog. A komplett rendszer homokórával mérve valószínűleg nem lesz sokkal gyorsabb, viszont az APFS mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók úgy érezzék, száguld az OS. A fókusz a lehető legalacsonyabb késleltetésen van. Ennek értelmében az olyan lényeges folyamatokat, mint például az alkalmazások indítása, vagy az adatírás/olvasás, előnyben részesíti a többi feladattal szemben. A felhasználó meg ettől úgy érzi majd, hogy gyorsabb lett a rendszer, és még a strandlabda is kevesebbszer jelenik meg. Win-win.

wallpaper_cover

Nyílt forráskódú lesz az AFPS?

Egyelőre nem. De ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz az. Az évek során az Apple idővel több kódját is megnyitotta már, gondoljunk csak a Mach Kernelre, a WebKitre, a LLVM-re (Low Level Virtual Machine, azaz „alacsony szintű virtuális gép”), vagy a Swift-re. Ezek alapján nem lenne meglepő, ha majd elérkezettnek látják az időt az Apple-nél, akkor az APFS esetében is megnyitják majd a kapukat.

Jóság #1: SSD-re optimalizált teljesítmény

Az Apple állítása szerint az APFS-t már eleve úgy írták, hogy az leginkább az SSD-khez passzoljon. Érthető is, hiszen ezt a fajta tárhelyet használja most már minden Apple Watch, MacBook, iPhone, iPad, Apple TV és a felsőbb kategóriás Mac modellek is. A gyakorlatban ez olyan apróságnak tűnő változásokat jelent, mint az optimalizált adatírás, vagy a TRIM parancs támogatása, ami a törölt fájlok után maradó adatmorzsák kezelésében fontos. Pedig közel sem jelentéktelenek ezek a fejlesztések, hiszen jót tesznek mind az SSD élettartamának, mind a sebességének.

512GB-BGA-NVMe-SSD_02

Jóság #2: Klónok (Clones)

Mindkét eljárás teljesen új, csak az APFS-ben lesznek elérhetőek. A klónozás célja, hogy az éppen használatos fájlokat még biztonságosabban, teljesítményorientáltan lehessen kezelni. Ha módosítani kezdünk egy fájlt, akkor a rendszer létrehozza annak másolatát (lényegében egy hivatkozást az eredetire). Minden további változtatás csak ezt az archivált klónt fogja érinteni egészen addig, amíg nem mentünk. Tehát az eredeti fájl teljes biztonságban van, az csak a mentéskor fog módosulni. Mentés és bezárás után pedig a klónok törlődnek, így csak ideiglenesen jelentkezik egy nagyobb tárhelyigény. Ez alól persze kivétel, ha be van kapcsolva a verziókövetés.

És hogy miért jó ez? Mert ha bármilyen oknál fogva (áramszünet, programösszeomlás stb.) elszállna a alkalmazás, amivel éppen egy fájlt módosítottunk, akkor az eredeti fájl nem tud sérülni, nem kell adatvesztéstől tartani.

maxresdefault

Jóság #3: Pillanatképek (Snapshots)

Ez a funkció a biztonsági mentések hatékonyabb, gyorsabb kezelését teszi lehetővé. Jelenleg a biztonsági mentés azért tart relatíve sokáig, mert a rendszernek ki kell keresnie, hogy a legutolsó mentés óta mi változott. Ezt a problémát a Snapshots funkció, nevéhez hűen, úgy oldja majd meg, hogy a fájlrendszer bizonyos időközönként készít egy read-only pillanatképet magáról. Ennek köszönhetően elvileg lényegesen felgyorsul majd a Time Machine mentés. A helygazdálkodás miatt sem kell aggódni, egy fájl sem kerül duplikálásra egészen addig, amíg azon nem történik módosítás.

Ezután már tényleg nem lesz semmi kifogás, ha valaki nem készít mentéseket!

Jóság #4: Konténer (APFS Container)

Azok a macOS felhasználók, akik előszeretettel használnak partíciókat, most örülhetnek, hiszen az APFS nekik is kedvez. Alapvető probléma, hogy ha egy partíció kifogy a helyből, akkor az nem tud máshonnan kölcsönözni, még akkor sem, ha egyébként még bőven van szabad tárhely a többi partíción. Az új fájlrendszer viszont áthidalja ezt a problémát azáltal, hogy lényegesen rugalmasabban kezeli a tárhelykérdést. A szabad helyet egyfajta konténerként (ez a szakszó is rá: APFS container) kezeli majd az APFS, amiből minden partíció igény szerint vehet ki magának területet. Emiatt akár dinamikusan is változtathatjuk az egyes partíciók méretét, a létrehozáskor megadott méretet nem lesz szükséges 1000x megfontolni.

macos-sierria-auto-unlock-apple-art

Jóság #5: Atomic Safe-Save

Az APFS-ben egy úgynevezett Atomic Safe-Save nevű funkció is bemutatásra került. Azon kívül, hogy ennek köszönhetően a fájlrendszer szempontjából jóval gyorsabb, intelligensebb lesz a átnevezés művelete, más jóságokat is hoz. A fájlátírásokat binárisan kezeli majd, azaz vagy befejezettnek nyilvánítja majd, vagy úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Ezáltal elvileg mentesülünk a két állapot között ragadt fájloktól, amik sok esetben teljesen használhatatlanokká váltak. Magyarul mondva a fájlrendszer másolás-írást alkalmaz, azaz: létrehoz egy új másolatot, majd a régebbi verziót csak akkor törli, ha verifikálta a mentést, tehát meggyőződött róla, hogy az új biztosan használható is.

Jóság #6: Titkosítás

Az Apple számára a megfelelő titkosítás és az adatbiztonság mindig is kiemelten fontos volt. Nincs ez másképp az APFS-szel sem. Korábban az asztali rendszerek csak lemezszintű-titkosítást tudtak produkálni, illetve iOS-nél elérhető volt fájlszintű is. Ezért a különbségért is a HFS+ eltérő implementációja volt felelős egyébként. Az APFS ezzel szemben sokkal következetesebb: az egy- vagy kétkulcsos titkosítás rendszerszinten, fájlszinten, de még adatspecifikusan, és a metaadatok szintjén is elérhető lesz. Ráadásul a többfajta titkosítási módok közül is választhatunk, legyen szó akár AES-CBC-ről, vagy AES-XTS-ről.

o-ENCRYPTION-facebook

Mi működik jelenleg?

Azon kívül, hogy az APFS még csak most éli elsőgenerációs korszakát, ráadásnak még egyelőre béta is. Ennek értelmében még közel sem minden megy úgy, mint ahogy azt eltervezték. Hiányzik például a tömörítés, aminek egyértelműen mielőbb érkeznie kell majd. Hasonló cipőben jár az adatok ellenőrző összege is (ismertebb nevén checksums), noha nagyon úgy tűnik, hogy az Apple inkább az ECC-ben (Error Correction Code) hisz. Ezeken kívül hiányzik még a:

  • Time Machine,
  • FileVault,
  • Fusion Drive,
  • és a rendszerindítólemezek támogatása.

Megéri most kipróbálni?

Mivel egyelőre csak béta fázisban tart a fejlesztés, mindennapi használatra még nem javasolt a dolog, főleg nem átlagos felhasználóknak. Legkönnyebben az iOS-en lehet kipróbálni az APFS-t, hiszen ott a 10.3 béta óta már ez jelenti a fájlrendszert, ráadásul az iOS megfelelően karbantartott, illetve kontrollált környezet is egyben. Mivel a feljebb felsorolt funkciók nagy része még nincs tökéletesen integrálva, ezért egetrengető élményre vagy változásra nem érdemes számítani. Egyelőre.

mbpuj_cover

Jó hosszú tehát az örömteli újítások listája, mi már alig várjuk, hogy végre élesben is kipróbáljuk a rendszert, teljes pompájában. Meg hát gondoljunk bele, milyen ritka jelenséget élhetünk meg: ha 30 évente cserélnek csak fájlrendszert, akkor egy ember átlagos élethosszával számolva mindössze 2-3 váltást élhet meg. Abból az egyik pedig már valószínűleg olyan idős korában lesz, hogy ez lesz a legkisebb gondja. Csodás időket élünk!

Forrás: iMore

Akár 100 000 Ft kedvezmény
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!