imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Rendeld elő már most az iPhone X-et!

Neked is megemelkedik a pulzusod, ha pittyen a telefonod?


Vajon mi történik, amikor érkezik egy értesítés a telefonunkra? Úgy értem mi történik akkor, amikor azt gondoljuk teljesen figyelmen kívül tudjuk hagyni azt, hogy ki mit ír nekünk, milyen e-mailek, naptár emlékeztetők jöttek és csak az aktuális feladatunkra koncentrálunk vagy adott esetben egy másik emberre. Lehet, hogy neked is szaporább lesz a pulzusod?

Az okostelefon egyértelműen megváltoztatta az életünket. Egy, az Apple által is megerősített adat szerint naponta átlagban 80 alkalommal vesszük kezünkbe az iPhone-unkat. Ami azt jelenti, hogy ez évente legalább 30 000 esetben történik meg. Gyanítom ez tényleg eléggé elnagyolt átlag, én például ennél biztos, hogy sokkal aktívabb vagyok. Miért is lenne ez másképp, hiszen számtalan feladatot meg tudok oldani az iPhone-omon keresztül, állandóan a kezemben van és az elmúlt 6-7 évben egyszer sem fordult elő velem, hogy otthon felejtettem volna. Elég nehezen tudnánk elképzelni az életünket ezen eszközök nélkül.

Aztán, persze adódnak olyan szituációk, amikor ajánlatosabb kicsit félre tenni a telefont, például egy munkahelyen, iskolában vagy egész egyszerűen amikor valakire egy kis időt szeretnénk szánni. Azonban koránt sem biztos, hogy ez olyan egyszerű. Az elmúlt években rengeteg kutatás vizsgálta, mennyiben rontja a folyamatos értesítési katyvasz a koncentrációs képességünket, hogyan befolyásolja a teljesítményünket és mi történik a fejünkben, amikor meghalljuk a jellegzetes pittyenést.

Dr. Adrian Ward, az austini Texasi Egyetem kutatója is vizsgálta, vajon a multitasking mennyiben befolyásolja az agyunk működését. Úgy találta, hogy nem szükséges állandóan a kezünkben lennie a telefonnak, elég, ha folyamatos értesítések zavarják az gondolatainkat és máris drasztikusan csökken a produktivitásunk. Egy 2015-ös tanulmányban 166 alanyon végzett különböző kísérletek során ugyanez bizonyosodott be. Ugyanebben az évben egy másik kutatás során azt is megfigyelték, hogy az értesítések hatására a vérnyomásunk emelkedik, a pulzusunk szaporább lesz, a problémamegoldó készségünk pedig a nullát verdesi.

Bár ezekben a kutatásokban azt nem bizonyították, hogy az okostelefonok értesítései jobban befolyásolnak minket, mint bármely más figyelemelterelő tényező, de Dr. Ward gyanította, hogy a telefonhoz való ragaszkodásunk olyan meghatározó, hogy a puszta jelenléte is hatással van ránk. Két évvel később a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemről Kristen Duke és Ayelet Gneezy, illetve Marteen Bos is csatlakozott a munkájához. Egy 520 fős kísérlet során az alanyokat két teszt alá vetették. Az első során a rendelkezésre álló kognitív kapacitást mérték, azaz, hogy az egyén hogyan tud az adott feladatra összpontosítani.

A második részben azt mérték, hogy a tesztalany milyen mértékben tudja felmérni a feladatot és kamatoztatni a problémamegoldó készségét. Az 520 fős társaságot három részre osztották, egyharmad részük kint hagyta a telefonját, a másik harmadban az alanyoknak a zsebükben vagy a táskájában volt, míg a harmadik csoporttól azt kérték, hogy tegyék ki maguk elé az asztalra a készüléküket. A kapott eredmény magáért beszél, a kutatás azt hozta, amit vártak tőle: akik előtt ott volt a telefon azok teljesítettek a legrosszabbul, akik termen kívül hagyták, ők lettek az abszolút favoritok és akik a zsebüknek tartották közepes teljesítményt nyújtottak.

Ezt a kísérletet később több további hasonló is követte, mely azt bizonyította, hogy nem azért teljesítettek az alanyok rosszul, mert a tevékenységüket félbeszakították a telefonozással, hanem az eszköz puszta jelenléte is drasztikusan visszavett a teljesítőképességből és a figyelmünkből. 2013-ban arra vonatkozóan is végeztek kísérletet, hogy amikor face-to-face valakivel eltöltünk 10 percet, akkor a telefon jelenléte hogyan befolyásolja az empátiánkat, bizalmunkat és érdeklődésünket. Itt 142 embert osztottak két csoportra (telefonosok és nem telefonosok). A telefon jelenléte gátolta az interperszonális közelség és bizalom kialakulását, mitöbb ezek az alapvető emberi tulajdonságaik még inkább tompultak, amikor személyes témák kerültek elő.

A tudomány már régen megállapította, hogy agyunk a gondolkodáson kívül egyfajta megfigyelőközpontként is működik. Minden olyanra felhívja a figyelmet, ami új, érdekes vagy feltűnő. Ez olyan ösztön, melynek a falait kezdetben a televízió, majd később az okostelefon is áttörte, ezért nem tudjuk hatékonyan kizárni ezeket az új média eszközöket a figyelmünk látósugarából. Az információ gyors áramlásával kialakult a Google-effektus is, mely azt jelenti, hogy a 21. századi ember már teljesen újraértelmezte a tanulás fogalmát. Sokkal keveset járunk könyvtárba, tudományos előadásokra, helyette mindenre a Google-ban keressük a választ. És hajlamosak vagyunk mindent tényként kezelni, amit az interneten olvasunk, látunk vagy hallunk, a fenntartásaink pedig egyre alacsonyabbak.

Részletes tanulmányozás helyett felszínesen próbálunk meg elsajátítani új dolgokat és egyre több dolgot próbálunk megismerni. Történeteket ismerünk meg történelem nélkül, a megfigyelési készségeinket és agyunk természetes szelektálását átengedjük egy hírfolyamnak, az információkat pedig folyamatosan ismeretekké szeretnénk alakítani. Eközben pedig sokszor elfelejtük odafigyelni egymásra és önmagunkra.

Szerintem, én most szívok egy kevés friss levegőt…

Forrás: The Wall Street Journal

iPhone X - előrendelhető
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!