imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Nyolc tanulság az Apple Watch pulzusmérőjének tervezőjétől


Úgy tűnik, folytatódik a Fast Company nagyszerű sorozata, melynek során az Apple-nél dolgozó korábbi vagy jelenlegi alkalmazottakkal készítenek interjút. A legújabb részben Bob Messerschmidt mesélt arról, milyen tanulságokat vont le az Apple-nél eltöltött három éve alatt.

Az Apple 2010-ben vásárolta fel a Newco nevű céget – szokásukhoz híven szépen csendben –, melynek alapítója, Bob Messerschmidt így a cupertinóiak csapatába került. Itt roppant fontos feladatot kapott: az akkor még csak elképzelés szintjén létező Apple Watch pulzusmérő szenzorát kellett megterveznie. Mivel az egészség és a fitnesz az óra egyik legfontosabb felhasználási területe, így Messerschmidt kulcsszerepet kapott a termék fejlesztése során.

Rendszeres kapcsolatban volt Jony Ive ipari formatervező csapatával, és Steve Jobsszal is találkozott időről időre. Jelenleg a Cor nevű startupját menedzseli, melynek célja, hogy egy olyan otthon használatos okoskiegészítőt hozzon létre, mely átfogó képet ad a felhasználók egészségi állapotáról vérmintájuk elemzése alapján. A projekt az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalon 123 ezer dollárt gyűjtött össze, az eredeti terv 231%-át. Nyolc tanulságban foglalta össze az Apple-nél eltöltött három évét.

Bob Messerschmidt
Bob Messerschmidt

1. Hogyan kell együttműködni Jony Ive csapatával

Bob Messerschmidt feladata tehát az volt, hogy teljesen új technológiákat alkosson meg az alapoktól. Ő és a csapata találkozott először az ötletekkel, majd amikor azt mondták, hogy a szóban forgó dolog megvalósítható, elkezdtek dolgozni rajta a mérnökök, akik a gyakorlatba ültették át az ötletet. A legfontosabb szempont a felhasználói élmény volt, így az Apple Watch pulzusmérőjének megtervezésekor több nehézségbe is belefutott, az ipari formatervező csapatnak ugyanis konkrét elképzelései voltak a dizájnról.

Nagyon jó példa, amikor egyszer elmentem egy megbeszélésre, és azt mondtam: ide fogom tenni a szenzorokat [a csuklója alsó oldalára mutat, ahol a szíj csatja van], mert itt pontosabb mérési eredményeket lehet kapni, mint a csukló tetején. Az ipari formatervező csapat aztán gyorsan rávágta, hogy »nem ez a dizájn irányvonala; nem ez a divat irányvonala. Cserélhető szíjakat akarunk, ezért nem akarunk szenzorokat a szíjakba.«

A következő megbeszélésen aztán elmondta, hogy a szenzor lehet az óra alján is, csak akkor elég szorosnak kell lennie a szíjnak ahhoz, hogy pontos eredményeket kapjanak. A dizájnereknek ez sem tetszett, hiszen az emberek alapvetően nem szorítják oda a karórájukat a csuklójukhoz. Messerschmidt szerint azért volt nagyon fontosak az ipari formatervezők meglátásai, mert ők képviselték a valódi felhasználót, azt, ahogyan ténylegesen használni fogják az emberek a terméket.

Az Apple dizájnercsapata. | Kép forrása: Cult of Mac.
Az Apple dizájnercsapata. | Kép forrása: Cult of Mac.

Ennek hiányában a mérnökök hajlamosak nem figyelembe venni a valódi igényeket, és egy kevésbé kívánatos eszközt létrehozni. Messerschmidt azt mondja, hogy ez az egyedi látásmód különbözteti meg az Apple-t a többiektől, és ez a mai napig jelen van a cégben. Egyébként különösen büszke a találmányára:

Azért vagyok nagyon büszke a pulzusmérővel kapcsolatos munkámra, mert az az általános vélekedés, hogy ez a legpontosabb szenzor amit az Apple valaha beletett egy termékbe. Muszáj annak lennie, elég csak a Fitbit megpróbáltatásaira és nehézségeire gondolni. Félreértés ne essék, a Fitbit nagyszerű cég, de most is perek tömegeiben gázolnak a pulzusmérőjük pontatlansága miatt. Nem fordítottak elég nagy figyelmet a felhasználói szokásokra.

 

2. Az „élvezet” felülmúlja az „élvonalbelit”

Bob Messerschmidt azt is megtanulta az Apple-nél, hogy a felhasználói élmény fontosabb, mint a csúcstechnológia. A formaterv, a használhatóság, az átgondolt tervezés az, ami miatt jó érzés egy terméket használni. Az iPhone és az iPad sem mutatott fel szigorúan véve csúcstechnológiát, a különbség az volt, hogy sikerült úgy megtervezni őket, hogy élmény legyen a használatuk, sikerült értelmet adni a bennük található megoldásoknak, plusz értéket adni a specifikációk mellé. Szerinte ezért nem ugrott még fel az Apple a „VR-vonatra”:

Emlékszünk még a 3D tévék körüli felhajtásra? Azt mondták, ez lesz a következő nagy áttörés a tévézésben. Mindenki 3D-szemüveget fog hordani, és 3D-ben veszik fel a filmeket. Sok mindenen kellett változtatni, hogy ez valósággá váljon. És ehhez jött hozzá, hogy nagyon felkapták a témát, »most zajlik a jövő, ez a nagy dobás karácsonyra, jönnek az új filmek«, aztán semmi nem lett belőle. Az emberek nem kaptak rá. És az Apple ugyanúgy kivár ezzel kapcsolatban, mint ahogyan a VR-rel is teszi.

 

3. Minden fontos, de nem egyformán

Az elég jó nem elég jó. A termének minden szempontból jónak kell lennie, különben meg fog bukni. Emlékszem, az Apple-nél ezt jó páran félreértették. A rossz következtetést vonták le. Sokat hallottam Apple-mérnököktől, hogy arra jutottak Steve Jobs megközelítéséből, hogy mindenre ugyanúgy oda kell figyelni. […] Ez Steve Jobs gondolkodásának teljes elkorcsosítása. Nem minden egyenlően fontos.

Messerschmidt szerint ugyan a végeredménynek összességében tökéletesnek kell lennie, de a hangsúly inkább a felhasználói élmény és a dizájn irányába tolódik el. Az a lényeg, hogy a termék használata élmény legyen.

Apple Watch

 

4. Tudni kell nemet mondani

Az Apple abban is különbözik a többi Szilícium-völgybeli cégtől, hogy a dizájn és a termék egésze, az „elegancia” kulcsfontosságú. Ha egy olyan mérnök dolgozik náluk, aki ezt nem érti, vagy nem így gondolkozik, annak bizony nagyon zavaró lehet ez a helyzet. Márpedig a 12 ezer cupertinói mérnök között vannak ilyenek, ráadásul ennyi jó szakembernek rengeteg új ötlete is van.

Ez volt Steve Jobs igazi csodája – az a képessége, hogy egészen addig tudott nemet mondani, amíg valami tényleg lélegzetelállító-agyeldobó termékről nem volt szó. Ez az egyik dolog amit megtanultam: mondj nemet egészen addig, amíg igazán nem lesz jó a termék.

 

5. Az Apple átesett a ló túloldalára a titkolózással

Igazából véletlen az, hogy az Apple a titokzatossághoz folyamodott. Steve Jobs nagyon konkrét okok miatt volt titokzatos. Azt akarta, hogy a bejelentések hatalmasat szóljanak. És nagyjából ennyi volt. Most egyértelműen azért titkolóznak, mert ez segít fenntartani egy birodalmat, legalábbis az érzés szintjén. Azt az érzetet kelti, hogy sokkal fontosabb dolgokon dolgoznak mint valójában.

titkok-gt-apple-vignette-cover

 

6. Mérnökök vs. marketingesek

Ha egy mérnökkel beszélget az ember az Apple-nél, szentül meg lesz róla győződve, hogy a cégnél ők diktálnak, a marketingosztálynak semmi beleszólása nincs ezekbe a dolgokba. Miért van mégis egy egész épülete a marketingeseknek az Infinite Loopon található campuson? Szerintük bizony ők irányítanak, és a mérnökök csak másodhegedűsök.

Bob Messerschmidt szerint a zseniális az egészben az, hogy igazából egyikük sincs nyeregben – minden a vezetőségen fut keresztül:

Steve Jobs javára lehet írni, hogy felismerte: a mérnökök nem jönnek ki túl jól a marketingesekkel, és ez fordítva is igaz, a marketingesek nem jönnek ki jól a mérnökökkel. Teljesen máshogy gondolkoznak, nem igaz? Erre ugyan nincs semmi bizonyítékom, de úgy gondolom, hogy Steve Jobs tudatosan alakított ki egy olyan struktúrát, amiben a lehető legkevesebb interakció van a marketingesek és a mérnökök között. Minden oda-vissza a felső vezetésen ment keresztül. Ez egy olyan rendszer volt, melynek köszönhetően mindketten azt hihették, hogy ők irányítanak. De igazából egyikőjüket sem hallgatta meg a vezetés.

 

7. Az Apple úgy működik, mint egy startup

Az Apple alapvetően különbözik a többi techcégtől abban, hogy nincsenek különböző osztályok amik egymás ellen dolgoznak. Senki nem verseng az erőforrásokért és a pénzért, mert mindenki egy nagy közösből dolgozik. A mérnököket nem terhelik a költségvetéssel, ha kell, van pénz. Ezt is leginkább a munkaerő számában szabják meg, hogy 3, 5 vagy 10 új embert kell-e felvenni a csapatba.

Egy startupnak ugyanilyen a szerkezete. Szóval úgy tűnik, az Apple megoldotta, hogy nagy cég legyen, mégis úgy viselkedjen, mint egy startup. Egy startup esetében nincsenek különböző üzleti egységek. Mindenki ugyanoda tartozik. Ha a Hardvard Business Schoolban azt mondod, hogy egy ekkora bevételű céget így fogsz vezetni, azt mondják »nem, az nem fog működni« [nevet]. Ez szembemegy azzal, amit az üzleti iskolákban tanítanak, de működik. Működött. Hiszek ebben a struktúrában.

Apple Campus

 

8. Nem lehet Jobsot konzerválni

Messerschmidt szerint megvolt az a törekvés az Apple-ben, hogy amikor már tudták, elkerülhetetlen Steve Jobs távozása, megpróbálták megfejteni és elraktározni azt, hogy mi teszi Apple-é az Apple-t.

Sok ember megpróbálta ezt konzerválni. Megpróbálták elraktározni ezeket a leckéket, amik alapján majd a jövő vezetőit képezhetik. Ha kicsit cinikus lennék – és talán az vagyok –, azt mondanám, hogy pont a lényeget tévesztették el. Azt hiszik, hogy képezhetnek embereket arra, hogy így gondolkozzanak, de ez a legnagyobb tévedés. Ez nem tanítható. Talán emlékszünk arra, amikor közvetlenül Steve Jobs halála után mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy »tudja-e folytatni az Apple? Képes-e bárki más átvenni a feladatait?« Most még csak annyit tudok mondani, hogy ez még nem dőlt el, de a jelek inkább arra mutatnak, hogy nem. Nem ugyanaz a hely az Apple.

Steve Jobs

 

Forrás: Fast Company.

Apple Watch akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!