rubens-censored-facebook-cover

Pucér francia kép miatt vesztett pert a Facebook

#HÍREK
2016. 02. 15.

Pert nyert egy francia művészeti tanár a Facebook ellen, amiért egy meztelen női alsótestet ábrázoló 19. századi festményt posztolt, és emiatt felfüggesztették a fiókját. Ez azt jelenti, hogy a lejárt a gyúrós szelfik és a cuki kisállatok kora, és hamarosan pucér emberi testek árasztják el az üzenőfalunkat? Nem teljesen, azonban a pernek még van egy nagyon fontos tanulsága, ami már nem biztos, hogy csak a Facebookot fogja érinteni a jövőben.

Biztosan ti is elolvastátok a Facebook felhasználási feltételeit, amikor regisztráltatok, hisz ezzel automatikusan el is fogadtátok azt. Például a Biztonság fejezethez tartozó hetedik pontot is.

Nem tesz közzé olyan tartalmat, mely: gyűlöletbeszéd, fenyegető vagy pornográf; erőszakot ösztönző; illetve meztelenséget, durva vagy indokolatlan erőszakot tartalmaz.

A fenti mondatok semmi újdonságot nem tartalmaznak, hisz ezeknek a megjelenítését a törvények már jóval a Facebook, sőt, jóval az internet előtt is tiltották. De mi a helyzet akkor, ha a valaki a művészi szabadság lehetőségei között ábrázol (és oszt meg) egy ilyen tartalmat? Norbert Elias A civilizáció folyamata című művében azt fejtegeti, hogy a civilizáció térnyerésével lett az életünk egyre leszabályozottabb, prűdebb és „udvarias”. Gondoljunk csak bele: amikor mondjuk ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt akár három-négy generáció osztozott egy – mai szemmel nézve – minimális élettéren, ott nem sok minden maradt rejtve. Nem tudjuk, az is lehet hogy épp ez járhatott Frederic Durand-Baissas francia művészeti tanár fejében, amikor kiposztolta üzenőfalára Gustave Courbet 1866-os festményét, A világ eredetét (L’Origine du monde). Azt viszont tudjuk, hogy a pornográf tartalom szűrésére a Facebook élőmunkát használ, és a szorgos alkalmazott elég hamar megállapította, hogy szabálysértés történt, és annak rendje és módja szerint fel is függesztette a tanár fiókját.

Jean Auguste Dominique Ingres: Grande Odalisque (1814)
Jean Auguste Dominique Ingres: Grande Odalisque (1814)

Aki emiatt cenzúrát kiáltott és bírósághoz is fordult, méghozzá Párizsban. A Facebook – amerikai cégként – vitatta, hogy az egész ügyet egyáltalán lehet Kalifornián kívül tárgyalni, azonban elutasították az érvelésüket. Mit jelenthet ez, ha az eset precedenssé válik? Azt, hogy az olyan multinacionális vállalatokat, mint a Facebook vagy az Apple, mindenhol meg lehet támadni a bíróságon. Igen ám, csakhogy más a jogi környezet és szabályozás Franciaországban, az Egyesült Államokban vagy épp Észak-Koreában. A per még 2011-ben (!) indult, és Durand-Baissas nem habozott hozzácsapni még egy 20 000 eurós követelést is, az okozott károk miatt. Hisz kinek nem érne meg a Facebook profilja 6,25 millió forintot?!?

Kb. 22 millió francia felhasználó van fent Facebookon. A helyükben még ma elkezdeném kiposztolni a Musee d’Orsay összes pucér képét. Kíváncsian várjuk mit lépnek erre Zuckerbergék.

FRISSÍTÉS: a Facebook nem engedte boostolni a posztot. Igazából nem is tudjuk, hogy mondjunk-e bármit is? Ha nem takarjuk ki bizonyos helyeken Rubens klasszikusát, akkor felfüggesztik az oldalt?

facebook-no-boost-pucer-meztelen

Forrás: Cult of Mac

Borítókép: Peter Paul Rubens – Parisz ítélete (kicsit újraértelmezve)