imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Kedvezményes akkumulátor csere!

Hozdd be készüléked bármely iSTYLE szervizbe

Rajintelligencia – Megmondta a mesterséges intelligencia, hogy ki lesz az Év Embere


Ember-gép együttműködésen alapuló mesterséges intelligencia pontosan előrejelezte, hogy 2017-ben a #Metoo kampány az Év Embere. Az MI fejlesztőit az élővilág, az anyatermészet ihlette meg: algoritmusukat közösségekben élő állatokról mintázták. Hasonló rendszerrel oldható meg az egyik legismertebb matematikai-logikai talány, az utazó ügynök problémája is.

A 2014-ben alapított San Francisco székhelyű Unanimous AI (Osztatlan MI) mesterséges intelligenciája, az UNU egymás után másodszor találta el, hogy ki lesz a TIME Magazin Év embere. 2016 után idén próbálkozott második alkalommal, és Donald Trump után a #Metoo kampánnyal sem hibázott, tehát ezen a területen eddig 100 százalékosan teljesített.

A cég a Stanford Egyetemen végzett, doktorijában a robotikát, virtuális és kiterjesztett valóságot (VR és AR) elemző Louis Rosenberg szellemgyermeke. Egyik ismert korai, 1992-es munkája az első teljes alámerülést (immerziót) biztosító AR-rendszer, az Egyesült Államok légiereje által használt Virtual fixture volt. Több sikeres techcéget jegyzett, míg ki nem ötlötte a 2016-ban több sikeres előrejelzésével (Oscar-díj, a Kentucky Derby és Super Bowl győztese, Donald Trump diadala stb.) széles körben ismertté vált Unanimous Swarmt.
Az UNU az úgynevezett rajintelligencián (swarm intelligence) alapul. Az algoritmusokat a természetben rajként működő állatokról, madarakról, halakról, méhekről és hangyákról mintázták. Az első ezirányú kutatásfejlesztéseket az 1980-as évek végén és a korai1990-es években végezték.

Ezeket a módszereket általában matematikai-logikai problémák, például az utazó ügynökére (TSP) megoldására használják. A TSP lényege, hogy az ügynöknek több városon keresztül, a lehető leggyorsabban kell megtennie egy utat, például New Yorktól San Franciscóig. Az összes várost kell érintenie, egy adott városban viszont csak egyszer járhat. Melyik a legrövidebb útvonal?
Kiderült, hogy a hangyák azon képessége, hogy a lehetséges útvonalak közül (feromon-lerakódás alapján) rátalálnak a legrövidebbre, a TSP-re is adhat magyarázatot. A feromonok állatokban és az emberben is megtalálható természetes vegyületek. A kommunikáció egyik első formájaként fontos szerepet játszanak: az állatokat például területük megjelölésében, társaik felismerésében segítik.

Mesterséges hangyakolónia-rendszerekből kiindulva, a hangyák egy gráfon városról városra mozgó ágensek. Véletlenszerűen indulnak el, virtuális feromont hagyva maguk után. Valószínűség és az információként szolgáló, korábban lerakott feromon alapján döntenek. Miután befejeztek egy-egy utat, a gráf élein hagynak nyomot: a rövidebb út mentén többet.

Végül – azt az élt választva, ahol a legtöbb a speciális illatanyag – kialakul az optimális útvonal.

A folyamat sokszori lefuttatását követően egyértelmű, hogy a felhalmozott feromon mennyisége befolyásolja a hangyatársakat. A nyomok lokálisan és globálisan is változnak. A globális frissítés, mint egy tanulórendszerben a rövidebb út menti él jutalmazását célozza. A lokális ellentétes előjelű; rendeltetése nyomeltüntetés, az erősebb koncentrációk elkerülése. A hangyák vagy a bejáratott ösvényen haladnak, vagy újabb megoldások, új típusú felfedező stratégiák után kutatnak.

A számítógépes szimulációkban valódi hangyák viselkedésének három főbb elemét veszik át: a magasabb feromonszint melletti döntést, azt, hogy a rövidebb utat jelölik meg erőteljesebben, valamint a nyom általi kommunikációt. A kommunikáció egyrészt, meghatározza az együttműködést, másrészt növeli a legjobb lehetőség gyors megtalálásának a valószínűségét.

A mesterséges állatkák természetben élő társaikra nem jellemző, viszont számítógépes alkalmazásoknál hasznos adottságokkal is rendelkeznek. Meg tudják határozni a városok távolságát, minden út előtt kiürítendő memóriájuk van, amellyel emlékezetben tartják, mely városokban jártak már.

Általában így működnek a rajbölcsességből, az egész mindig több a részek összességénél elvből kiinduló algoritmusok, amelyek a jelen trendjeinek megfelelően értelemszerűen tanulnak, mégpedig a big data jegyében rengeteg adatból tanulnak.

Az UNU annyiban különbözik más mesterséges rajintelligenciáktól, hogy az embert is bevonja az egyenletbe. Humán csoportok által alkotott online rajok úgynevezett „kaptár-elme” formájában egyesítik valósidőben ismereteiket, bölcsességüket, tapasztalataikat és intuíciójukat a természet rajairól mintázott algoritmusokkal. Egy felhőalapú szerver, a tényleges UNU teszi lehetővé a kérdés-felelet játékokat, döntéshozást és előrejelzést.

Az emberre jellemző, hogy több információ birtokában hajlamos eredeti ötletét lecserélni egy másikra. MI és ember alkotta csapatok, az UNU is így működnek – több ismerettel rendelkezve, finomítanak a kezdeti elképzeléseken.

A rendszer ezért találta ki, hogy a #Metoo mozgalom lesz 2017-ben az év embere. Pedig november végén még Vladimir Putyin orosz elnököt látta befutónak. Az előrejelzést december 4-én zárták le, Putyin kipottyant a végső győzelemre esélyesek közül, az átlagos mesterséges intelligenciánál és az átlagembernél is bölcsebb MI a #Metoo-t jósolta befutónak, szorosan a nyomában Donald Trumppal.

A TIME saját felmérése alapján a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Salman nyert volna, az UNU viszont kiszámolta, hogy lehetetlen.

A TIME december 6-án közölte a listát, és a „csendtörők” névvel illetett csoport, a kampány és a mögötte álló személyek nyertek. A rajintelligencia nemcsak az ő első helyüket, hanem az amerikai elnök ezüstérmét is telibe találta. A végső négyesbe rajtuk kívül Kim Dzsongun észak-koreai diktátor és a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatos orosz beavatkozást vizsgáló speciális ügyész, Robert Mueller került. Az MI Phenjan teljhatalmú urát ötödik, az ügyészt negyedik helyre prognosztizálta.

„Az évente készített többszáz előrejelzésből az Év Embere azért különösen nehéz, mert sok a jelölt. A TIME 33 személyből álló listát tett közzé a honlapján, közülük kellett választani. Minden évben nehéz, az idei pedig azért volt nagyon bonyolult, mert Trumptól és Puyintól kezdve Muellerig és Kim Dzongunig sok különleges személy volt köztük” – értékeli az eredményt Rosenberg.

A pontos előrejelzést más tényező is nehezítette: folyamatok gyorsan változnak, nem várt események jönnek stb. November legvégére azonban az MI számára biztossá vált, hogy Putyin nem nyer, december 1-én pedig már az esélyesek listáján sem szerepelt az orosz elnök.

Az UNU tökéletes példa a jövőben egyre gyakoribb ember-MI együttműködésre – a rendszer mindkét félből kihozza a legelőnyösebb tulajdonságokat, és sikeresen optimalizálja a döntéshozást.

Forrás: Futurism

Beoplay H9i

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!