imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A Lightning csatlakozó olyan mint a köldököd

Így tisztíthatod meg

Rengeteg OLED panelt rendelt az Apple a Samsungtól


A friss jelentés szerint az Apple éppen nagy bevásárlást tart kijelzőből. Jelentősen megdobták az eddig rendelés mértékét a dél-koreaiaknál, reméljük bírni fogják az iramot. Ekkor sikerre számítanának?

A Korea Herald értesülései szerint az Apple és a Samsung megállapodást kötött 160 millió OLED panel legyártásáról. Ez tulajdonképpen a 2016-ba kötött, 100 millió kijelzőre vonatkozó alku kibővítését jelenti. És ugye nem is kevéssel. A hirtelen megnövekedett igény okát egyelőre nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy mikorra kell leszállítania az árut a Samsungnak. Tekintetbe véve, hogy a hírek szerint korábban kezdődhet meg a következő generációs iPhone gyártása, valószínűleg nem lesz túl sok idejük a dél-koreaiaknak a pihenésre.

Eddig a hír. Viszont, mivel olyan sokat beszélünk róla, érdemes lehet említést tenni arról, hogy tulajdonképpen mi is az az OLED, mik az előnyei, és mik a hátrányai. Vigyázat éhgyomorra kicsit nehéz olvasmány lehet, ha nem érdekelnek a technológiai részletek, nyugodtan görgess a cikk aljára. Hozzáértőktől pedig előre elnézést a néhol pongyola megfogalmazásért, megpróbáltam befogadhatóvá tenni a leírtakat.

iPhone OLED kijelző

Ahhoz, hogy képbe kerüljünk az OLED technológiával először a LED-ekről kell beszélni. A LED az angol Light-Emitting Diode kifejezésből képzett betűszó, magyarul ez nagyjából fényt kibocsátó diódát jelent. Bár már az 1900-as évek elején feltalálták, illetve a század közepétől fogva árultak is LED-eket, azok alacsony fényerejük, spektrumuk, vagy drága előállításuk miatt nem terjedtek el igazán. Az áttörést 1994-ben három tudós (Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Súdzsi) hozta el, akik megalkották az első nagy fényerejű kék LED-et. Ezért 20 évvel később Nobel-díjat is kaptak. Megérdemelten, hiszen gondoljunk csak bele, mára mennyire megváltoztatott lényegében mindent a felfedezést, a technológiát a közlekedési lámpáktól kezdve, a távirányítón át, a monitorokig nagyon széles körben használjuk.

A LED-eket, tekintve, hogy tulajdonképpen diódák, félvezető anyagok felhasználásával készülnek. A fény, a legtöbb fénykibocsátó anyaghoz hasonlóan, az elektronok gerjesztettéséből fakad. A LED-be érkező elektromos áram megnöveli a dióda anyagának egyes elektronjainak energiaállapotát, amik így nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek. Majd amikor visszaugranak erről a pályáról (kénytelenek, hiszen számukra az nem stabil), az eredeti, kisebb energiaszintűre, akkor a többletenergiát valahogy le kell adniuk. Ezt pedig elektromágneses sugárzás formájában teszik meg, aminek a hullámhossza változó lehet, de sok esetben pont az emberi szem által érzékelhető tartományba esik.

Ezt pedig fénynek nevezzük.

FV00U508ZPEP27TMES.RECT2100

Most, hogy már tudjuk mi a LED, és hogy miként bocsát ki fényt, térjünk rá az OLED-re. Az egyetlen betű eltérés nem véletlen, ez esetben is fényt kibocsátó diódáról van szó, annyi eltéréssel, hogy a fénykibocsátásért felelős réteg itt szerves (azaz organic) anyagból készül. A ma használatos OLED panelek általában az AMOLED (aktív mátrixos) technológiát alkalmazzák, ennek értelmében az egyes képpontokat egy vékony tranzisztor-film (TFT) kapcsolgatja ki-be. Ezzel a megoldással nagyobb felbontás és kijelzőméret érhető el.

A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel háttérvilágítást. Emiatt olyan szép ezeknek a kijelzőknek a feketéje, és emiatt olyan jó kontrasztos a képük, hiszen ezeken a pontokon gyakorlatilag nem világít semmi. Ez pedig azzal is jár, hogy az OLED kijelzők jóval energiahatékonyabbak társaiknál a sötét színeket illetően. A másik nagy előny, hogy a panel alapját képező szerves vegyületréteget nagyon sokféle hordozóra fel lehet vinni. Akár még hajlékonyra is. Innentől kezdve pedig már értjük is, miért érkezik egyre több pletyka arról, hogy az iPhone 8-nak hajlított kijelzője lesz.

A technológiának megvannak a maga hátrányai is. Tekintve, hogy a fénykibocsátó réteg szerves anyagokból áll, azok hajlamosak voltak „lebomlani”. Főleg, ha mondjuk UV fény érte őket. Mivel senki nem akarja naptejjel kenegetni az okostelefonját, a gyártók egy UV-szűrő réteg beépítésével orvosolták a problémát.

iphone_7_display_samsung_oled

Megvannak az elsárgul OLED panelek miatt felháborodások? Ennek oka is az élettartam volt. A kék fényt kibocsátó OLED-ek, ugyanis különösen hajlamosak veszíteni fényerejükből. Márpedig ha az egyik színkomponens kiesik, akkor a színegyensúly eltolódik. A kék hiányában például a sárga szín felé. A beégés is ide kapcsolódik, hiszen az élettartam a használat mennyiségétől függ. Ha tehát egy kijelzőn sokáig ugyanaz a tartalom jelenik meg, akkor értelemszerűen a felhasznált képpontok is hamarabb veszítenek fényerejükből. Magyarul beégnek.

A hátrányok nagy részét mára már sikerült minimálisra csökkenteni, így akiknek régebben rossz tapasztalataik voltak az OLED panelekkel (Hello Samsung!), azoknak mostanra már nem kell aggódniuk, fejlődött a technológia.

oled_iPhone1

Éppen ez, és a rengeteg előny miatt várja már mindenki egy ideje az OLED kijelzős iPhone-t. Amire egyre biztosabb jelekből ítélve, már csak szeptemberig kell várni. Azt gondolom, hogy az Apple időzítése ismét tökéletes volt az új technológia adaptálást illetően. Megvárta amíg az OLED kinőtte feljebb részletezett gyermekbetegségeit, majd amikor kompromisszumok nélkül használhatóvá vált, egyből le is csaptak rá. Így kell ezt csinálni!

Forrás: 9to5mac

Akár 100 000 Ft kedvezmény
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!