imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

A jövő megérkezett!

Az Apple bemutatta az iPhone X-et

Sphero Spider-Man teszt – ha a Marvel fejlesztené Sirit


Nemrég teszteltük a Sphero Lightning McQueen autós játékát, most pedig a cég egy másik, hasonlóan ötletes kütyüjét vettük szemügyre. Az ifjú Spider-Man pedig olyan beszélőkét kapott, mintha egy csokor stand-up comedy előadót egy medence kávéba ültettek volna energiaitalt inni.

A Sphero általában kiváló érzékkel tapint rá azokra a filmes trendekre, melyeket meglovagolva olyan játékokat készítenek, melyek után nem csak a gyerekek, de még a geek felnőttek is őszintén vágyakozhatnak. Gondoljunk csak a nagy sikerű BB8 robotra a Star Wars-ból, vagy épp a múlt héten bemutatott Lightning McQueen távirányítós autóra.

Mai tesztalanyuk, a Pókember – Hazatérés (Spider-Man: Homecoming) című, éppen a mozikban vetített új Marvel film főhősét, a tizenéves Peter Parkert mintázza meg, tökéletesen élethűen. Mármint nem azért élethűen, mert képes pókstílusban mozogni – mozogni speciel egyáltalán nem tud (na jó, a karjait tekergetheted) –, hanem mert pontosan olyan dumája van, mint a filmben szereplő ifjú Pókembernek. Igen, annak minden fárasztóságával és szórakoztatóságával együtt. Ha esetleg nem tudnád, miről van szó, akkor itt egy előzetes, és mindent azonnal megértesz majd.

Kezdjük a termék külalakjával. Legjobban talán a karikatúra szóval lehetne jellemezni a kis Pókembert. Aránytalanul nagy feje, tömzsi, rövid lábai, szerencsétlenül ívelt karja furcsán aranyossá teszik a körülbelül 20 centiméter magas játékfigurát. Ehhez jön hozzá, hogy baromi jó burkolóanyagot találtak neki. Olyan tapintású, textúrázott szilikonból áll a ruhája, mint amikkel a kosárlabdákon szoktunk találkozni. Ez amellett, hogy jó érzés tapogatni, strapabíróvá is teszi a készüléket, ami tekintve, hogy gyerekkezekbe szánta a Sphero, nem utolsó szempont.

Aztán ott van még a két hatalmas LCD szem, ami a lelke az egész játéknak. Hihetetlen jól meganimálták őket a készítők, tökéletesen képregényszerű, ahogy változik a beszéd tartalmának megfelelően. Ha történetmesélés közben éppen valami gonoszról beszél, akkor gyanakvó csíkszemre vált, ha meglepő dolgot mond, elkerekedik és a többi. Tényleg nagyon klassz.

A figura mellkasán ott figyel az ismert Pókember logó, ami ez esetben egyben az egyetlen nyomógombot is jelenti. Ha ezt lenyomjuk, ki-be kapcsolhatjuk az eszközt, dupla nyomással pedig aktiválhatjuk a mikrofont, amit egy piros fényjelzés kísér majd. Itt jegyeznék meg egy nagyon-nagyon szimpatikust lépést a gyártó részéről: a hangparancsokat a készülék helyben fogadja és dolgozza fel, így (elvileg) semmilyen hanganyagot nem küldözget a neten keresztül a bábu. Elméletben tehát a hackerek sem nagyon tudják lehallgatókészülékké alakítani Pókembert, ami különösen fontos szempont az ilyen jellegű termékeknél.

Ez mind szép és jó, de ha egy játék lényegében alkalmatlan a mozgásra, akkor mégis mire jó? Meglepően sok mindenre. Ehhez persze nem árt, ha előbb letöltjük az okostelefonos alkalmazást, amiből vezérelhetjük a dolgokat. Ebben alapvetően három fő menüpontot fogunk találni. Az első, „Team Up” névre hallgatóban összesen 12 féle különböző játék közül választhatunk. A történet szerint itt fejleszthetjük a pók-képességeink, így leginkább ehhez kapcsolódó feladatokat kell elképzelni.

Például a figura elkezd mesélni egy történetet, amiben valami bűncselekménynek tűnő esemény történik. Egy ponton aztán megkérdez minket, hogy mit tegyünk: támadjuk meg a gyanús alakot, vagy hagyjuk elmenni. A döntésünk után pedig elmondja, hogy helyesen választottunk-e, és tényleg bűnözőt fogtunk, vagy csak egy ártatlan civilt ijesztettünk halálra. Egy másikban le kell tenni a bábut a szoba sarkába és meg kell próbálni úgy megnyomni a mellkasán lévő gombot, hogy a pókösztönei (érzékelői) ne jelezzenek be.

A “Hang Out” menü a haverkodás helyszíne. Kérhetünk egy viccet, elmeséltethetünk egy történetet, vagy csak simán beszélgethetünk. De nehogy azt képzeljétek, hogy ezek bármelyike pár másodperc alatt véget érne. Dehogy. Nagyon-nagyon-nagyon hosszan és sokat tud pofázni a kis Spider-Man. Ezt a saját bőrömön kellett megtapasztalnom.

Aznap, amikor átvettem a játékot tesztelésre, akkor még mit sem sejtve csak simán bedobtam a hátizsákomba hazaindulás előtt. Aztán a tömött buszon valahogy sikerült megnyomódnia a gombnak, Pókember pedig elkezdett beszélni. A helyzet kezdett hamarosan elég kellemetlenné válni, de gondoltam pár másodperc és abbahagyja, nem fogom elővenni a táskámban lapuló mini-Pókembert és a tömegben hallgatásra bírni. Rosszul hittem. Vagy két-három megállót konstans végigdumált, miközben én minden erőmmel igyekeztem természetes fejet vágni mindehhez…

Visszatérve az apphoz, az utolsó menüpont a Fight Villains. Ebben közel 30 további interaktív játékot találunk. A hangsúly itt is a történetmesélésen van, nekünk csak időnként el kell döntenünk, merre haladjon tovább a sztori, majd a legvégén bedobni a szuperképességünk. Merthogy ilyenünk is van, ráadásul mi kombinálhatjuk össze a nevét egy listából, ugyanúgy, ahogy a szuperhősnevünket is.

A fentieken kívül Pókembert használhatjuk még ébresztőórának is, de itt sem egy megszokott pittyegést képzeljünk el, sokkal inkább egy hosszú, irritáló beszédcunamit. De legalább biztosan felébredünk. Egy másik funkció a Guard Mode, ami garantáltan a gyerekek kedvence lesz. Ez annyit tud, hogy folyamatosan monitorozza a mozgást a szobában, majd az üzemmód kikapcsolásakor jelentést ad arról, hány órakor jött be anyuka porszívózni a bunkerbe.

Spidey akkumulátorról és a dokkjáról is üzemeltethető. A dokk egy kör alakú, pókhálómintával díszített talapzat, az ezen található pöcökbe kell illesztenünk a bábu talpát. Az aksival egészen jól bánik, de azért aktívabb használat mellett naponta tölteni kell majd. Ezt egyébként nem csak a dokkal, hanem egy a játék talpába csatlakoztatható sima Micro-USB kábellel is megtehetjük.

Összegzés

Bár pár napig rendkívül jól elszórakoztam a Sphero játékával, érződik, hogy Spider-Man sokkal inkább gyerekeknek lett tervezve, amit ritkábban fognak elkérni a kölyöktől az unatkozó apukák, mint mondjuk a BB8-et, vagy a Lightning McQueent. Ezzel csak az a probléma, hogy az élvezhető használathoz legalább egy középfokú angol nyelvtudás szükséges, és vannak kétségeim afelől, hogy ezzel hány magyar pókemberkorszakos kisgyerek rendelkezik. Nyelvtanulási motivációnak viszont semmiképp sem utolsó a játék.

Amit még hiányoltam az egy „Hey Siri” szerű funkció, tök jó lenne, ha egy odavetett „Hello Spidey”-val is beszédre lehetne bírni. De szerencsére ez pótolható, a gyártó ígérete szerint a jövőben további játékokat és funkciókat hozó szoftverfrissítésekre érdemes számítani.

A Sphero veszélyes vizekre evezett egy olyan játékkal, ami mozgásra nem, csak beszédre képes. Viszont becsülettel állták a sarat, az ötletes, kreatív kivitelezés, az animált szemek, és a szuper beszélőke tökéletesen elviszik a vállukon a koncepciót. Tőlem külön pluszpontot érdemel az is, hogy a történetekre alapozott játékélménnyel visszatértek a műfaj gyökereihez, ahol igenis mozgósítani kell a fantáziát a szórakozáshoz, nincsen vizuális védőháló.

Az árral kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem. A jó, hogy Spider-Man a Sphero olcsóbb játékai közé tartozik, például csak fele annyiba kerül mint a Lightning McQueen. A rossz, hogy még így is 60 ezer forintba fáj, ami azért nem kevés egy játékfiguráért, legyen az akármilyen okos is.

Back to School Akció
Apple Inc. (AAPL)

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? ... - Klikk ide!