Steve Jobs és az alumínium

Steve Jobs – Az ember, aki szexivé tette az alumíniumot

#HÍREK
2014. 05. 11.
Steve Jobs érdemeinek listája meglehetősen hosszú. Ezek közül az egyik, hogy ő az az ember, aki szexivé tette az alumíniumot. Az Apple 2011-ben elhunyt társalapítója annyira szerette az alumíniumot, hogy még egy szuperjachtot is készíttetett ebből az alapanyagból.
Steve Jobs jachtja, a Venus. Forrás: Rolfje's blog.
Steve Jobs jachtja, a Venus. Forrás: Rolfje’s blog.

Természetesen nem csak a kinézete miatt szeretett bele Jobs az alumíniumba: a tulajdonságai olyan termékek megalkotását tették lehetővé, amik mára az okostelefonok és a táblagépek szinonimájává váltak. A telefonok ma már nem egy téglához hasonlítanak méretükben és tömegükben. A kezdetleges készülékek helyét átvették a karcsú, innovatív, gyönyörűen megtervezett okostelefonok, olyanok, amilyen az iPhone is.

Száműzöttek lettek az elmúlt évtized műanyag, vagy festett fém laptopjai is. Helyüket a trendteremtő, modern dizájnok vették át, mint a csiszolt alumínium MacBook Air vagy az iPad. Elfeledkezhetünk az elemekkel működő műanyag walkmanekről is, mert letaszították őket trónjukról az iPodok, melyek színes, eloxált alumínium burkolatot kaptak, az iPod shuffle pedig még pici csíptetőt is, amivel egy nyakkendőtűre emlékeztet. Steve Jobs megváltoztatta a szórakoztatóelektronika arcát, és ezzel a fogyasztók hozzáállását is az alumíniumhoz.

Miért pont az alumínium?

Azzal, hogy az Apple elkezdte használni az alumíniumot, nem nőtt meg szignifikánsan a kereslet a fém iránt: eddig is sok helyen használták azt a repülőgépgyártásban, közlekedésben és építészetben. A szórakoztatóelektronikai ipar által igényelt mennyiség relatív értelemben parányi. Steve Jobs azzal viszont, hogy elkezdte az Apple termékeihez az alumíniumot használni, olyan ismertséget teremtett neki, amivel semmilyen más fém nem büszkélkedhet.

Dan Ricchio, az Apple hardverért felelős alelnöke egyszer így nyilatkozott:

Az alumínium volt az ideális választás a termék számára, mivel lehetővé teszi azt a vékonyságot és kis tömeget, amire szükségünk van a hordozható eszközök esetében. A tömegéhez képest rendkívül erős és a felületkezelésre is rengeteg lehetőséget nyújt. Ezen felül azokat az alapanyagokat és eljárásokat választjuk, melyek környezetvédelmi szempontból a legjobbnak számítanak ebben az iparágban.

A MacBook Air unibody váza. Forrás: Apple.
A MacBook Air unibody váza. Forrás: Apple.

Az Apple – aki nem hozza nyilvánosságra a beszállítóit – természetesen nem a kezdetektől használja az alumíniumot. Kevin Green, a világ legnagyobb alumíniumfeldolgozó cégének, az amerikai Novelisnek egyik globális igazgatója ezt mondta ezzel kapcsolatban:

Kezdetben a cég műanyagot használt, aztán ahogy fejlődött a technológia és az alkatrészek egyre kisebbekké váltak, az Apple-nek szüksége volt a termékeihez egy olyan anyagra, mely kevésbé terjedelmes, mint a műanyag. Ez vezetett végül ahhoz, hogy az alumínium és annak csiszolt fémként történő felhasználása eggyé vált az Apple márkanévvel.

Mint sok más esetben, az alumínium ilyen téren történő felhasználásában sem az Apple volt az első. A ’90-es évek végén a Motorola használta elsőként a Razr telefonokban. Sőt, az Apple első próbálkozása során a mai formavilág eléréséhez a festett titánt választotta, mely azonban sok esetben könnyen karcolódónak és sérülékenynek bizonyult. Gondoljunk csak a G4 Titanium PowerBookokra, melyeknek hajlamos volt repedezni vagy törni a titánból készült háza.

Jobs, mint sok más esetben, azon a téren is eltökélt volt, hogy olyan anyagot találjon, mely az Apple termékeknek egy természetesebb külsőt ad. Ez kizárta a festett műanyagot vagy a magnéziumot, és sok esetben a krómozott acélt is. A győztes végül az alumínium lett, a többi pedig már történelem.

A halo-hatás

Steve Jobs és az Apple vitathatatlanul alapjaiban meghatározta az információs technológia világát, és a felhasznált anyagait. Az egyik legnagyobb különbség az Apple és más szórakoztatóelektronikai cégek között, hogy az előbbi a 2000-es évek elején rátalált erre a fémre, majd elkezdte fokozatosan használni, így mára mind a négy fő termékcsoportban megtalálható: az iPodokban, Macekben, iPadekben és iPhone-okban.

A fentiekben már idézett Novelis cégvezető elmondta:

Az Apple vezető pozícióba tört a szórakoztatóelektronikában, és megjelent vele kapcsolatban egy halo-hatás. Ez kettős hatás: egyrészt vonatkozik a belső, mechanikus kialakításra, másrészt viszont a az ipari formatervezésre is. Vagyis a cél az Apple-termékek kinézete és érzete lett. Az Apple termékei olyan szigorú minőségi elvek alapján készülnek, hogy a gyártás során olyan eszközöket és technológiákat használnak, mint a prémium karórák esetében. A többi szórakoztatóelektronikával foglalkozó cég pedig próbál a nyomdokain haladni.

Nyilvánvaló, hogy más gyártók is elismerik: az Apple termékek dizájnja tetszik a fogyasztóknak. Keveseknek sikerült azonban hasonlót elérni, pedig több hasonló, eloxált matt felületű készülék is létezik. A legtöbben az alumíniumot csak szűk körben, prémium termékek esetében alkalmazzák.

Az Apple újabban komoly kihívókkal is szembenézhet. Sokat fejlődött az elmúlt években a Samsung, mely növekvő versenytényezőt jelent az Apple számára a high-end okostelefonok piacán, az alsóbb kategóriákban pedig már meg is előzte a rivális Nokiát. A Samsung egy új technológiát használ, az Alcoa által kifejlesztett ColorKastot, mellyel színes eloxált alumínium fröccsöntött alkatrészeket lehet gyártani. A Samsung ezt a technológiát használta az NX210 digitális fényképezőgépnél, és más gyártók is készülnek a ColorKast technológia alkalmazására.

Dizájn

Az Apple hihetetlenül kényes, amikor a kialakítás minőségéről és pontosságáról van szó. Ennek az eredménye a unibody dizájn, az egyetlen alumíniumtömbből aprólékosan kifaragott készülékváz. Jony Ive, az Apple dizájnért felelős alelnöke a unibody megalkotásakor a következőket mondta:

Hatalmas áttörést értünk el a MacBook esetében, amikor a sok alkatrészt felváltottuk egy alkatrésszel, amit unibodynak hívunk. A mostani gépek olyan mértékű precizitást tesznek lehetővé, ami eddig ismeretlen volt ebben az iparágban. Hihetetlenül szigorúak vagyunk, amikor a készülékek gyártása során megszabjuk a tűréshatárokat.

A fanatizmus egyértelműen működik, az Apple egy ideje negyedévről-negyedévre rekordbevételt könyvelhet el, és mára több mint 700 millió iOS eszközt adtak el. Az Apple törekvése a letisztult dizájnra, az illesztések nélküli kialakításra a versenytársai elé helyezték a céget, hiába próbálja a Samsung megnyerni a versengést a gyorsabb processzorokkal és nagyobb kijelzőkkel.

Hordozhatóság

Steve Jobs úgy tekintett az alumíniumra, mint az anyagra, ami megfelel a fogyasztók hordozhatóság iránt támasztott igényeinek. Leighton Cooper, az Alcoa technológiai igazgatója ezt mondta erről:

A fogyasztók hordozhatóság iránti igénye hajtja a gyártókat, hogy egyre vékonyabb és könnyebb eszközöket gyártsanak. Mára a felhasználók egyre inkább elmozdultak az íróasztal mellől a mobilitás irányába, és ez magával hozta az elmozdulást az asztali számítógépektől a laptopokhoz, majd később az okostelefonokhoz. Egyre könnyebb és strapabíróbb eszközökre lett szükség, elérhető áron. Ezért nem használnak manapság festett vagy rozsdamentes acélt, mert sokkal nehezebb más fémeknél.

Steve Jobs jól észrevette, hogyan fognak változni a fogyasztói szokások, 2010-ben már „hordozható eszközöket gyártó cégnek” nevezte az Apple-t, majd ezt a kifejezést megismételte utódja, Tim Cook is.

Újrahasznosítás és környezetvédelem

Jobs törekvése arra, hogy az Apple-ből igazán zöld cég váljon, előnyt jelentett az alumínium számára, mivel ez egy 100%-ban újrahasznosítható anyag. A fogyasztók is mindinkább környezettudatosak, így fontossá vált számukra, miből készülnek a használati eszközeik. Tudatosult bennük, hogy az alumínium egy zöld anyag, és előnyt jelent számukra a termék kiválasztásakor.

Az iMac alumínium lába 30%-ban újrahasznosított anyagokból készül. Nemrég újult meg az Apple környezetvédelemmel foglalkozó weboldala is, melyben kitérnek az alumínium által nyújtott előnyökre is ezen a téren. Ezen felül számos káros anyagot kihagynak már a termékekből, például a higanyt a kijelzőkből, vagy az arzént az üvegből. Ahol lehetséges, ott még a műanyagot is száműzték az alumínium javára.

Forrás: Metal Bulletin