imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Mikorra várhatjuk az iOS 12 publikus bétát?

Megnéztük az eddigi évek tendenciáit

Szörfölj gyorsabban és biztonságosabban, pofonegyszerűen!


Lehet, hogy még nem is találkoztál a kifejezéssel, de a tartománynévrendszer (azaz DNS) mindennapi része online életednek. Biztonságosnak azonban alapesetben nem igazán mondható. Egy kis bütyköléssel viszont könnyen változtathatsz ezen és még valamivel gyorsabban is tudsz majd szörfözni.

Indítsunk is rögtön egy kis Wikipédiával a cikket, hiszen feltehetően elég kevesen – magamat is ideértve – tudjuk, hogy pontosan mi is az a Domain Name System (DNS), vagy magyarítva a tartománynévrendszer.

A Domain Name System (DNS), azaz a tartománynévrendszer egy hierarchikus, nagymértékben elosztott elnevezési rendszer számítógépek, szolgáltatások, illetve az internetre vagy egy magánhálózatra kötött bármilyen erőforrás számára. A részt vevő entitások számára kiosztott tartománynevekhez (doménekhez) különböző információkat társít.

Legfontosabb funkciójaként az emberek számára értelmes tartományneveket a hálózati eszközök számára érthető numerikus azonosítókká „fordítja le”, „oldja fel”, melyek segítségével ezeket az eszközöket meg lehet találni, meg lehet címezni a hálózaton. Gyakran használt analógia a tartománynévrendszer magyarázatához, hogy az internet egyfajta telefonkönyve, amiből ki lehet keresni az emberek számára értelmezhető számítógép-állomásnevekhez tartozó IP-címeket.

Nagyon leegyszerűsítve tehát az olyan domainek, mint például a www.imagazin.hu csak azért vannak, hogy az emberek egyszerűbben rátalálhassanak oldalakra. Az „internet“ azonban nem domainnevekben, hanem IP-címekben gondolkodik, ami ugyebár egy relatív hosszú számsor. A DNS felelős többek közt azért, hogy fordítson az ember és a hálózat között, azaz megmondja, hogy milyen IP cím tartozik az adott domainhez és fordítva.

Igen ám, ez mind szép és jó, csak van egy kis bökkenő. Amikor kitalálták ezt az egész DNS dolgot még az internet hajnalán, nem volt annyira fontos a biztonság kérdése, mint manapság. Úgy is mondhatjuk, hogy a kutatókat teljesen hidegen hagyta, kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél. Ennek a felfogásnak pedig a jelenben is megmaradt a lenyomata. Hagyományosan például a DNS-válaszüzenetek titkosítatlanul és aláíratlanul cikáznak az internet vadregényes sztyeppéin, ami manapság már nem egy életbiztosítás, hogy finoman fogalmazzunk.

Az, hogy a DNS-válaszüzenetek szabadon levadászhatók egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes böngészési előzményeid egy nyitott könyvet alkotnak, amit kétségbeejtően sokan olvashatnak, többek közt az internetszolgáltatók. Ezen pedig a rendszer felépítéséből fakadóan nem segít sem a privát böngészés, sem a biztonságos kapcsolatot jelölő kis zöld lakatocska sem. Az Egyesült Államokban volt is botrány belőle, hogy a szolgáltatók kedvükre kereskedhetnek ezekkel az adatokkal. Nem mellesleg pedig sok esetben a szolgáltatón keresztüli DNS kommunikáció elég lassú is.

Ennek azonban nem feltétlen kell így történnie. A internetszolgáltatód helyett például megbízhatsz más szolgáltatókat is a DNS-ügyleteid rendezésével. Ilyenből elég sok létezik, melyek közül nem egy ingyenes. Csak említés szintjén a legnépszerűbb szolgáltatások közé tartozik a Google, a CloudFlare, a Quad9, az OpenDNS, a Norton DNS, a CleanBrowsing, a Yandex DNS és a Comodo DNS, melyek mindegyik más és más miatt lehet előnyös.

Mostani cikkünkben megmutatjuk, hogyan állíthatod be magadnak a CloudFlare szolgáltatását pár végtelenül egyszerű lépésben iOS-re és macOS-re egyaránt. Azért ezt választottuk, mert kellően általános ahhoz, hogy a legtöbb felhasználó igényeit kielégítse, másrészt a Medium tesztje szerint még a Google megoldásánál is gyorsabb valamivel.

Alapvetően új szereplőről van szó, így neked kell eldöntened, mennyire bízol meg benne, de egyrészt az internetszolgáltatód által kínált megoldásnál nagyon rosszabbul biztosan nem járhatsz, másrészt a CloudFlare időről-időre külső auditorokkal ellenőrizteti magát, biztosítva ezzel, hogy független forrásból is megerősítést nyerjen: nem logolják az általad látogatott IP címeket.

Azt hiszem, ennyiből már talán körvonalazódott, hogy miért érdemes elvégezni a CloudFlare beállítását. Jöjjön tehát az útmutató hozzá:

macOS-en

  • Nyisd meg a Rendszerbeállításokat
  • Válaszd a Hálózat menüpontot
  • Kattints a jobb alsó sarokban található Haladó… gombra
  • Itt a felső fülek közül válaszd a DNS lehetőséget
  • Ezután nincs más dolgod, mint a + jelre nyomni és megadni először az 1.1.1.1 majd az 1.0.0.1. (ez a backup szerver elérhetősége) címeket
  • Nyomj az OK, majd az Alkalmaz gombokra és kész is vagy, innentől kezdve minden internetes aktivitásod a Cloudflare DNS szerverein keresztül fog történni.

iOS-en

  • Az alapelv itt is ugyanaz. Nyisd meg a Beállítások > WiFi menüpontot
  • Nyomj a ⓘ jelre közvetlenül az általad használd hálózat neve mellett
  • A felugró ablakban válaszd a DNS konfigurálása menüpontot, majd Automatikusról cseréld Manuálisra a beállítást
  • Ezután máris lehetővé válik új DNS szerver megadása, itt ismét gépeld be a 1.1.1.1., majd a 1.0.0.1. számsorokat és távolítsd el azokat a címeket, amik eredetileg ott voltak – ha volt ilyen
  • Nyomj a Mentésre és kész is volnál

Nota bene: iOS-en sajnos csak a WiFi hálózatoknál lehet alternatív DNS szervereket beállítani, a mobil adatforgalom mindenképp a szolgáltatón keresztül történik.

Gratulálunk, máris valamivel gyorsabban és biztonságosabban tudsz netezni, minimális erőbefektetéssel.

Forrás: Cult of Mac

Mac + 2 éves teljeskörű biztosítás

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!