imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

DJI Osmo Mobile 2

Teszteltük a DJI legújabb kamerastabilizátorát

Te átmennél a Turing-teszten?


A kérdés csak költői, valójában naponta átmész rajta, anélkül, hogy tudatosítanád. Az interneten ugyanis az úgynevezett Captchák segítségével rendszeresen bizonyítanod kell, hogy nem vagy robot. De hogyan működnek ezek a tesztek?

Ha az elmúlt pár évtizedben használtad az internetet, akkor biztosan találkoztál már a Captchákkal. A furcsa szó valójában a Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart valóban rövidítésre szoruló kifejezés egyszerűsítése, amely magyarul körülbelül annyit tesz, hogy “Teljesen Automatizált Nyilvános Turing-teszt a Számítógép és Ember megkülönböztetésére”. A teszt lényege, hogy bizonyos tevékenységek előtt (pl: regisztráció, kommentelés, jegyfoglalás) egy olyan feladványt kell megoldani, amire bizonyosan csak az emberek képesek.

Erre azért van szükség, mert a különböző algoritmusok manapság elég egyszerűen rátaníthatóak bizonyos műveletekre, melyeken aztán könnyű nyerészkedni. Például végigszkennelnek bizonyos oldalakat, és automatikusan bemásolhatnak reklámszövegeket kommentekben. Vagy egy pillanat alatt lefoglalhatják az összes jegyet egy népszerű koncert előtt, amelyet utána a tulajdonos jó árréssel továbbadhat. Ezt elkerülendő hozták létre a Captcha-ákat, amelyeknek megvan a maguk érdekes története.

Kezdetben – és a mai napig bőven látni ilyet – a szöveges feladványok voltak divatban. Tekintve, hogy már a 2000-es évek környéken, mikor felmerült az igény az ember-gép megkülönböztetésre, az OCR (optikai karakterfelismerés) már elég jó hatékonysággal működött, így a sima “olvasd el mi van a képen” feladat nem volt hatékony. Viszont mivel az OCR-hez elég éles betűhatárok és jó minőség szükséges, a felirat torzításával elkerülhetőek voltak a problémák. Így születtek meg az ismert össze-vissza torzított, vonalakkal keresztül húzott Captchák.

Az emberi leleményesség azonban határtalan, mely összemixelve a gépek számítási kapacitásának exponenciális növekedésével elég hamar a szöveges Captchák kijátszhatóságához vezetett. Egyes módszerek a megoldani kívánt Captchákat pornó- és kalózoldalak elé másolta, így az ilyen oldalakra belépő – milliós nagyságrendű – felhasználók szépen megoldották a rejtvényt, melyet utána az üzemeltető arra használt, hogy az eredeti oldalon belépjen. Sőt, 2014-ben a Google már olyan algoritmust is kifejlesztett, ami 99,8%-os pontossággal fejtette fel ezeket a feladványokat.

Ezt elkerülendő ötletesebbnél-ötletesebb megoldások kezdtek elterjedni, ezek közül párral biztos ti is találkoztatok már. Van ahol képen lévő tárgyakat kell felismerni (válaszd ki, melyik a spagetti a felsoroltak közül), van, hogy egyszerűbb, az általános műveltséghez tartozó kérdésekre kell felelni (Mennyi 2 x 2?) és még sok hasonló változat. Ezekkel azonban két probléma is van. Egyrészt, még mindig kijátszhatóak a megfelelő módszerekkel. Másrészt, egyre kényelmetlenebb folyamattá vált az azonosítás a felhasználóknak. Holott, ugye az lenne az elsődleges cél, hogy a feladatok az embereknek könnyűek, a gépeknek nehezek legyenek.

Ezt a helyzetet oldotta meg a Captcha legújabb generációja, amikor csak egy kis négyzetet kell kipipálni. A Google által fejlesztett, “No CAPTCHA reCAPTCHA” megoldásnak látszólag semmi értelme: ha egy robot szöveget ismer fel, akkor miért ne tudna egy egyszerű jelölőnégyetbe kattintani? A trükk az, hogy a CAPTCHA valójában az egérmozgást figyeli, még mielőtt belekattintanál a dobozba. Egy ember ugyanis görget, inog az egérrel, van reakcióideje, stb. Egy gép tökéletesen egyenletes sebességgel, X és Y tengelyek mentén, elhanyagolható idővel tud kattintani.

Még ha sikerülne is egy algoritmusnak lemodelleznie az emberi mozgásra jellemző mintázatokat, akkor sem járna sikerrel. A Google ugyanis ellenőrzi még az IP-címet és a Cookie-kat is, megvizsgálja, hogy az mennyire “emberi”. Ez persze nyilván felvet pár adatvédelmi aggályt, de ami most a lényeg, hogy a megoldás tökéletesen egyszerű, gyors és felhasználóbarát.

Érdekes módon tehát a hibáink és tökéletlenségeink azok, amelyek a leginkább megkülönböztetnek mindet a gépektől. Az interneten legalábbis biztos.

Forrás: Techquckie, Google Security Blog, Wikipédia

Ha már érdekességeknél tartunk, hallottál már a Command ⌘ szimbólum történetéről?

iPad Ajánlat

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!