imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megérkezett az AirPods Pro

az Apple legújabb fülese!

Amikor Steve Jobs a szovjet piacot ostromolta


Az Apple 43 éves története során számtalan érdekes sztori született, az egyik épp a napokban felbukkant Lenin-múzeumos hír kapcsán került elő. Neked megvan, amikor Steve Jobs a szovjetekkel próbált üzletet kötni?

1985 nyarán járunk. A mozikban tarol a Vissza a jövőbe, az Egyesült Államokban Ronald Reagan az elnök, a Szovjet Kommunista Párt főtitkárának pedig a reformokat ígérő Mihail Gorbacsovot nevezték ki. A háttérben már érezni, hogy a szuperhatalmak vetélkedése lassan a végéhez közeledik, az üzleti körök pedig a keleti piacok felé kacsintgatnak.

Steve Jobs és John Sculley 1985-ben

A kaliforniai Apple Computer kihívásokkal küzdő számítógépes vállalat, amely a csúcsnak számító Macintosh-vonal mellett főként a vészesen öregedő Apple II aktuális variánsát kínálja, de termékpalettáján még megtalálható a Lisa és az első LaserWriter nyomtató is. A vállalat vezérigazgatója a Pepsitől átigazolt John Sculley, a cég arcának viszont még mindig a 30 éves alapító, Steve Jobs számít.

Az előző évben bemutatott Mac eladásai nem a várakozások szerint alakulnak, így Jobs, aki minden tekintélyét a méregdrága újdonságra tette fel, érzékelni kezdi vészesen szűkülő mozgásterét. Az őt egyre nyíltabban fúró Sculley ügyesebb taktikázását látva úgy dönt, hogy egy kisebb európai körútra indul, hogy oldódhasson a belső feszültség.

E 34 éve történt kiruccanás programja három államot érintett: Franciaországot, Olaszországot, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, azaz a Szovjetuniót. Jobs az út elején egy párizsi Apple-rendezvényen jelent meg, ahol idősebb George Bush, az USA akkori alelnöke arra bíztatta, hogy próbáljon meg Maceket eladni az oroszoknak. A politikus meglátása szerint a kreatív eszköz nagyban segíthette volna egy esetleges alulról szerveződő forradalom kibontakozását, ami az új gépbe szerelmes Jobs számára is logikusan hangzott.

Egy korabeli hirdetés az 1984-től 1988-ig árusított Apple IIc-vel

Az ifjú cégalapító ezután egy kerékpár nyergén bejárta Toszkána mesés tájait, majd repülőre szállt, s két napot Moszkvában töltött. A látogatás apropója az USA-ban már elavultnak számító Apple II ottani rajtja volt, ám Jobsot igencsak magával ragadta Bush ötlete a Macintosh keleti terjesztéséről. Lelki szemei előtt már látta is, ahogy az orosz ellenzék demokráciát követelő röpiratokat szerkeszt a hozzájuk eljuttatott Maceken.

Azonban bármilyen csábító is volt ez a vízió, az Egyesült Államok törvényei tiltották az új technológiák szovjetek felé irányuló exportját. Jobs és a vele utazó jogi főtanácsadó, Al Eisenstat e zsákutcát felismerve úgy döntöttek, hogy az USA moszkvai kereskedelmi attaséján, Mike Merwinen keresztül próbálják megpuhítani a kormányzatot.

Az akkor mindössze 25 éves hivatalnok visszaemlékezései szerint órákig nem jött rá, hogy az idősebb Eisenstat és a suhancos kiállású Jobs párosa közül az utóbbi a cég fontosabb embere. Csak akkor esett le neki, hogy ki is a Macek forradalmi erejét bárdolatlan modorban bizonygató ifjú, mikor elvitte őket egy húsételekre specializálódott vendéglőbe, ahol a hírhedt vegetariánus Jobs csupán salátát rendelt. A maces üzletben végül nem is történt előrelépés, hiszen Merwin hatásköre kevés volt ahhoz, hogy egyedül elérje a szövetségi exporttilalom kikerülését. Pedig az Apple-delegáció mindent bevetett, még egy oroszországi gyár megnyitásának ötletével is előálltak.

A Macintosh, Steve Jobs nagy reménysége

Az útra visszaemlékezve Jobs két érdekes történetről is beszámolt. Elmondása szerint a melléjük rendelt KGB-ügynök egy alkalommal finoman figyelmeztette, hogy ne emlegesse annyit Lev Trockijt, a kommunista kánonból kiátkozott, majd 1940-ben meggyilkolt forradalmárt, kinek ideái még akkoriban is üldözendőnek számítottak. A Szilícium-völgy guruja persze nem hallgatott a szép szóra, és amikor kicsivel később a Moszkvai Egyetem hallgatóinak tartott előadást, csak azért is felhozta az általa nagyra tartott történelmi figurát. A másik sztori szerint pedig a hotelszobájukban felbukkant egy tévészerelő is, akit senki sem hívott, és semmit sem csinált. Jobs megesküdött volna, hogy a fickó valójában egy utánuk szimatoló álcázott kém volt.

A szovjet kiruccanás záróeseménye az amerikai nagykövetség július 4-i ünnepi rendezvénye volt, ami emlékezetes momentumok nélkül zajlott le. A vasfüggöny mögé tett látogatás a legendák szerint azonban mégsem volt hiába.

Menedzser-idill az 1993-as Apple Newtonnal

Az ott töltött esték valamelyikén ugyanis Al Eisenstat szobájába bekopogott egy idegesnek tűnő programozó, és egy floppy lemezt nyomott a meglepetten ajtót nyitó férfi kezébe. Az Apple alelnöki feladatait is ellátó tanácsadó csak hazatérve ellenőrizte az adathordozó tartalmát, ami egy remek írásfelismerő szoftvert rejtett. Az évekkel később megjelent Apple Newton digitális asszisztens fejlesztői a mai napig azt állítják, hogy később ez a titokzatos ajándék tette lehetővé az eszköz kézírásos képességeinek megvalósítását.

MacBook Pro és iMac most 3 év jótállással!

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!