imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Érkezik az új iPad Pro

Magic Keyboarddal és minden földi jóval!

Apple IIc – Egy korszak első hírmondója


Ma már valószínűleg keveseknek mond bármit is a „Snow White” dizájnnyelv. Pedig ez a stílus egykor éveken át meghatározta az almás termékeket, kezdve az Apple IIc-vel.

Ha Apple-történelemről van szó, és 1984 a téma, akkor szinte mindig a Macintosh van terítéken, az Apple IIc pedig említést sem kap. Ez persze nem csoda, hiszen az első Mac utólag már egyértelműen fontosabb, akkoriban azonban a cupertinóiak még nagyrészt az Apple II-család bevételeiből fizették a számláikat. 1984-ben az Apple IIe számított a legsikeresebb terméküknek, amely szinte kiköpött mása volt az 1977-es eredeti Apple II-nek.

Steve Jobs, John Sculley CEO, illetve Steve Wozniak az Apple IIc bemutatóján 1984 áprilisában.

Az új évtized elején ezért is gondolhatták úgy, hogy ideje felrázni a koncepciót, és előállni egy olyan masinával, ami a burkolat alatt a jól bevált hardvert rejti, ám jóval kisebb, hordozhatóbb csomagolásban. Így születetett meg az Apple IIc, melynek nevében a „c” a „compact”-ot jelenti. A gépet 1984 áprilisában, három hónappal a Macintosh bemutatását követően leplezték le a közönség előtt, méghozzá egy, a mai keynote-okra kísértetiesen hasonlító banzáj keretében.

Az Apple IIc-t egyszerűen kezelhető tömegterméknek szánták, éppen ezért nem is kapott olyan bővítési lehetőségeket, mint az Apple IIe. A masinát egy 1 MHz-es SynerTrek 65C02 processzor keltette életre, 128 kbyte memóriája mellé saját tárhely híján csak egy 5,25 hüvelykes floppy meghajtót kapott. Az operációs rendszere nem rendelkezett grafikus kezelőfelülettel, ehelyett az Apple II-família sajátját, a parancsokkal vezérelhető ProDOS-t használta.

Apple IIc hagyományos monitorral és az ún. Flat Panel Displayjel. Ez utóbbit nehézkes csatlakoztatása és gyenge képességei miatt nem sokáig árulták.

Az Apple IIc fő vetélytársa a hasonló filozófia jegyében készült IBM PCjr (PC junior) volt, a cupertinóiak tehát közvetlenül a korabeli PC-piac urát támadták vele. A cél az lett volna, hogy széles tömegeket hódítson meg, ennek érdekében pedig 100 dollárral olcsóbban kínálták, mint az Apple IIe-t (1295 dollárért). Igazi vonzereje azonban nem ez volt, hanem a mai szemmel is elegáns formája, melyért egy német úriember, egy bizonyos Hartmut Esslinger cége felelt.

Esslinger frog design nevű vállalkozása még 1982-ben került kapcsolatba az Apple-lel, méghozzá egy pályázat útján. Cupertinóban ugyanis nagyjából ekkortájt döntötték el, hogy a cégnek új dizájnra van szüksége ahhoz, hogy világszínvonalú márkává válhasson. A projektnek a Snow White, azaz Hófehérke nevet adták, de nem a színe miatt, hanem azért, mert a klasszikus mese törpéi után nevezték el a pályázók által megtervezendő koncepciókat.

Esslinger (a bal szélen) az 1976-os Wega 51K koncepció felett.

A versengésből Hartmut Esslinger került ki győztesként, nem kis részben azért, mert Steve Jobs személy szerint is lelkesedett a frog design munkáiért. Esslinger korábban már a Sony-val is együtt dolgozott, az ő nevéhez fűződik a Trinitron televízió és az 1981-es Walkman WM-2 formája is. Az Apple számára megálmodott dizájnnyelvét olyan elemek jellemezték, mint a határozott, de lekerekített élek, a piszkosfehér (Fog) és világosszürke (Platinum) árnyalatok, a háromdimenziós Apple-logó, illetve a hosszan elnyúló, sűrű szellőzőrések.

Az Apple évi 1,6 (más források szerint 2) millió dolláros szerződést kötött Esslingerékkel, a frog design pedig éveken át felelt a cég kínálatának arculatáért. A megállapodásuk egyik feltétele az volt, hogy a tervezőirodának Kaliforniába kellett költöznie, így került rá az Apple termékeire, hogy „Designed in California”. A frognál megálmodott Hófehérke-stílus jegyében összesen 26 eszköz született a LaserWriter nyomtatótól a Macintosh SE-n át a Portable-ig. A sort azonban az Apple IIc nyitotta, amely így egy hosszabb korszak első hírmondója lett, és csakis ezért számít fontosnak, hiszen egyéb érdemekkel nem igazán dicsekedhet.

Néhány termék azok közül, melyek a Hófehérke-stílus jegyében születtek.

Az Apple IIc ugyanis nem lett az az átütő tömegtermék, aminek szánták, valójában még az említett IBM PCjr-t sem sikerült lepipálnia az eladásaival. Hiába kapott tetszetős formát és barátságos árat, hiába volt ez az első Apple-gép, amelynek tervezésekor szempont volt a hordozhatóság: a közönségnek nem igazán tetszett a bővítési lehetőségek hiánya, ezért továbbra is a drágább Apple IIe-t választották, amely így egészen 1993-ig (!) maradt gyártásban. A kompakt modell azonban nem bukott akkorát (havi 100.000 eladott példány helyett évi 100.000-et hozott össze), hogy ne kapjon utódot, 1988-tól Apple IIc Plus néven élt tovább 1990-ig.

Ekkor azonban az Esslingert leszerződtető Steve Jobs már nem volt a cégénél, hiszen 1985-ben a hatalmi harcok elbukásával házon kívül találta magát. Az alapító viszont ennek ellenére sem mondott le a frog design szolgálatairól, és később második cége, a NeXT számára is velük terveztette meg a NeXTcube-ot . Ami pedig a Snow White-dizájnt illeti, azt egészen 1990 környékéig használták az Apple-nél, majd fokozatosan elhagyták a stílust. A következő, hasonlóan egységes formanyelvi korszakuk pedig már Jony Ive nevéhez fűződik.

Forrás: apple2history

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!