imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Itt az új MacBook Pro 16" 2019

Mi pedig leteszteltük

Átalakulhat a reklámbiznisz az adatvédelmi háború miatt


A reklámok világára specializálódott Ad Age szakértőkkel tartott pódiumbeszélgetést, akik egybehangzóan állítják, hogy a követés megnehezítése miatt egyre kevesebb pénzt érhetnek a célzott hirdetések

Egy reklám értékének meghatározása évszázadokon át nagyon egyszerű volt: minél több emberhez jutott el, annál többet kellett fizetni érte. Eleinte nem változott ez sokat az internet megjelenésekor sem, ám az adatgyűjtési módszerek fejlődésével bonyolultabbá vált az árazás is. A hirdetési felületet biztosító cégek a sütikre építő követési eljárásokkal ugyanis ma már olyan információkat szereznek a látogatókról, amelyek révén pontosabban meg tudják mondani, hogy a reklámok milyen hatásfokkal bírnak majd. Ez persze felhízlalja az árcédulákat is, hiszen egy remekül célzott anyagért jóval több pénzt lehet kérni, mint a vaktában lövöldöző tartalmakért.

Ebbe látszik belerondítani a fordulat, ami az adatvédelem területén kezdett kibontakozni az elmúlt években. Európában például megszületett a sütik használatát jóváhagyáshoz kötő GDPR, a Mozilla és az Apple beépítette a követés korlátozását a böngészőikbe, Kaliforniában pedig hamarosan minden eddiginél szigorúbb szabályozás lép életbe. A változások nyomán egyre nehezebbé válik az internetezők megfigyelése, ezért is bukkannak fel az olyan új módszerek, mint az ujjlenyomatozás. Az adatvédelmi háború reklámpiacra gyakorolt hatásairól Craig Kostelic, a Condé Nast, valamint Josh Stinchcomb, a Wall Street Journal szakértője fejtette ki véleményét az Ad Age nemrégi rendezvényén.

Az elsősorban hirdetésekből élő cégek szakemberei egyetértettek abban, hogy manapság már különbség van a reklámok értékében attól függően, hogy a látogatók az Apple, vagy a Google böngészőjét használják. A Safarin keresztül érkező forgalom ugyanis olcsóbbá teszi a hirdetéseket, mivel az ilyen olvasókról jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. Kostelic szerint nyilvánvaló, hogy minél többet tudnak a hirdetők a közönségről, annál mélyebben nyúlnak a zsebükbe a felületek megvásárlásakor.

A reklámlehetőségek egy részét ugyanis nyílt aukciókon értékesítik, ilyenkor pedig remekül összehasonlíthatók a Google és az Apple böngészőjében megjelenő anyagokkal keresett összegek. Stinchcomb állítja, hogy az ezer hirdetésre jutó bevétel jelentősen alacsonyabb az utóbbiak esetében, ami a célzási lehetőségek és a reklámok értéke közötti összefüggést bizonyítja. A szakértők kitértek arra is, hogy a felületek tulajdonosai ezért ismét a régi idők kontextuális hirdetései felé mozdulhatnak el, melyeknél a látogatókról gyűjtött adatok helyett az oldalak tartalma határozza meg a célzást.

A pódiumbeszélgetésen szóba került még az Apple News is, a cupertinóiak mindössze három országban (USA, Kanada, Egyesült Királyság) elérhető hírplatformja. Stinchcomb szerint a Newsban megjelenő hirdetésekre alacsonyabb a kereslet, mivel az Apple annyira korlátozza az adatgyűjtést, hogy a felületen nem igazán lehet megfelelően célozni.

Akármihez is kezdjenek a hirdetési piac szereplői, abban biztosak lehetünk, hogy az új világban is feltalálják majd magukat. A követés elleni harc viszont nem volt hiába, hiszen máris akad némi érzékelhető hatása. Hogy ez a hatás jó-e, azt viszont a Google egyelőre határozottan vitatja. A vállalat hivatalos blogján publikált augusztusi bejegyzésben úgy fogalmaztak, hogy a túl szigorú követéskorlátozás új, sötétebb módszerekhez vezethet, valamint árthat a kiadókat fenntartó üzleti modellnek is. A keresőóriás ezért inkább az osztályozott, átláthatóbb sütik rendszerének bevezetését javasolná, amivel szerintük mindenki szereplő jól járna.

Forrás: Ad Age

iPhone XR akár 0 Ft önrésszel és 0% THM-mel

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!