imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megjöttek az októberi Keynote meghívói

Kövesd velünk az eseményeket!

Egy cikk a nagymamának felhőről, szerverekről és más informatikai varázslényekről


Tapasztalataink szerint a technológiában kevésbé jártas embertársaink fejében a “felhő” szó emlegetése során egy misztikus hely jelenik meg az égben, ahol az adatok mágikus módon repkednek és onnan szállnak alá néha a számítógépekre. Magyarázó cikk következik laikusoknak.

Kezdjük is az elején, mi az a felhő? A válasz kicsit kiábrándító lesz: egy jól csengő marketingnév. Olyan mint a sampon reklám Q10 nanoformulája vagy a mágneses mezővel kezelt gleccservíz. Jól hangzik, közelebb hozza a felhasználókhoz a nehezebb emészthető fogalmat, de a valósághoz nem sok köze van. A felhő nem azt jelenti, hogy az adataid valamiféle nullákból és egyesekből álló meteorológia jelenségben úszkálnak.

A rideg rögvalóság, hogy a felhő nem más mint, egyfajta távoli elérési megoldás. Az adatok, fájlok, dokumentumok nem a saját gépeden, hanem egy adott cég szerverein csücsülnek. Tulajdonképpen a felhőhasználat során annyi történik, hogy az interneten segítségével ezekhez a máshol tárolt adatokhoz férsz hozzá.

A fogalom akkor került végérvényesen a köztudatba, amikor egyes cégek rájöttek, jó üzleti lehetőség lenne különböző méretű tárhelyeket bérbe adni. Van nekik egy brutális tárhelykapacitással rendelkező szerverparkjuk, neked pedig pénzed. Ha a kettőt összehozzuk, máris megszületik a felhő alapú tárhely koncepciója.

Egy szemléltető példa. Adott egy földbirtokos, akinek van egy 10 hektáros telke. Ő ezt felosztja 100 négyzetméteres parcellákra, majd az egyes parcellákat kiadja. Te szeretnél kicsit kiszakadni a városi környezetből és kedvedre kertészkedni. Mivel a lakásodnál ezt nem tudod megtenni, így hát kibérelsz egy ilyen parcellát havi x ezer forintért és örülsz. Sosem lesz a te tulajdonod, de használati jogod lesz felette.

Nagyon leegyszerűsítve így működnek a felhő alapő tárhelyek is. Csak értelemszerűen nem földdel, hanem tárhellyel, és más előnyökkel. Ott van például az iCloud (már a nevében is visszaköszön a felhő kifejezés), az Apple felhőszolgáltatása. Amikor regisztrálsz egy Apple ID-t, akkor az Apple ingyenesen elkülönít számodra egy 5 gigabájtos parcellát valamelyik szerverén. Ide szabadon pakolhatsz dolgokat, jellemzően fényképeket, jelszavakat, böngészési előzményeket és hasonlóakat. Ezekhez pedig bármikor hozzáférhetsz, feltéve, ha megvan a “kulcsod”, ami egy felhasználónév jelszó kombináció. Ha pedig többre vágysz, némi extra forintért cserébe bérelhetsz ennél jóval nagyobb területeket is.

Mire jó ez? Az első és legfontosabb előnye, hogy bármikor hozzáférhetsz az adatokhoz. Tök mindegy, hogy gépet váltottal, nem számít, hogy éppen Ázsiában nyaralsz-e vagy egy repülőn utazol: ha van internet-hozzáférésed, illetve nem felejtetted el a jelszavad, minden felhőben tárolt adatod a rendelkezésedre áll. Innen nézve tényleg elég varázslatos a dologról.

Másik jótulajdonsága, hogy az adataid biztonságban vannak. Nem csak a lopás ellen, hanem “egszisztenciálisan is”. Tegyük fel, hogy megírtad életed regényét, de a pendrive amire felmásoltad elveszett, a géped pedig tönkrement. Ebben a helyzetben csak a könnyes keserűség marad, de a nagy mű örökre elveszett.

Ellenben, ha a felhőben tárolod, nem kell ettől tartanod. Mégha minden mentésed meg is semmisül, az Apple szerverein ott fog várni az alkotás teljes pompájában. Főleg, hogy a nagy vállalatok általában biztosra mennek és többszörözik az adatokat, így ha teszem azt az egész amerikai szerverpark megsemmisül egy földrengésben, Kínában akkor is lesz egy mentésed.

Belátható, hogy mivel nem te vagy az adataid őre, kulcsfontosságú a megfelelő adatvédelem. Erről egyfelől nyilván a szolgáltató gondoskodik, épp ezért nem mindegy, hogy kit bízunk meg az adataink kezelésével. Másfelől te is tehetsz róla, hogy ne “vékonyka” lakat tartsa vissza az illetékteleneket, hanem mondjuk egy ujjlenyomat-leolvasós biztonsági zár. Ez utóbbi analogikus megfelelője a kétlépéses hitelesítés.

Láthatjuk tehát, hogy a közhiedelemmel ellentétben a felhő egy nagyon is létező, konkrét fizikai lokációt takar. Az adataid pedig nem Schrödinger macskájának lét és nemlét közötti állapotában tengődnek, hanem ugyanúgy léteznek mint a te gépeden – épp csak a világ egy teljesen másik pontján.

Ha azt hiszed, ennek a cikknek lett a leghülyébb címe, akkor még nem olvasd a Carbonara spagettit ettem, közben gondolkodtam című alkotást szerénységem tollából.

iPhone XS | Részletre is

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!