imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megjöttek az októberi Keynote meghívói

Kövesd velünk az eseményeket!

Eltörölték a netsemlegességet az Egyesült Államokban


Bár minket nem érint közvetlenül, tegnap mégis egy nagyon fontos döntés született meg Amerikában arról, hogy miként tekintsünk az internetre. Mi az a netsemlegesség, mit jelent az eltörlése, és ennek milyen következményei lehetnek? Ezekről beszélünk most röviden.

Kezdjük azzal, hogy mi is az a mostanában sokat emlegetett fogalom, a netsemlegesség. A netsemlegesség elve annyit tesz, hogy minden internetszolgáltatónak kötelessége ugyanolyan feltételeket biztosítani az online tartalmak és szolgáltatások eléréséhez, bármilyen érdektől függetlenül. Talán kicsit jobban érthető, ha megfordítjuk a gondolkodásmenetet: a szolgáltatóknak tilos bármilyen anyagi vagy stratégiai érdektől vezérelve előnyben részesítenie egyes tartalmakat és szolgáltatásokat.

Hogy mit jelent az előnyben részesítés? Például azt, hogy az a weboldal, amelyik fizet, gyorsabban tölt be, mint a többi. Vagy, hogy bizonyos szolgáltatás nem használja a havi adatkeretet. Szélsőséges esetben pedig, a konkurens szolgáltatások vagy weboldalak elérhetetlenné szándékos lassítás, elérhetetlenné tétele.

A netsemlegesség értelmében például idáig nem mondhatta azt a Netflix valamelyik internetszolgáltatónak, hogy “figyel, itt van 100 millió dollár, cserébe lassítsd be a HBO-t a felhasználóidnál, és biztosíts kétszeres sávszélességet az én szolgáltatásomnak”.

A netsemlegességet elég szigorú szabályozások védték, amit még az előző amerikai kormány, pontosabban az akkor demokratikus többségű FCC (Szövetségi Távközlési Bizottság) hozott meg 2015-ben. Azóta viszont történt egy elnökváltás, Obama helyett jött a republikánus Trump, és az FCC öttagú döntéshozó testületében is 3-2 arányban a republikánusok kerültek többségbe a demokratákkal szemben. A bizottság élén az az Ajit Pai áll, akiről már regéltünk egyet az FM rádió és az iPhone témakörben.

Az FCC tegnapi ülésén tárgyalta Pai előterjesztését a netsemlegesség eltörléséről, amit 3-2 arányban végül megszavaztak, azaz véget ért a netsemlegesség kora.

Ajit Pai

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szolgáltatók köthetnek üzleti megállapodásokat cégekkel és nagyvállalatokkal, aminek fényében befolyásolhatják, milyen tartalmak, milyen sebességgel legyenek elérhetőek. Az egyetlen kikötés, hogy mindezt transzparensen kell tenniük, tehát, ha valamelyikük lassítja például a YouTube-ot, arról a felhasználóiknak tudniuk kell. A dolgok nem feketék-fehérek, mindkét oldalnak megvan a maga érvrendszere, és mindkettőben van ráció.

Az eltörlés ellenesek azzal érvelnek, hogy ezáltal sérül egy halom szabadságjog, manipulálhatóvá válik az internet, politikai erők és nagyobb tőkével rendelkező nagyvállalatok szabhatják meg azt, hogy milyen tartalmakat kapjanak az emberek, amivel befolyásolhatják a gondolkodásukat. Ha csak olyan híreket kapsz, amelyek a dobostorta rákkeltő hatásáról írnak, akkor valószínűleg nem eszel többé dobostortát, holott lehet, hogy más oldalakon meg olyan híreket olvashatnál, hogy a dobostorta kifejezetten jótékony az egészségre.

Ráadásul ezzel szerintük végérvényesen elzárnák azokat az új, kis vagy feltörekvő szolgáltatásokat a lehetőségtől, hogy piaci tényezővé váljanak, hiszen a már bejáratott nagyvállalatok tőkéjével biztosan nem tudják majd felvenni a versenyt. Ez pedig azt eredményezi, hogy idővel megszilárdul a helyzet, akik jókor voltak jó időben sok pénzzel, azok kirobbanthatatlanok lesznek, hiába lenne jobb alternatíva, ha arról nem tud senki.

Az eltörlés mellett érvelők azt mondják, hogy ezzel elősegítik, hogy a fogyasztók a lehető legjobb minőségű szolgáltatást kapják, és lehetőséget teremtenek a vállalkozóknak, hogy könnyebben érvényesüljenek. Mindemellett pedig, mivel a transzparencia kötelezettség, a felhasználók számára adott lesz minden ismeret, ami a számukra legjobban megfelelő szolgáltató kiválasztáshoz szükséges – nincs szó manipulációról. Azt, most talán ne firtassuk, hogy Ajit Pai milyen érveket és hogyan hozott fel, lehet ezt ennél egy fokkal komolyabban is venni.

Hozzá kell tenni, hogy az eltörlés ellenére a szolgáltatóknak továbbra sem érdeke szélsőséges előnyökhöz juttatni bizonyos cégeket. Hiába fizet sokmilliót a Google+, hogy részesítsék előnyben a Facebookkal szemben, mivel a felhasználók jelentős többsége az utóbbit használja inkább, ha az lassan, vagy egyáltalán nem jön be, akkor egyszerűen nem választják az adott szolgáltatót, aki így lehúzhatja a rolót, hiába fizet neki a Google. Egyszóval a piac így is szabályozott marad, csak épp nem (kizárólag) törvényileg, hanem gazdaságilag.

Az eltörlés pártiak továbbá hozzáteszik, hogy a rendelkezés vágsősoron a felhasználóknak kedvez majd. A hálózatok kiépítési költsége hatalmas, de a szolgáltatók az árverseny miatt nem kérhetnek több pénzt a felhasználóktól, mint a konkurencia. Az így lezuhant bevételből viszont nem tudnak elég összeget fordítani az infrastruktúra fejlesztésére, következtetésképp rossz minőségű lesz a hálózat. Ezzel szemben, ha a tőkét a nagyvállalatok injekcióznák be, akkor maradhatnának az alacsony árak a felhasználói oldalon, és még a hálózat is jóval fejlettebb lenne. Tehát az emberek ugyanazért a pénzért valami jobbat kapnának. Legalábbis elvben.

Talán már ennyiből is érződik, hogy milyen nehéz és szenzitív a téma, az amerikai lapok most mind ettől hangosak, folyamatosan ütköznek az álláspontok. Az FCC meghozta a döntését, aminek hatása nem egyik napról a másikra fog érződni. Igazából nagyon nem lehet mást tenni, mint kivárni és megnézni, hogy mi történik. Több kimenetele is lehet a dolognak, és nem feltétlen jó mindegyik.

Kifutó MacBook Pro modellek

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!