imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Kezünkben az iPhone XS és iPhone XS Max!

Nézd meg és olvasd el első benyomásainkat!

A Facebook elképesztő aktát vezet rólad. Nézz bele és kezdj el aggódni!


Egészen megdöbbentő egy helyre gyűjtve látni minden adatot, apró kis részletet, elfeledett információt, amit a Facebook eltárolt rólad az évek során. Korábbi kapcsolatok, kínos posztok 10 évvel ezelőttről, rég kitörölt névjegyzékadatok és egyéb érzékeny információk. Megmutatjuk, hogyan kérheted le te is a dossziédat!

Nem első ízben emlékezünk már meg a Facebookról, és mondjuk úgy „speciális“ adatgyűjtési szokásairól. Távol álljon tőlünk, hogy démonizáljuk a szolgáltatást, mert nem ez a cél. A Facebook rengeteg mindenre rendkívül hasznos tud lenni és az sem tagadható le, hogy jelentős, majdhogynem megkerülhetetlen szereplője az internetnek. Megváltoztatta a kapcsolatfenntartást, az ismerkedést, az eseményszervezést, a marketingbizniszt, a csevegést és még sorolhatnánk.

Amire az ilyen és ehhez hasonló cikkekkel fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy vegyük komolyan a személyes adataink védelmét. Temérdek mennyiségű információt osztunk meg ugyanis nap mint nap az interneten, és erre csak akkor döbbenünk rá igazán, amikor egy pillanatra bepillantást nyerünk a gépezetbe. Bár magamat relatíve elővigyázatos embernek tartom, és igyekszem tudatosan figyelni arra, hogy mi tartozik az internetre, és mi nem, ez nem mindig volt így. Főleg nem 8 évvel ezelőtt, amikor regisztráltam a Facebookra.

2010. június 13. 21:59 UTC+02

Ez a regisztráció pontos dátuma. Nem azért tudom, mert beírtam a naptáramba és évről évre megünneplem, hanem mert a Facebook – mint látható – perce pontosan eltárolta az információt. És ez csak egyike a számtalan, ennél sokkal érzékenyebb adatnak, ami jelen pillanatban is ott porosodik valamilyen szerveren, valahol. Rólam, az életemről, a szokásaimról. És ez elég félelmetes.

Főleg úgy, hogy teljesen óvatlanul kezdtem bele két kézzel szolgáltatni ezeket az infókat. Az említett napon még 16 éves sem voltam. Emlékszem, pár barátomnak eddigre már volt profilja, én viszont egészen sokáig elvoltam nélküle. Végül amiatt döntöttem a regisztráció mellett, mert megtudtam, hogy ez egy nemzetközi platform, így külföldiekkel is felvehetem a kapcsolatot.

Az ügy mögött természetesen egy kamaszkori szerelem, pontosabban egy svéd cserediák leányzó állt, akibe párnapos magyarországi tartózkodása alatt menthetetlenül szerelmes lettem. Még frissen élt bennem életem első csókja, és a kevés együtt töltött idő kedves emléke, így érthető módon nagyon kíváncsi voltam, mi lehet vele, mit tanulhat, hol élhet Svédországon belül, és titkon abban reménykedtem, hogy esetleg válthatunk majd pár szót.

Erre végül nem került sor, viszont végérvényes elkezdődött egy másik kapcsolatom is. A Facebookal. És ez bizony nem tinédzser szinten zajlott, nem volt randi és sete-suta bókolgatás. A legelső pillanattól fogva egy üzlet részévé váltam, anélkül hogy tudtam róla. Mai fejjel persze nem lepődök már meg rajta, de akkoriban még eszembe se jutott. Az internetes jelenlét edukációja nem is igazán volt téma, mint manapság, amikor több kampány és szervezet is figyelmeztet a veszélyekre.

Üdvözöllek Tükörországban

Afelől nem volt kétségem, hogy a Facebook eltárol mindent. Arra viszont egyáltalán nem gondoltam, hogy egy szépen rendszerezett 520 megabájtos „aktát“ tartanak fent az eddigi tevékenységeimről. Lehet, hogy nektek nem lesz újdonság, de én mostanáig nem tudtam róla, hogy ezt bizony ki is lehet kérni tőlük. Egyszerűbben mint gondolnád, még hivatalos leírás is van hozzá.

  • Kattints a Facebook bármelyik oldalán jobb oldalt, felül található lefelé mutató nyilacska ikonra, és válaszd a Beállítások parancsot.
  • Kattints az Általános fiókbeállítások alatt található Tölts le egy másolatot a Facebookon tárolt adataidról hivatkozásra.
  • Kattints az Archiválás indítása gombra.
  • Add meg a jelszavadat amikor kérik, és várd meg azt a pár percet amíg összeállítják neked az adatcsomagot (körülbelül 10-15 perc alatt megvan)
  • Töltsd le a fájlt, csomagold ki és nyisd meg az index.html doksit
  • Kezdj el szembenézni önmagaddal

Igen, az egész kísérlet – számomra legalábbis mindenképp – egy szép nagy tükröt tartott elém, annyi csavarral, hogy a visszatükröződésben a 8 évvel ezelőtti kamasz önmagammal találkoztam. Ennek minden szépségével, nosztalgiájával és kellemetlenségével együtt.

Kár tagadni, de én is azok közé a „tréfás, mókás“ emberek közé tartoztam, akinek első dolga volt, hogy telefonszám helyett viccesnek szánt, egyébként nem is létező matematikai feladványt írtam be ([341,12(a+x)log] : 3). Érted, mert milyen vicces már, hogy nem adom meg a telefonszámom, hanem egy nonszensz valamit írok helyette. Ciki. Ahogy az is, hogy a lakhelynél csak az a pimasznak szánt visszakérdezés szerepelt, hogy „minek?“.

De haladjunk tovább rengeteg minden történt még. Másnap reggel elkezdtek szállingózni az ismerősök. Javarészt olyanok, akikkel ma már nem igazán tartom a kapcsolatot. Ez a felismerés pedig rögtön ráébresztett, hogy mennyi minden változott azóta. 2010. június 18-án délután háromnegyed háromkor végül visszaigazolt a svéd leányzó is – el tudom képzelni, mennyire örülhettem ennek akkor. Az első posztomra sem kellett sokat várni, 9 nappal a regisztráció után ezt találtam mondani:

Boldog Szülinapot Rodrigez! :D

Ne kérdezzétek, hogy ki az a Rodrigez, és hogy ezt miért a saját falamra írtam ki, mindenesetre mostmár egészen bizonyosan tudom, hogy ez az első Facebook posztom. Amit aztán még rengeteg másik követett, sorra jöttek az ismerősök, a Crazy Cabbie pontszámok, a megosztások, zenék és egyebek. Percre pontosan vissza tudom nézni minden egyes tevékenységem a legapróbb hülyeségtől kezdve. És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. Idáig maximum a szégyenteljes kategóriáig ástunk le, de nézzünk kicsit érzékenyebb adatok után.

Becsült tartózkodási hely IP-cím alapján: 46.688, 17.704

A Biztonság fül tökéletes aranybánya ebből a szempontból. Láthatóak az aktív bejelentkezések ideje, időtartama, a hozzá tartozó IP-cím, böngésző és sütiadatok, a fióktevékenységek, telefonszám módosítások, névváltások, jelszóbeállítások, egyszóval szinte minden. Szépen listába szedve láthatom az összes hozzám kapcsolt IP-címet, amivel valaha bejelentkeztem. Ami még durvább, hogy ezekhez több esetben becsült tartózkodási hely is társul pontos szélességi és hosszúsági fokokkal. Egészen megdöbbentő.

Örömmel nyugtáztam, hogy a fényképek és videók közül a már eltávolított darabok nem köszöntek vissza. Boldogságom azonban csak addig tartott, amíg meg nem nyitottam a messages mappát a dossziémban és le nem görgettem az aljára a photos nevű almappáig.

1251, azaz ezerkettőszázötvenegy darab üzenetben kapott vagy küldött kép fogadott

Időm se volt végigpörgetni az összeset. Vannak köztük egyetemi jegyzetek, cicás gifek, mémek és bizony olyan pikáns darabok is, amelyeket akkori küldője egészen biztosan nem szeretné, hogy nekem a jelenben is meglegyenek. És hiába törlöm őket a mappából, és fogadom meg erkölcsi érzékből, hogy nem nézegetem őket. Ezzel nem oldódott meg maga a probléma. A Facebook mindezt eltárolta, ami ellen én nagyon semmit nem tudok tenni.

Ahogy azzal sem, hogy minden egyes beszélgetésemnek ott figyel az átirata kereshető formában. A 8 év alatt 292 személlyel csevegtem, van akivel sokat, van akivel alig. Egy biztos: a Facebooknak megvan az összes. Minden egyes billentyűleütésemnek nyoma maradt. És nem csak az enyéimnek.

Ahogy azt is pontosan vissza tudom nézni, hogy kivel mikor kötöttem barátságot. Látom a törölt ismerősöket, a visszautasított jelöléseket. Elég volt csak egyszer véletlenül hozzáférést adnom a Facebooknak a telefonkönyvemhez, az aktában ott figyel minden akkor behúzott kontakt telefonszáma és neve, hiába tagadtam meg azóta az engedélyt.

Külön érdekes ellátogatni a Hirdetések fülre. A Facebook megnevez miden olyan területet, ahol szerintük megragadható vagy. A hirdetési naplóban láthatod, hogy milyen sponzorált tartalmakra kattintottál, miket zártál be. Végül, de nem utolsó sorban pedig megjelennek azok a hirdetők is, amelyek rendelkeznek az elérhetőségeiddel.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ennyi adattal és megfelelően okos algoritmusokkal szinte teljesértékű profil alkotható rólunk. Mikor szoktunk felkelni, mikor fekszünk, mi érdekel, mi a kedvenc helyünk, hova jártunk iskolába, egyetemre, merre szoktunk kirándulni, milyen hirdetések érdekelnek, mennyire nehezen adjuk a lájkunkat, milyen árkategóriában gondolkodunk a vásárlások során és a többi.

Azon sem kell meglepődni, hogy a Facebook rendelkezik az egyik legprecízebb arcfelismerő algoritmussal. Naponta több millió kép kerül feltöltésre, amelyeken több millió ember látható. A felhasználók pedig még segítik is az adatok annotálást a tagelésekkel.

One way ticket to The Blue

Ha kellően elszörnyülködtünk az adattenger láttán, valószínűleg legtöbben kétségbeesetten szeretnénk valahogyan visszaszerezni a kontrollt adataink felett. Hát, sok szerencsét hozzá. Én éppen a napokban, még a mostani kísérlet előtt akartam nagytakarítást tartani a profilom, pont a feljebb is taglalt kamaszkori cikiségek miatt. Nem mondom, hogy lehetetlen, de kell hozzá pár hónap.

A Facebook ugyanis nem igen kínál opciót az ilyen helyzetekre. Mindenki, aki túl van már egy szakításon tudja, hogy szépen manuálisan kell végigmenni a képeken, letörölni őket, megszüntetni a jelölést, letörölni a posztokat, a kommenteket és hasonlók. Már ez is elég küzdelmes feladat, pedig csak egyetlen személyt érint. Most gondolj bele, mennyi időbe telik ugyanez, mondjuk minden 5 évnél korábbi fióktevékenységet illetően. Több száz vagy ezer komment és poszt, kép és videó manuális törlése lényegében lehetetlen küldetés.

A legjobb tipp is, amire bukkantam, annyi volt, hogy töltsek le egy egérmozgást rögzítő, majd ismétlő programot, állítsam be neki a törlést majd eresszem rá az idővonalamra. Nem éppen a legelegánsabb, leghatékonyabb megoldás. Ráadásul még ezután sem lehetsz biztos benne, hogy az adott tevékenység véglegesen törlődött, simán lehet, hogy megőrzik a szerverek. Legfeljebb nem tudsz róla. Ha a Facebook igazán értünk szeretnie lenni, már rég kiadott volna erre egy eszközt. De nem adott ki, mert az adatainkból él, nyilván nem fog maga ellen dolgozni.

Nincs tehát nagyon más lehetőségünk csak a prevenció. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy tényleg csak olyan adatokat osszunk meg, amelyekért évekkel később is vállalni tudjuk a felelősséget. Mielőtt rányomnál arra a megosztás gombra – ami mily’ véletlen mostanában mindenhol az orrod alá van dörgölve -, gondolkozz el egy pillanatra, hogy egész biztos vagy-e benne, hogy ezt akarod.

Ha pedig gyerekeid vannak, próbáld őket okosan, a veszélyekre figyelmeztetve felvilágosítani arról, hogyan érdemes úgy netezni, hogy később ne járjanak úgy mint én a 8 évvel ezelőtti posztjaimat nézegetve.

Záró és egyben figyelmeztető gondolatként álljon itt az egész kísérlet tökéletes összefoglalása. Egy, a dosszié alján helyett kapott információ a Facebooktól:

Horváth Donát töltötte le – 2018. március 13., 17:56 UTC+01

Igen, még azzal is adatot szolgáltattam, hogy lekérdtem a rólam tárolt adatokat…

Képek: The Verge

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!