imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megjöttek az első hírek az iOS 14-ről

Vajon melyik készülékeken lesz elérhető?

Hogy is történt – Így indultak a techvilág óriásai


A Big Five csoportját az USA 5 legértékesebb technológiai vállalata, az Amazon, az Apple, a Facebook, valamint a Google (Alphabet) és a Microsoft alkotja. Ünnepi olvasmányként megpróbáljuk tömören összefoglalni, miként is kezdődött a gigászok története, hátha valaki ihletet kap az újévi fogadalmához…

Amazon

Az Amazon a Fortune 500-as listán az ötödik helyet foglalja el, fő bevételi forrásait gigantikus online áruháza, webes szolgáltatásai (pl. tárhely), valamint saját termékekei (pl. virtuális asszisztens) adják. A cég 1994-ben indult egy seattle-i garázsban Amazon.com néven, akkor még szimpla online könyvesboltként. Az alapító Jeffrey Preston Bezos (aki korábban egy befektetési alapnál dolgozott) egyszerűen ebben látta leginkább a lehetőséget a gyors növekedésre, ami valóságos rögeszméje volt.

Pillanatkép az Amazon.com egyik korai irodájából Jeff Bezosszal a kilencvenes évek végéről

Az oldal a varázslatra utalva Cadabra néven futott volna, de a szó túlságosan hasonlított a „cadaver” (hulla) kifejezésre, így esett a választás végül az Amazonas folyóra (tehát nem a legendás női harcosokra). Bezos nagyon keményen hajtotta növekedési álmát s az alkalmazottait is, így a cég tevékenységi köre rohamosan bővült. Ma már számos leányvállalatot birtokol (mint pl. az IMDb, vagy a Twitch), az áruház több mint 12 millió terméket kínál, Bezos pedig egészen a közelmúltig a világ leggazdagabb emberének számított.

Apple

Az Apple szintén egy garázsból startolva menetelt a Fortune 500 élvonalába (most éppen a harmadik helyen áll), ám ez a történet jóval régebben kezdődött. A középiskolás Steve Jobs 1971-ben ismerte meg a HP-nél dolgozó Steve Wozniakot, majd olyan kisebb projekteken ügyködtek együtt, mint például a távolsági hívásokat meghackelő „blue box”. 1975 tavaszán a Homebrew Computer Club rendezvényén a mikroprocesszor lehetőségeit látva Wozniak fejéből kipattant egy integrált személyi számítógép (billentyűzet, gép, és képernyő egyben) ötlete. A lelkes mérnököt Jobs győzte meg, hogy ne osztogassa ingyen az elképzelés terveit, hanem inkább pénzért adják el a konstrukciót hajtó áramköröket. A vállalkozáshoz viszont már cégre is szükségük volt, ez lett az Apple Computer.

Az Apple I nyers valójában

A név Jobstól származik, aki akkoriban épp gyümölcsdiétát tartott, de az előzetes ötletelés során olyan lehetőségek is felmerültek, mint a Matrix, vagy az Executek. A vállalkozást eredetileg hárman alapították egy Ron Wayne nevű társukkal, aki a pénzügyi kockázattól tartva mindössze pár nap után kilépett. A cég végül azért vált rögtön számítógépgyártóvá, mert az első nagy megrendelőjük, a Byte Shop csak komplett formában volt hajlandó átvenni a Wozniak által készített áramköröket. Ez a gép lett az Apple I, melyet kézzel raktak össze Jobs szüleinek garázsában. Ezt követte később az Apple II, ami már a profi játékosok közé katapultálta a fiatal vállalkozást. E sikertermék variánsait egészen a kilencvenes évek elejéig gyártották, megteremtve a pénzügyi alapot az olyan kalandoknak, mint például a Macintosh.

Facebook

A 2010-es film miatt a közösségi oldal története viszonylag széles körben ismert. A Harvardon tanuló Mark Zuckerberg egy lány okozta levertségét próbálta feledtetni, amikor 2003-ban elkészítette FaceMash nevű weboldalát. Ezen az egyetem szervereiről lopott fotókat összehasonlítva lehetett szavazni, hogy melyik diák a vonzóbb. A cseppet sem etikus szolgáltatást néhány nap után lelőtték, ám Zuckerberg a népszerűségét látva pár szobatársával 2004 februárjában előállt a sokkal komolyabb „thefacebook”-al. Ez már egy regisztráción alapuló adatbázis volt az intézmény hallgatóiról (a név az amerikai diákszlengből eredt, akik így hívták az iskolák fényképes nyilvántartását).

Mark Zuckerberg 2004-ben, a thefacebook elindulásának környékén

A kizárólag szóbeszéd alapján terjedő weboldalnak rövidesen több ezer felhasználója lett, így a szolgáltatást még az indulás évében kiterjesztették más egyetemekre is. Sean Parker befektető és tanácsadó elnöklésével rövidesen céggé alakultak. A „the” szócskát 2005-ben hagyták el a névből, amikor megvásárolták a facebook.com domaint 200.000 dollárért, s ekkor már 6 millió felhasználóval bírtak. A Facebook végül 2006 szeptemberében nyílt meg mindenki számára, a többi pedig már történelem: a közösségi oldalnak jelenleg 2,3 milliárd aktív felhasználója van, leányvállalatai között pedig olyan neveket találunk, mint az Instagram, vagy a WhatsApp.

Google

Az életünket behálózó óriást a Stanford Egyetem két PhD-hallgatója, Larry Page, valamint a szovjet emigráns családból származó Sergei Brin hozta létre. A két fiatal 1995 nyarán találkozott, mikor Brin túravezetést tartott egy csoport diákjelöltnek. Nem sokkal később már együtt dolgoztak a Backrub nevű projekten, melynek célja egy keresőalgoritmus kifejlesztése volt, ami képes lett volna meghatározni az egyes weboldalak fontosságát. A Backrubot egy idő után Google-re keresztelték át, méghozzá azért, mert elírták az eredetileg megbeszélt „googol”-t, ami a tíz századik hatványát jelöli. A háttérben dolgozó kód a PageRank nevet kapta, s merített némi ihletet Robin Li egy korábbi munkájából, aki később a kínai Baidu alapítója lett.

A Google egyik korai verziója a fejlesztés idejéről

A kezdetben csak az egyetem weboldalait pásztázó algoritmusuk idővel felkeltette a befektetők érdeklődését is, így 1998 nyarán Google Inc. néven céget alapítottak egy barátjuk, Susan Wojcicki garázsában, aki ma a YouTube vezetője. Az első nagy ügyfelük a Yahoo volt, 1999-ben pedig már meg is próbálkoztak a vállalkozás eladásával, de a vevőjelölt sokallta érte az egymillió dolláros összeget. A növekedés innentől egy percre sem állt meg: 2000-re piacvezetők lettek, 2004-ben jött a Gmail, 2005-ben a Maps (és felvásárolták az Androidot is), 2006-ban a Youtube-ot kebelezték be, 2008-ban pedig előrukkoltak a Chrome böngészővel. A birodalmat 2015-ben az Alphabet holding alá szervezték, mely a Forbes szerint jelenleg a negyedik legnagyobb játékos a tech világában.

Microsoft

A Microsoft az Apple-höz hasonlóan szintén a barátságból nőtt ki: Paul Allen és Bill Gates gyerekkoruk óta ismerték egymást, s mindent imádtak, ami a számítógépekhez kapcsolódott. Amikor Gates 1975-ben a Harvardon tanult, Allen a figyelmébe ajánlott egy újságcikket az éppen piacra kerülő Altair 8800-asról. A remek üzleti szimattal megáldott Bill ráérzett a gép fontosságára, ezért felajánlotta a gyártónak, hogy megírják rá a BASIC programozási nyelv saját verzióját. A projekt végül 8 hét alatt prezentálható lett, s Altair BASIC néven került forgalomba. A sikeren felbuzdulva a páros úgy döntött, hogy érdemes lenne komolyabban foglalkozni a szoftverfejlesztéssel, így Gates végül ott is hagyta a Harvardot.

A Microsoft csapata 1978-ban

Közös cégüket, a Micro-Softot 1975. április 4-én alapították az új-mexikói Albuquerque-ben. A név a „microcomputer” és a „software” szavak összevonásából született, s először 1979-ben használták a ma ismert, kötőjel nélküli formájában. A vállalat első igazi sikerét az 1981-es MS-DOS hozta el. Ez valójában az SCP nevű cég 86-DOS nevű programja volt, melyet Gatesék megvettek, majd eladták az óriáscégnek az IBM PC operációs rendszereként. A Microsoftnak sikerült előnyös üzletet kötni, amely lehetővé tette, hogy a szoftvert saját néven más gyártóknak is licencelhessék. Az IBM PC klónjainak robbanásszerű terjedése így bebetonozta Gatesék vállalkozását, ami lehetővé tette, hogy később a Windows-zal (1985) hódítsák meg a világot.

A cikk keretei természetesen szűkösek ahhoz, hogy minden részletet és érdekességet belezsúfoljunk, de azért már ennyiből is látszik, hogy a világsikerhez vezető út bizony ambícióval, kitartással, s persze szerencsés véletlenekkel van kikövezve.

Apple Watch sosem látott árakon!

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!