imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Kezünkben az iPhone XS és iPhone XS Max!

Nézd meg és olvasd el első benyomásainkat!

Hogyan reagált a piac az Apple radikális újításaira


Tömeges port-gyilkosság a laptopokon, kiveszőfélben lévő Touch ID, sorsára hagyott jack-csatlakozó. Az Apple az utóbbi időben elég sok merész lépésre szánta el magát. De vajon hogyan reagált erre a piac?

Egyet biztosan leszögezhetünk: az Apple látványosan nem ment csődbe. Pedig hányszor hangzott el a “mostmár végleg lehúzhatják a rolót” felkiáltás valamilyen variációja a feljebb sorolt intézkedések mentén. A vállalat köszöni szépen, jól van, a legutóbbi pénzügyi negyedévüket pont új rekordokkal zárták.

Sőt, a radikális döntések egy része kimondatlanul is utat mutatott a konkurenciának, a kiegészítőgyártók és a felhasználók pedig pillanatok alatt alkalmazkodtak a változásokhoz. Az egyik felükhöz legalábbis. Nézzünk meg most három merészebb húzás utóhatását a piacon, illetve azt, hogy mire számíthatunk a jövőben.

Hit the road, Jack!

Már az iPhone 7 megjelenése előtt, amikor kezdett egyértelművé válni, hogy az Apple valóban kihagyja a 100 éves portot a készülékeiből, hatalmas botrány kerekedett internetszerte. Mégis, hogyan szánhatja magát ennyire barbár lépésre egy gyártó, akiben megbíztunk? Mintha a sör alapreceptjét írták volna át, kicserélve a malátát pulykabékönre.

Aztán röviddel a bemutató után lenyugodtak a kedélyek, kiderült, életben lehet maradni egy jack nélküli telefonnal is. Azóta lassan másfél év eltelt és az állítás továbbra is tartja magát. Mi több, az Apple döntése valóban ösztönözte a fej és fülhallgató gyártókat a vezeték nélküli irányba, az átlagos fogyasztókat célzó szegmensben egyre kevesebb zsinórt láthatunk. Itt van pár termék az elmúlt időszakból, amiket mi is teszteltünk.

Hova tovább, szélárnyékban a konkurencia is rájött, nem olyan hülyeség az öregecske port által elfoglalt helyet másra használni. Szép csendben sorra érkeztek a hasonlóan jack-hiányos megoldások a gyártóktól. Még az eleinte élcelődő Google is mentesítette Pixeleit a második generációra.

Úgy tűnik tehát, hogy ebben az esetben az Apple döntése nem csak járható útnak bizonyult, egyenesen követendő példává vált.

Koraszülött USB-C

Ugyanez viszont nem mondható el teljes egészében a MacBookok és a MacBook Prók USB-C only felfogásáról. Bár ideális esetben tényleg működőképes lehetne a koncepció, ha kicsit körbenézünk a világban könnyen beláthatjuk, hogy nem az Apple által elképzelt forgatókönyv zajlott le. Ami működött a jackkel, az kevésbé vált be az USB-C-vel.

Őszintén szólva mi sem rajongunk érte, hogy sok esetben külön beszerezhető átalakítók használatára vagyunk szorulva. Sajnos. Mert maguk a gépek elég nyálcsorgatóra sikeredtek, de a porthiány komoly kompromisszumok meghozására kényszerítheti a vásárlókat, amit nem biztos, hogy mindenki bevállal.

Nem véletlen, hogy a piacon is csak óvatos reakciókat látunk. Bár akad egy-két gép, amik követték az Apple által megkezdett irányt, azért nem ez a jellemző. Kiegészítők terén sem történt robbanás, azt a pár gyártót leszámítva akik direkt MacBookokban utaznak, csak elvétve találunk átalakító nélkül használható megoldásokat. Ami szintén kár, mert a dongle-life lássuk be, nem egy “just works”-life.

Összegezve tehát az USB-C kizárólagossága alapvetően nem rossz elképzelés, de várhattak volna még vele pár évet.

Újítások ide, ujjítások oda

Végül pedig elérkeztünk a cikk apropójához. Láthattuk, hogy az eddig vizsgált radikális újítások néhol sikert arattak, néhol kompromisszumokat szültek. De vajon mi a helyzet a Touch ID leváltásával Face ID-re?

Ezt a kérdés érthető okokból nem lehet még retrospektív vizsgálni, csak sejtéseket lehet megfogalmazni a korai reakciókból. Ezekből ítélve pedig többkimenetelű lehet a végeredmény.

Egyfelől azt látjuk, hogy a Face ID tökéletes bizonyította létjogosultságát. Megbízható, gyors, működik, a legtöbb felmerülő aggodalomra megnyugtató választ adott a technológia élesben. Bár személy szerint számomra sokkal intuitívabb, mint a Touch ID, azt azért nem merném kategorikusan kijelenteni, hogy az arcfelismerés klasszisokkal jobb az ujjlenyomatos feloldásnál. Mindegyik mellet szólnak pro és kontra érvek egyaránt, a felhasználó pedig majd eldönti, melyikkel tud együttélni.

Fontos kérdés, hogy az Apple milyen irányba tervez továbbhaladni a technológiával. Egyfelől ugye az iPhone X-et úgy jelentették be, mint a következő 10 év alapja, amiből arra következtethetünk, hogy a soron következő készülékek is mind Face ID-vel érkeznek majd. Másfelől viszont a technológia elég komplex, nehezebb és költségesebb a gyártás. Innen nézve pedig nem mernék rá mérget venni, hogy 2018-ban már csak arcfelismeréses iPhone-okat fogunk látni szeptemberben.

Kuo annak idején azt mondta, hogy az iPhone X sikerétől függ majd, hogy az Androidos gyártók is átállnak-e majd az ujjlenyomatról az arcfelismerésre. Bár nagyon úgy néz ki, hogy az iPhone X kifejezetten sikeres készülék lett (erről bővebben majd a következő negyedéves jelentésből értesülhetünk), mégse tenném rá a nyakam, hogy a konkurencia követni fogja majd a csúcskészülék példáját. Több opció is szóba jöhet:

  1. Teljes átállás. Eszerint a forgatókönyv szerint a többi gyártó is úgy dönt, hogy hanyagolják az ujjlenyomat-leolvasót, és átállnak pusztán az arcfelismerésre. Figyelembe véve azonban, hogy Kuo szerint az Apple több éves előnyben van a technológiával, nem biztos, hogy a szándék elég lesz. A Samsung könnyen kijátszható arc- és íriszszkennere például tökéletesen rávilágít arra, hogy vannak még hiányosságok a versenytársaknál – mégha az ő megoldásuk előbb is létezett.
  2. Részleges átállás. Ha tehát nincs meg a technológiai háttér, mindenképpen maradniuk kellene a már hagyományosnak számító ujjlenyomatozásnál. Esetleg összemixelve valamilyen többé-kevésbé működő arcfelismeréssel. Erre bizonyos gyártóknál már most is láthunk példát, könnyen megeshet, hogy mások is csatlakoznak majd a táborhoz. Aztán ha majd összeraknak egy épkézláb megoldás, jöhet a teljes átállás.
  3. “Ujj” irányok. Mindezek mellet ugyanakkor fennáll annak a lehetősége is, hogy egyáltalán nem fogják követni az Apple-t. Úgy gondolom, hogy a hátlapra szerelt megoldástól azért előbb-utóbb mindenki szabadulni akar majd, hiszen nem túl ergonomikus az elhelyezés. Ha pedig nem arcfelismerés, akkor maradnak az új lehetőségek. Erre már láthattunk is egy látszólag jól működő koncepciót a CES-en, a Vivo jóvoltából. A kínai gyártó sikerrel megvalósította sokak álmát, a kijelző alá integrált ujjlenyomat-olvasót.

Az persze más kérdés, hogy ami pár demó példányon jól működik a tech-bloggereknek, az mennyire valósítható meg tömeggyártásban, mekkora költségekkel és helyáldozatokkal járna a gyakorlatban. Ha viszont sikerül megugrani a felmerülő akadályokat, akár a biometrikus azonosítás egy eltérő evolúciós vonalának kezdete is lehet a készülék, amelyre a nem Apple-ös gyártók felakaszkodhatnak.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy akárhogy is alakul a kijelző alatti ujjlenyomat-szenzor sorsa, az Apple nem fog felszállni erre a vonatra. A vállalatnak ugyanis már korábban léteztek prototípusai ezzel a technológiával, de azok csak B-tervnek voltak félretéve arra az esetre, ha a Face ID nem jön össze időre. Márpedig összejött, nem is akárhogy.

Kíváncsian várjuk, mit hoz a jövő. Hamarosan, a konkurens csúcskészülékek bemutatásával egyidejűleg valószínűleg sok kérdesre választ fogunk kapni. Addig is írjátok meg ti is a véleményeteket kommentben. Szerintetek az arcfelismerésé lesz a jövő mindenhol?

Kifutó MacBook Pro modellek

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!