imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Saját csatornánkra költözünk

Like-olj és kövess minket!

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Hogyan vásároljunk IKEA-asztalt iPhone-nal?


A szeptemberben bemutatott iPhone-ok egyik nagy újdonsága a kiterjesztett valóság, melynek immáron az Apple a legnagyobb platformja. Képzeljük el, mennyivel egyszerűbb lesz így a bútorvásárlás, ha az IKEA-asztalt előtte otthon letesztelhetjük, például hogy mennyire passzol a szobába vagy a helyiség melyik részén mutat legjobban, stb. Ha megvan a hardver, csak egy intelligens alkalmazás kell hozzá!

iPhone X: csúcsélmények a kiterjesztett valóságban

Júniusban, az Apple éves fejlesztői konferenciáján minden másnál jobban megragadta a jelenlévők figyelmét az iOS 11-re írt kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) appok építésére alkalmas ARKit csomag. Idővel, pénzzel és kreatív energiákkal nem spórolva, a fejlesztők azonnal lecsaptak a csomagra. Köztük az IKEA is.

Az almás cég szeptember 12-én bemutatta legfrissebb termékeit, melyekkel új megvilágításba került az ARKit.

A csomag és az új iPhone-ok (8, 8 Plus, X) alkotta ökoszisztéma ugyanis jelenleg a legjobb hardver- és szoftverplatform AR-alkalmazások fejlesztésére. Az ARKit a 6s-ig visszamenőleg korábbi iPhone-okat és iPadeket is támogat, de a benne rejlő lehetőségek értelemszerűen a legújabb chippel, az A11 Bionic-kal ellátott készülékekkel használhatók ki legjobban. Elsősorban az X-zel, melybe a chip mellett ideghálókra specializált processzort is építettek. A tanulásra alkalmas mesterséges idegháló az arcok és a körülöttük lévő világ pontosabb követésével tetszetősebb AR-élményt teremt.

“Egyértelmű, hogy az Apple az AR-ra platformként összpontosított, és a telefonokat a kiterjesztett valóság élményének átéléséhez szükséges hardverrel dolgozta ki.” – nyilatkozta Scott Montgomerie, a Scope AR társalapító-igazgatója.

Az Amerikai Légierőtől a Pokémon GO-ig

De mi is az a kiterjesztett valóság, és miben különbözik a virtuálistól?

Ha definiálni akarjuk a kiterjesztett valóságot, akkor valódi, fizikai környezetek számítógép által generált vagy átalakított, hanggal, grafikával, videóval, GPS-adattal, stb. kibővített közvetlen vagy közvetett élő látványaként írhatjuk le. Kiindulópontja, hogy gépi látással, tárgyfelismeréssel és más fejlett, általában mesterséges intelligencia-alapú technológiákkal az információ interaktívvá, digitálisan módosíthatóvá válik. Ezekkel a kiegészítő információkkal, például sportesemény közvetítésére montírozott eredménnyel gazdagítja az eredeti képet, mozgóképet, összességében pedig a digitális világ elemeivel érzékelésünket. Ellentétben a “rokon” – sőt, talán “testvér” – virtuális valósággal, az AR felerősíti valóságérzékelésünket, míg a VR szimulált világgal helyettesíti az igazit.

A felhasználónak a digitális adalékokkal kevert valóság élményét nyújtó, az élményben elmerülést adó és sisakkal (headset) működő első AR-rendszert, az amerikai pilóták gyakorlását támogató Virtual Fixture-t a korai 1990-es években fejlesztették ki. A technológia a múlt évtized második felében robbant be a köztudatba, azóta az Adobe Flashtől, a Lyteshot interaktív játékplatformon és az
építőmunkásoknak helyszíni információkat megjelenítő AR-sisakon keresztül az első változatában megbukott Google szemüvegig (jelenleg gőzerővel dolgoznak az új verzión) vagy a Microsoft HoloLens headsetjéig egyre többen fejlesztenek izgalmas megoldásokat.

A Google komoly összegeket fektet a kibővített valóságot az íriszbe sugárzott lézerrel aktiváló Magic Leap startupba is. Az egészen széleskörű ismertséget és népszerűséget azonban egy játék, a Niantic
2016-os Pokémon GO-ja hozta el az AR-nek, megelőlegezve 2017 őszének jelenét, kiterjesztett valóság és okostelefónia az új iPhone-okban csúcsra futó és más területek mellett az oktatást is átalakító frigyét.

Kiterjesztett vagy virtuális valóság?

Az ARKit-nek természetesen akadnak vetélytársai, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft is felépítette saját AR-rendszerét. A Google addig elment, hogy hardverplatformját a Project Tango mélyérzékelő kamerával egészítette ki, és telefongyártók fejleszthettek rá, azonban csak az Asus és a Lenovo élt a lehetőséggel, és próbált kihozni valamit a Tangóból. A készülékek a futottak még kategóriában szerepelnek…

A Google most az ARKithez hasonló ARCore-ral próbálkozik, csakhogy az Android hardverfrontot emberpróbáló feladat kontroll alatt tartania. Az eredmény: az ARCore indulásakor csupán a Google Pixellel és a Samsung Galaxy S8-cal lesz kompatibilis.

Kiterjesztett vagy virtuális valóság? – merül fel egyre gyakrabban a kérdés.

Bill Gates szerint AR, de ő a HoloLens miatt elfogult. Ennek ellenére másokhoz hasonlóan az egykori Microsoft-vezér is megfogalmazta, hogy a VR hatalmas előnye egyben a hátránya is: egyetlen más médiumban sem összpontosítunk csupán a tartalomra, sehol nem szűnik meg teljesen a külvilág, csak a VR-ban. Semmi mást nem csinálunk közben, nincs chat, nincs Instagram, nem válaszolunk e-mailekre, nincs felhasználó-külső környezet interakció, kizárólag VR van. Teljesen el- és alámerülünk benne.

Az AR nem szakít ki a valóságból, hanem hozzáad valamit, gazdagítja, hasznos információkat tudunk meg a környék éttermeiről, az áruház ruhaosztályának kínálatáról és így tovább, ráadásul bónuszként a hirdetők is megkapják vele a környezetfüggő adatokat.

Az Apple valószínűleg ezért koncentrál az AR-ra és más infokom óriásokkal, különösen a Facebookkal és a Google-lal ellentétben vár ki látványosan a VR-ral. Ez a technológia egyelőre csak sisakkal vagy szemüveggel az igazi, és a technika jelen állapotában még sok ergonómiai feltételnek nem felel meg. Magyarán az okostelefonos, tabletes iPhone vagy iPad platformon futó AR felhasználóbarát, míg a headsetes VR kevésbé az.

IKEA-s bútort választunk a kiterjesztett valóságban

Az IKEA nem véletlenül jött tűzbe az ARKittől. A vállalat digitális átalakítását levezénylő Michael Valdsgaard elmondta, hogy a júniusi bemutatót követően kilenc és fél hétig 70 alkalmazott éjjel-nappal tanulmányozta a csomagot. Munkájuknak meglett a gyümölcse, az IKEA Place alkalmazással a felhasználók és egyben potenciális vevők vásárlás előtt nézegethetik, rakosgathatják a bútorok digitális változatát otthonukban. Sokkal biztosabbra mehetnek így, mintha csak a boltban látnák.

Az IKEA 2013 óta foglalkozik a kiterjesztett valósággal. Eszközük korábbi változataihoz azonban a használatot erősen korlátozó speciális AR-sisak kellett, ami nem is működött gördülékenyen. Elképzelhető Valdsgaard és munkatársai öröme az ARKit láttán. Gondoljunk csak bele, hányan szereznek be AR-sisakot bútornézegetésre, és hányan vásárolják meg az új iPhone-okat. Ráadásul az ARKit egy, az AR-technikáknál gyakori problémát is megold: képes pontosan lemérni a helyiséget, hogy a tárgyakat tényleg oda helyezzük el, ahova akarjuk.

“Soha nem volt eszközünk vagy platformunk valóban jó AR létrehozásához. Az ARKittel viszont lehetővé vált. Most már csak az Apple-lel foglalkozunk. Az IKEA sok vásárlóért van, és hogyan érhetünk el sok vásárlót? Úgy, ha a világ legnagyobb AR-platformjára összpontosítunk.” – nyilatkozta Valdsgaard.

Bútornézegetők mellett természetesen más fejlesztésekhez is használják a csomagot. Most a játékok tűnnek a legizgalmasabbnak. Például a Developer Directive Games több résztvevős stratégiai játéka, aThe Machines a való világra helyezett csataterén a résztvevők iPhone-jukat mozgatva hadakozhatnak kedvükre.

És ez még csak a kezdet.

Forrás: Forbes, TechCrunch, BBC, Apple, Huffington Post, informIT

iPad Mini

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!