imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Itt az új MacBook Pro 16" 2019

Mi pedig leteszteltük

Így hal ki lassan a DVD


Nem is volt olyan régen, de már történelem előtti időnek tűnik, amikor a DVD-s filmezés még menőnek számított. Az 1995-ben megszületett formátum ugyan egy darabig még velünk marad, de az eladási számokból sötét jövő körvonalazódik. 

Valamikor 2003 környékén nagyon lázba jöttünk az ismerősökkel, amikor az egyik áruház előállt a tízezer forintra akciózott, limitált számban kapható DVD-lejátszóval. A hasonló eszközök akkoriban még 20-30 ezret kóstáltak, így az ajánlat kifejezetten jónak számított. Nem volt kérdés, hogy le kell csapni rá, mert a nappaliban tornyosuló gigantikus VHS-gyűjtemény felett ekkorra már jócskán eljárt az idő.

Áhított kütyü volt a kétezres évek elején

Az Apple persze nem volt annyira lemaradva, mint a hazai rögvalóság, hiszen a cupertinóiak viszonylag korán a keblükre ölelték az új technológiát. Az 1999-es iMac G3 DV Special Edition például már DVD-olvasóval érkezett, a 2001-es iMac G4-ben pedig ott figyelt a CD-k és DVD-k írására is alkalmas egység, a SuperDrive. Az erről szóló eredeti sajtóanyag még ma is fent van a cég weboldalán, érdemes megnézni.

A Digital Versatile (és nem Video!) Disc a kétezres évek közepén élte virágkorát. Az otthoni lejátszóktól az asztali gépeken át a laptopokig szép lassan minden formában megjelent, utóbbiakból viszonylag gyorsan száműzve a normál CD-ket. A 4,7 GB-os lemezek óriási népszerűségnek örvendtek, 2003-ban pedig megszületett a dupla rétegű verzió is 8,5 gigabájt tárhellyel, ez volt a DVD-R DL. A műanyag korongokról néztük a filmeket, megvettük kedvenc sorozataink díszkiadásait, s már ezekre rögzítettük a családi emlékeket is.

Steve Jobs és a 2008-as Macbook Air, optikai meghajtó nélkül

Az Apple-nél a változás első, baljós fuvallatát az Apple TV 2007-es bemutatóján lehetett megérezni, amikor Steve Jobs a 21. század DVD lejátszójának nevezte az eszközt, amelybe nem is került optikai meghajtó. Az üzenet egyértelmű volt: a forgó-búgó technológia már nem menő. Ha valaki nem vette volna az adást, annak a Macbook Air 2008. januári debütálása kijózanítóan hatott: a borítékból előhúzott elegáns számítógép semmiféle DVD-olvasót nem kapott.

Ezen akkor még sokan háborogtak, akik megnyugtatására két megoldás is kínálkozott. Az egyik a ma is kapható USB-s SuperDrive, a másik hálózati kapcsolaton keresztüli megosztás volt, melynek segítségével egy másik eszköz optikai meghajtóját használhattuk a távolból. A technológia kigyomlálása ennek ellenére megállíthatatlannak bizonyult.

A 2012 júniusában bemutatott harmadik generációs Macbook Pro már nem kapott lemezmeghajtót, illetve az ugyanezen év őszén debütált iMac is búcsút intett a műanyag korongok világának. Utolsóként a Mac Pro került sorra, amely a 2013-as modellnél vált meg a CD-től és a DVD-től. Mindezek ellenére egészen 2016 októberéig vehettünk az Apple-től optikai meghajtóval ellátott masinát, hiszen addig még forgalomban tartották a második generációs Macbook Pro-t is.

Az első generációs Mac Pro még zsonglőrködött a korongokkal

A DVD tehát napjainkra hivatalosan is halott a cupertinóiak szemében, hacsak nem számoljuk a már említett USB-s SuperDrive-ot. Maga a formátum viszont még küzd az életben maradásért, de az elmúlt években nagyon durva visszaesést mutatnak az eladások. A CNBC a napokban jelentkezett egy cikkel, ami kifejezetten a filmek piacára fókuszál, a számok pedig igazán beszédesek.

Az elemzésük szerint a DVD virágkora 2001-2005 közé tehető, amikor a legtöbb családban lezajlott az átállás a VHS-ről az új formátumra. Ez volt az az időszak, amikor az emberek már nem csak az új filmeket vették lemezes kivitelben, de a régi, szalagos kedvenceiket is lecserélték. A folyamat jótékonyan pörgette az eladásokat, így a 2005-ös csúcsévben 16,3 milliárd dollárral tetőzött a piac forgalma az USA-ban.

Rögtön ezután viszont meg is kezdődött a lassú leépülés, hiszen innentől már érzékelhető volt a DVD iránti igény enyhe csökkenése, ami 2006-ban 3%-os visszaesést jelentett. Az igazi megtorpanás időszaka viszont csak a 2008-as a gazdasági válsággal jött el. A recesszió alatt összehúzódó pénztárcák hirtelen 26%-al zsugorították a lemezes tartalmak piacát, ami így 15,7 milliárd dollárosról 11,6 milliárdra olvadt.

Napjainkra a 13 évvel korábbihoz képest a 86%-ot is meghaladta a filmes DVD-eladások csökkenése az USA-ban, ami 2018-ban már csak 2,2 milliárd dollárt hozott össze. A brutális visszaesésnek azonban nem sok köze van a világválsághoz, annál több viszont az Apple által is gyorsított változásokhoz. Az online lehetőségek, a pendrive-ok, valamint a memóriakártyák terjedésével a DVD nem csak az eszközeinkből, de a köztudatból is kikopott, mint hatékony adathordozó.

Ami pedig a filmeket illeti, a digitális áruházak és kölcsönzők, valamint a 2010 után rohamosan terjedő streaming szolgáltatások alaposan betették a kaput a DVD-nek. A Netflix által dominált műfaj forgalma 2011 óta a CNBC adatai szerint 1231 százalékkal nőtt, a piac jelenleg a 13 milliárd dollárt súrolja, miközben sorra bukkannak fel az új szereplők, legutóbb például az Apple TV+. A DVD ezekkel sem kényelemben, sem képminőségben nem tud versenyezni. Alternatívának még ott a Blu-ray technológia, ám annak az eladásai szintén leszállóban vannak, és soha nem is lőttek ki igazán (a 2013-as csúcsévben is csak 2,37 milliárd dollárra rúgtak).

Ami a szebb napokat látott filmes lemezek hazai eladásait illeti, pontos számokat nehéz találni, de egy 2017-es interjú évente kétszámjegyű csökkenésről számolt be, egy tavalyi cikkből pedig kiderül, hogy a huszonötezer eladott példány már nagy sikernek számít. Az út tehát kétségtelenül lefelé vezet, a kérdés már csak az, hogy feltámadhat-e még egyszer a DVD úgy, ahogy a bakelit lemezek, vagy a polaroid fényképek is újra bekerültek a retro élményt keresők látóterébe.

Te el tudod képzelni, hogy 20-30 év múlva ínyencek gyűjtik majd a DVD-ket?

Az eladási adatok forrása: CNBC

iPhone XR akár 0 Ft önrésszel és 0% THM-mel

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!