imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Nyílik az iSTYLE adventi naptára

Bomba jó karácsonyi ajánlatok az iSTYLE-tól!

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Ilyen lett volna, ha a 20. század filmjeiben előkerül az iPhone


A termékelhelyezést, különösen a tech kütyüt megjelenését a filmekben teljesen természetesnek vesszük, de milyen lett volna, ha a fekete-fehér hőskorban felbukkan egy iPhone Audrey Hepburn kezében vagy egy Apple Watch Humphrey Bogart csuklóján? Pablo Laroccha Timeless Apple címen futó projektje érdekes időutazásra invitál minket.

A 34 éves madridi művész munkájáról a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm jutott eszembe, ahol egy kosztümös filmben jelennek meg napjainkra jellemző jellegzetességek, mint a szelfi vagy a nyelvünkbe beépülő új idegen szavak, például a lájk (még leírni is rossz). Az ilyen apró bújtatások megmagyarázhatatlan módon jól állnak a filmnek, kellemes humorforrásként hatnak.

Humphrey Bogart és Ingrid Bergman – Casablanca, 1942

Pablo Laroccha valami hasonlóval kísérletezett, minden Photoshop tudását bevetve klasszikus fekete-fehér filmek képkockáira szerkesztette rá a legújabb Apple termékeket. A Timeless Apple című munkájában olyan örökéletű filmek kerültek terítékre, mint az 1942-ben készült Casablanca, ahol Humphrey Bogart fehér zakójából egy matt fekete iPhone 7 kandikál ki, mindez 13 évvel azelőtt, hogy Steve Jobs megszületett.

Az alkotó szerint az időtlen Apple koncepció bejött az embereknek. Az 1965-ös Oscaron szelfiző Audrey Hepburn és Julie Andrews például zseniális fricska, mivel a celebek mostanság sportot űznek a nagy nyilvánosság előtti szelfizésből.

Audrey Hepburn és Julie Andrews – 1965

Az emberek imádják a képeket. Nem adok semmi magyarázatot hozzájuk, amikor elsőnek megmutatom nekik. Először alaposan megnézik, majd összezavarodnak, végül pedig elmosolyodnak. Két, időben teljesen eltolódott tényező ötvözése olyan ötlet, ami mindig is lenyűgözött. Egy Charlie Chaplin fotóval kezdtem, és mivel érdekesnek és szórakoztatónak találtam, folytattam a kísérletezést a többi képpel. Nagy élvezettel készítettem őket.

Laroccha különös kompozíciós képességekkel van megáldva, hiszen a képeken megjelenő okos küyük nem csak egyszerűen rá vannak csalva a képre, hanem olyan hatást sikerült elérnie, mintha a szereplők interakcióban lennének azokkal. Pablo Laroccha egyik kedvencét emelte ki, az Aki másnak licitál, maga esik bele című filmből kiragadott jelenetet, ahol Laurel és Hardy az iPhone-on mintha épp egy Spotify lejátszási listát böngésznének, de szerinte van ennél jobban sikerült kép is.

Laurel és Hardy – Aki másnak licitál, maga esik bele, 1935

Nagyon szeretem a Laurel és Hardy képet, mert úgy tűnik, mintha tényleg kapcsolatban lennének az iPhone-nal. Ugyanígy az Óz, a csodák csodája az Apple-szimbólumokkal nagyon érdekes. De úgy gondolom Ginger Rogers az abszolút nyertes, az AirPods és az iPhone nagyon jól párosul.

Ginger Rogers – 1936
A hollywoodi tábla, ami sosem létezett – Óz, a csodák csodája, 1939

Nektek hogy tetszik?

Forrás: Cult of Mac

DJI Osmo Pocket

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!