imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Ez a cikk több mint egy éve nem frissült. Kérjük, vedd figyelembe, hogy ennek tükrében a tartalom mára már idejétmúlt lehet.

Jön a cápa, szólt a drón: dróntechnológia ma és holnap


Az ausztrál partoknál cápákat figyelnek, New York felett látványos légi bemutatón Kína térképét formálják meg, de Lady Gaga koncerten és filmforgatáson is besegítenek. Elárasztják légterünket, és ez még csak a kezdet. A drónok jelene és közeljövője.

Drónokról általában a magányosan repkedő, repülés közben fényképező, távirányított játékok vagy épp a pilóta nélküli katonai légi járművek jutnak eszünkbe. Egyelőre és csak rövid ideig, mert a kép hamarosan megváltozik. Mesterséges intelligenciával bővítik őket, sokuk miniatürizálódik, és rajokban végzik majd szertágazó tevékenységüket.

Cápalesen

A világ cápatámadásainak 31 százalékát az ausztrál partoknál fürdőzők szenvedik el; 2016-ban 26, köztük két halálos kimenetelű esetet jegyeztek fel. A 26 kevesebb, mint ahogy azt ősfélelmeink sugallják, a Sydney Műszaki Egyetem kutatói viszont mindent megtesznek azért, hogy 26 helyett 0 szerepeljen a statisztikákban. Két látványosan fejlődő és terjedő technológiát használnak fel ehhez: mesterségesen intelligenciával felszerelt drónjuk tavaly októbertől figyel folyamatosan néhány strandot. Az újdonság nem a cápaleső drón, azokat eddig is használták; MI-vel felturbózott személyzet nélküli légi jármű viszont először lesi majd az óceánok rettegett ragadozóját.

Nem véletlenül bíznak benne. Gyakorlott személyek ugyanis csak 20-30 százalékos pontossággal azonosítanak légi felvételeken cápákat. Ezzel szemben az új program 90 százalékot teljesít: a drón által készített képeken az embernél sokkal inkább meg tudja különböztetni a cápát a többi élőlénytől. Munkája szerencsére nem ér itt véget – veszély esetén a sürgősségi jeladóval és mentőcsónakkal felszerelt légi jármű megafonja figyelmeztető jelzéseket ad le az érintetteknek, és a fejlesztők már elektronikus cápariasztón is dolgoznak.

A rendszer nemcsak azért lesz hasznos, mert megvédi az embert, hanem mert segíteni fog a cápapopuláció, és az óceán ökoszisztémájának, biológiai egyensúlyának fenntartásában is.

Drónok itt, ott, mindenhol

A fejlesztések a dróntechnológia egészen közeli jövőjét vetítik előre, amikor a ma még buta szerkezeteket különféle, mesterséges intelligenciából eredő megoldásokkal teszik hatékonyabbá.

A drónok nem újkeletű légi járművek, a katonai repülésben az 1960-as évek óta használnak ön- vagy távirányítással, általában a kettő valamilyen kombinációjával működő pilóta nélküli légi eszközöket. Eleinte ember számára nehezen megközelíthető terepek megfigyelése, vagy túl veszélyes feladatok kivitelezése hárult rájuk, idővel viszont beszivárogtak a mindennapokba. A 2010-es évek óta tartó folyamatos drónforradalmat mi sem szemlélteti ékesebben, minthogy civil célokra már sokkal több drónt alkalmaznak, 2015-ben például egymilliónál többet adtak el belőlük. (A kereskedelmi drónok nemzetközi piacának 70 százalékát a sencseni székhelyű gyártó, a DJI uralja.)  

Légtereinkben egyre gyakrabban tűnnek fel drónok, változatos érzékelőkkel felszerelve; orvosi műszerektől és gyógyszerektől az élelmiszerekig különféle, idővel pedig bármilyen áruk szállítására, mezőgazdasági célokra és persze változó indíttatású légi felvételek készítésére alkalmazzák őket. Előbb-utóbb személyfuvarozásra is alkalmasak lesznek, és nagyvárosaink légterében varázsszőnyegként repkednek majd tetőről tetőre a szerencsés utasokkal.

A filmkészítésből is kivehetik a részüket. Légi képeket és videókat eddig is tonnaszámra készítettek, de a zürichi ETH és a holland Delfti Műszaki Egyetem kutatói tovább léptek. Algoritmusukkal a légi járművek irányítóiktól függetlenül, rendezői specifikációkat megvalósítva rögzíthetnek jelenetekről jó minőségű felvételeket. A képi paramétereket repülés előtt határozzák meg, kijelölik a pontos útvonalat, az irányváltásokat pedig a globális helymeghatározó rendszer szenzoradatainak felhasználásával másodpercenként 50-szer számolják újra. A laptopon futó algoritmus rádiókapcsolatban áll az akadályokat automatikusan azonosító és kikerülő drónnal. Filmgyártás mellett máshol is bevethető: sportközvetítésnél, ipari létesítmények, például szélturbinák hibáinak kivizsgálásánál, egészségügyi eszközök biztonságos sürgősségi szállításánál stb.

Szabályozási kérdések

Számítógépek és robotok mellett jelenleg a drónok – lényegében az első széles körben alkalmazott mobil robotok – a digitális technológiában rejlő lehetőségek legmarkánsabb fizikai megjelenítői. Viszont mivel nem digitális, hanem nagyon is valós közegben tevékenykednek, a potenciál kiaknázása jócskán függ a szabályozástól. A döntéshozók évek óta próbálkoznak, míg az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság az úgynevezett “Plan 107” (107-es szabály) alapján dönt a kereskedelmi drónok engedélyezéséről.

Ez a szabályzat így vagy úgy, de egyelőre működik, kérdés, hogy a törvényalkotók képesek lesznek-e a jövőben a mindenkori technológiai fejlődésre kellő érzékenységgel reagálva, mérnökökkel együttműködve előállni építő, ugyanakkor a technológiahasználat túlkapásaitól és a kevésbé örömteli alkalmazásoktól az átlagpolgárt amennyire lehet, megóvó javaslatokkal (hálókkal, drónfogó drónokkal). Amerikai katonai szakértőket az lepte meg leginkább egyes teszteken, hogy mennyire nehéz a százával, ezrével különböző irányból támadó kicsi drónok ellen harcolni. Rajaik halálos fegyverek, tankokat, csatahajókat hatástalaníthatnak. Nyugodtan kilőhetnek, lecserélhetnek közülük párat, a rendszer működik tovább.

Technológiai és társadalmi szempontból a mind gyakrabban, részben vagy egészben 3D nyomtatással készülő drónok elterjedése az átfogó és komoly következményekkel járó trend, az “autonóm dolgok” (AuT) vagy “autonóm dolgok internete” (IoAT) térhódításának része. A folyamat emberi irányítás nélküli, szabadon mozgó, személyekkel és tárgyakkal interakciókat folytató számítógépek fizikai környezetünkbe integrálására vonatkozik. A drónok az elsők, az előfutárok; mesterséges intelligenciával vagy egyszerűen csak tároló, feldolgozó és kommunikációs képességgel rendelkező otthoni robotok, önvezető autók és mások követik majd őket.

Rajintelligencia

A zürichi fejlesztők elmondták: 50 drón egyidejű szinkronizálásával, az algoritmusnak köszönhetően mindegyik úgy programozható, hogy pontosan a rendezői óhajnak megfelelő felvételt készítse el.

Ezek a gépek, ha kell, rajként funkcionálnak – mint egyes madárcsoportok: nemcsak egyénileg, hanem csapatban is elboldogulnak a világban, koordinálják cselekedeteiket és hamarosan a szabadidős tevékenységektől a gazdaságig, és természetesen a hadviselésig, a lét szinte minden szegmensére óriási hatással lesznek. Életet menthetnek és olthatnak ki.

Működésük az MI-ből ismert és az élővilágból ellesett mintákat (madár-, hal-, hangya-, termeszcsoportok stb.) követő rajintelligencián alapul. A rendszerek központi irányítás nélkül működnek, az egymáshoz közeli egyedek helyi interakcióiból önszerveződő egész alakul ki. Mivel ismerik egymás tevékenységét, képesek egységesen cselekedni. Mindegyik önállóan pozícionálja magát, de formációban repülnek. Érvényes rájuk a klasszikus szabály: az egész több a részek összességénél.

Az idei Super Bowl félidei Lady Gaga show-ján 300 drón gyűlt egybe, hogy az amerikai zászlóval világítsa meg az eget. Az Intel tűzijátékok alternatívájaként kínálja Hullócsillag nevű drónrajait. Egy New York-i bemutatón a kínai eHang gyártó ezer egyedből álló raja Kína térképét és az “áldások” szó karakterét rajzolta fel az égre.

A show-elemeken túl, a mostani gügyögő gyerekkorukat maguk mögött hagyó rajok olaj- és gázvezetékeket, elektromos kábeleket, kéményeket és ipari üzemeket ellenőrizhetnek, növények elváltozásait figyelhetik, öntözhetnek, permetezhetnek, időjárási megfigyeléseket végezhetnek és így tovább. Természetesen kevésbé békés célokra szintén használhatók; kis létszámú méregdrága hadirepülőgépek mellett (később helyett) jöhetnek a feláldozható dróntömegek. Nem kerülnek sokba, munkájukat könnyedén elvégzik. Koordinációjukban egyelőre a távoli operátor is részt vesz, kérdés, hogy meddig.

Drónok rajként alkalmazása egyrészt óriási változás, másrészt jelentősen bővítik a technológia hasznosulási körét. Ezek a rajok általában modulárisak, egyesek napelemmel működhetnek, mások kézben elférnek…   

Háborúkat dönthet el, hogy melyik hadviselő fél rendelkezik nagyobb dróntömeggel, miközben a személyzet nélküli járművek ugyanúgy mindennapi környezetünk részévé válnak, mint például a rovarok.

Felhasznált irodalom

Australia is deploying AI drones to help prevent shark attacks

Spectacular images thanks to an efficient algorithm 

The future of drones depends on regulation, not just technology

The next era of drones will be defined by “swarms”

BYEback - készülékbeszámítás

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!