Záporoznak mostanában a B&O PLAY-termékek – két hete járt nálunk a legújabb fejhallgatójuk, a Beoplay H4, nem áruluk el nagy titkot, ha megszellőztetem, hogy a H9-et is próbálgatjuk, ma pedig a nagyobb hordozható hangszórójuk új generációja, a Beolit 17 jelent meg. Már ki is próbálhattuk!
Eléggé meglepődtem amikor megsúgták, hogy érkezik a Beolit 17, hiszen az élt bennem, hogy éppen a közelmúltban teszteltük a Beolit 15-öt. Aztán rákerestem az iMagazinon, és láttam, hogy bizony majdnem pontosan két éve volt az a „közelmúlt”, márpedig a B&O PLAY nem olyan, mint az anyamárka Bang & Olufsen, ahol akár évtizedekig is változatlan formában gyártanak termékeket.
Ha már így szóba került a Bang & Olufsen, akkor érdemes futólag megemlíteni a Beolit név történetét. Ugyanis (természetesen) nem a 2012-ben megjelent Beolit 12 volt az első ami ezen néven futott a nagy múltú dán márka kínálatában, hanem a Beolit 39, amit 1938-ban mutattak be, és egy csodaszép, bakelitből készült asztali rádió volt. Az elmúlt évtizedekben aztán számos Beolit-modell követte, melyek mind hordozható rádiók voltak, aztán a ’80-as években megszűnt sorozat hordozható vezeték nélküli hangrendszerekként éledt újjá.
Külcsín
Tulajdonképpen klasszikusnak is nevezhetjük a megjelenést, hiszen az eredeti Beolit 12 óta sok minden nem változott, az pedig az egyik első B&O PLAY logót viselő termék volt, és még 2012-ben jelent meg. Járt utat járatlanért el ne hagyj, gondolhatta a tervező Cecilie Manz, úgyhogy a Beolit 17 ismét nem sokban különbözik az elődeitől. Nekem még mindig az első generáció tetszett a legjobban, ahol nem minden lyuk volt teljesen átfúrva, de persze ez is egy gyönyörű Beoplay-termék lett.
Ha már színek, a Beolit 17-ből – egyelőre – kétféle szín érhető el, egy világosabb („natúr”) és egy sötétebb („kőszürke”), nálunk szerencsére ez utóbbi járt, és bizony elég vagányul néz ki. Visszatérve a felhasznált anyagokra, a lukacsos borítás természetesen most is alumínium, a fogantyú pedig valódi marhabőr, és az aszimmetrikus rögzítésnek köszönhetően a készülék nem lifeg össze-vissza, ha sétálunk vele. A mérete 23 x 18,9 x 13,5 cm, a tömege 2,7 kg. Vagyis minden szempontból pont ugyanakkora, mint az elődje, pedig meg mertünk volna esküdni rá, hogy kicsit könnyebb lett. Ja, és eltűnt az ajtó a hátoldalról – hogy ez miért lehetséges, arra mindjárt rátérünk. Viszont kérdés, hogy miért nem oldották meg ezért cserébe azt, hogy egyetlen, teljesen szimmetrikus darabból áll a fémborítás – elég menő lenne.
A vezérlést közvetlenül lehetővé tévő tévő gombokat felül, a gumírozott részen találjuk. Van egy ki-bekapcsoló gombok, hangerőszabályzás, és egy Bluetooth-párosítás gomb, valamint újdonságként egy ötödik is: ez a Connect névre hallgat, és segítségével a B&O PLAY által intelligensnek nevezett funkciókat érhetjük el vele. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kaptunk egy programozható gombot, amire a Beoplay appban rendelhetünk mindenfélét: például egy gombnyomásra segítségül hívhatjuk a Sirit, vagy elkezdhetjük lejátszani az előre bekészített lejátszási listát.
A gomb funkcióját a Beoplay appban állíthatjuk be (nekünk szükségünk volt egy frissítésre magán az eszközön is). Alapesetben úgy működik, mint egy fülhallgató távirányítója, vagyis elindíthatjuk és leállíthatjuk a lejátszást, vagy számot léptethetünk. Az ébresztő funkciót bekapcsolva ébresztőórának is használhatjuk a Beolit 17-et, a gombbal tudjuk leállítani az ébresztést vagy benyomni a szundi módot. Sajnos csak az utoljára lejátszott zenére, vagy két gyári ébresztőhangra tud ébreszteni. A harmadik funkcióval a ToneTouch-ot kapcsolhatjuk ki vagy be, a negyedikkel pedig egyszerűen a telefonunkon utoljára lejátszott szám hallgatását folytathatjuk. Ha nincs szükségünk ilyen úri huncutságokra, akkor akár teljesen ki is kapcsolhatjuk a gombot.
Belbecs
Az AirPlay-kapcsolattal már a Beolit 15-nél is szakítottak, nincs ez másképp most sem, vezeték nélkül Bluetooth-on kapcsolódhatunk a hangrendszerhez – ami, valljuk be, egy hordozható megoldás esetében azért praktikusabb. A szabványok nyelvén Bluetooth 4.2-ről van szó, ha a hagyományos kábeles megoldásra esküszünk, akkor a jól bevált 3,5 mm-es jack-bemenetet használhatjuk.
Ami a zene megszólaltatását illeti, most is egy 14 cm-es long-stroke szélessávú mélysugárzó, két 10 cm-es passzív mélyhang radiátor és három 4 cm-es szélessávú magassugárzó dolgozik a házban, olyan alakban elrendezve, hogy ne igazán számítson, milyen szögből is hallgatjuk a Beolit 17-et – a B&O PLAY ezt True360 hangzásnak hívja.
Hordozható hangszóró lévén egy akkumulátort is tartalmaz a készülék. A kapacitásáról nem esik szó sehol a gyártó részéről, de ismét 24 óra lejátszási időt ígérnek. Nekünk még egyszer sem merült le, bár nem is szólt folyamatosan 24 órát, de a korábbi tapasztalatok alapján azt azért érdemes megemlíteni, hogy ez akkor igaz, ha a fele hangerő alatti tartományban zenélünk, ha csapatjuk neki, akkor bizony gyorsabban kifogy a szufla.
Tölteni egy USB–C-porton keresztül lehet, és akkor most jutottunk el oda, hogy miért is tűnt el az ajtócska a Beolit 17 hátáról. Azért, mert a vaskos kábel és beépített táp helyett a dobozban egy külső, elvileg 45 wattos USB–C konnektorba dugható adaptert is kapunk egy kábel társaságában. Vagyis teljesen szabványos töltést használ a Beolit 17, bár azért elterjedtnek még nem mondhatjuk, most hogy én is új MacBook Prót használok, praktikus, hogy akár annak az adapterével is tölthetem, sőt, akár a gépre dugva is. Az USB–C kétirányú, vagyis külső aksinak is használhatjuk a Beolitet, persze ha jó nekünk ez a fajta csatlakozás, vagy van egy átalakítónk. Sőt, ha a MacBook Pro nincs töltőre dugva, akkor a Beolitről próbálja szipkázni a nedűt, bár ez utóbbi teljesítménye nem elég ahhoz, hogy töltse vagy szinten tartsa, de kicsit lassabban merül. (A LED pulzálást továbbra sem sikerült szépen megcsinálni, ezzel kapcsolatban a Beoplay A2 Active tesztben keseregtem egy sort.)
Hangzás
Ha a hangzásról volt szó, a Beolitnek sosem kellett szégyent vallania, nincs ez másképp a Beolit 17 esetében sem. A fentebb már említett True360-nak köszönhetően majdhogynem tényleg tökéletesen 360°-ban szól, bár továbbra is észre lehet venni, ha háttal állunk neki, ugyanis a 14 cm-es hangszóró az elején van, bár ez elsősorban a mély hangokat szólaltatja meg. A B&O PLAY most rásütötte a „Bang & Olufsen Signature Sound” plecsnit (akárcsak a Beoplay H4 esetében), ami azt jelenti, hogy szép, kiegyensúlyozott hangzásra érdemes számítani, mindenféle túlzások nélkül.
Ez igazából meg is valósul, bár hogy őszinte legyek, nem sok különbséget véltem felfedezni a Beolit 17 és a Beolit 15 között. Biztos dolgoztak rajta a dán mérnökök, de nem tűnt fel, hogy lényegesen jobban szólna – félreértés ne essék, ez igazából nem kritika, hiszen az előd is nagyon szépen szólt, sőt, meg merem kockáztatni, hogy kategóriájában az egyik legjobb, ilyen szép dizájnnal pedig egyáltalán nincs párja. A mélyek teltek, egyáltalán nincs belőlük kevés, de nem is nyomják agyon a ma divatos módon a magasakat és közepeket, ami nekem nagyon szimpatikus.
Nem csak a hang minőségével, de az erejével is elégedettek lehetünk, simán kivihetjük a kertbe egy kis sütögetésre, nem fog csalódást okozni. Tulajdonképpen megdöbbentően nagyot szól, szerintem csutkára tekerve még a Óbudai-szigetre is simán elhallatszódik tőlünk, bár azért a Szigetet nem ilyenekkel fogják hangosítani, mivel ilyenkor érezhetően torzul már a hangja, a mélyeket kezdi visszavenni, ráadásul arra is érdemes figyelni, hogy sokkal gyorsabban merül, mint normál hangerőn. Igaz, nem nagyon tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy maxon kellene használni huzamosabb ideig.
Nem szabad elfeledkezni a B&O PLAY védjegyévé vált ToneTouch funkcióról sem, amivel a Beoplay appon keresztül testre szabhatjuk a Beolit 17 hangzásvilágát. Egy kör alakú felületet kell elképzelni, egy pöttyöt húzhatunk a négy körcikk irányába (illetve változtathatjuk a méretét), értelemszerűen minél kijjebb tesszük, annál erősebb az adott hatás – Warm, Excited, Relaxed, Bright. Nehéz meghatározni, hogy ezek pontosan mit jelentenek, a Warm egyértelműen a mélyeket emeli ki, az Excited talán a közepet, a Relaxed a lapos, dobozhang irányába megy el, a Bright egyértelműen a magasakat hozza előtérbe.
A lényeg, hogy ha esetleg nem tetszene a gyári hangkép, mert mondjuk túl sok (vagy túl kevés) a mély, akkor kedvünkre játszadozhatunk vele – persze bizonyos határokig, csutkára húzva a mélyet elég buta hangja lesz a hangrendszerünknek. Ezen kívül a Beoplay app sztereó funkciójával össze is párosíthatunk két Beolit 17-et úgy, hogy az egyik a bal, a másik a jobb hangsáv, vagyis összelegózhatunk egy csöppet overkill (és jó drága) sztereó rendszert. Most pont nem volt a közelünkben egy Beolit 15, hogy kipróbáljuk, két különböző generáció működik-e egymással, de a Beoplay A2 Active + Beoplay A2 után ennek (sajnos) nem sok esélyt adok.
Összefoglalás
Mindent összevetve nem sokat változott a Beolit 17 az elődhöz képest, vagyis ha valakinek a két évvel ezelőtti modellje van, nem kell kidobni a kukába és rohanni megvenni az újat. Van egy-két nagyon praktikus fejlesztés (az új töltési rendszer vagy a Connect gomb), a dizájn is finomodott kicsit, a hangzás azonban eddig is nagyszerű volt, és ez most sem lett másképp.
Ha viszont most nézegetsz nagyobb teljesítményű hordozható hangrendszert – hamarosan jön a kerti sütögetések ideje! –, akkor mindenképp érdemes kipróbálni valamelyik iSTYLE üzletben a Beolit 17-et. Én azt mondom, nincs ennél jobb választás, de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy imádom a B&O PLAY termékeket, szóval valószínűleg részrehajló vagyok. Még akkor is, ha egyébként Beolitem soha nem volt.
Ami az árát illeti, a többi Beoplay-modellhez hasonlóan ez sem kifejezetten olcsó, de egyrészt tényleg szuperül szól, másrészt valószínűleg a dizájnnak és az anyaghasználatnak is meg kell mutatkoznia az árban. Mondjuk piros pont, hogy megint olcsóbb lett az elődjénél (igaz, most nem annyival, amekkora különbség volt a Beolit 12 és a Beolit 15 között), az annak idején 159 900 Ft-ról indult, a Beolit 17 ára 149 900 Ft lett.
