imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Kezünkben az iPhone XS és iPhone XS Max!

Nézd meg és olvasd el első benyomásainkat!

Li-Fi, a fénysebességgel hajtott Wi-Fi


Gondolom te is sokat szívtál már a Wi-Fivel: gyenge a jel, interferencia, nem található hotspot, sebezhetőségek és hasonlók. Mi lenne ha azt mondanám, van a világon körülbelül 15 milliárd kihasználatlan vezeték nélküli internetes bázisállomás, ami minden problémára választ jelenthet.

Harald Haas, az Edinburghi Egyetem kutatója meglehetősen sajátos módját találta fel a vezeték nélküli hálózatok problémáinak megoldására. Mik is ezek? A ma használatos technológia, azaz a Wi-Fi, rádióhullámokkal működik. Ezek előállítása költséges, és mivel csak bizonyos tartományai érhetőek el számunkra, nem elégítik ki az igényeket. Ennek igazolásához elég csak megnéznünk, mennyire telített egy bérház Wi-Fi ügyileg…

Másik probléma a hatékonyság. Körülbelül 1,4 milliárd, drágán felépített bázisállomás látja el a világot hálózattal. Ezek az építési költségeken felül rengeteg energiát használnak fel. Ráadásul az energia jelentős része nem a rádióhullámok előállítására, hanem a rendszer hűtésére megy el. Megközelítőleg mindössze 5%-os hatásfok érhető el velük. A fentiekből következik a harmadik nagy probléma is, az elérhetőség. A költségek miatt egyszerűen nem mindenhová érdemes/lehetségest állomást telepíteni.

Végül pedig ott van még a biztonság is. Mivel a rádióhullámok könnyedén áthatolnak a legtöbb anyagon, így az adatforgalmunkat tulajdonképpen folyamatosan elérhetővé tesszük a külvilág számára. Persze ma már szinte mindenki fejlett titkosítást használ, de mint tudjuk, nincs 100%-os védelem. Kicsit olyan ez, mint idegen országban fennhangon megjegyzéseket tenni a melletted lévőkre magyarul. Valószínűleg senki sem érti, de azért megvan rá az esély.

Haas tehát új utak után kezdett kutatni és talált is egy ígéretesnek tűnő megoldást az elektromágneses hullámok egy másik pontján, a látható fény tartományában. A mostanában különösen elterjedt LED technológia lehetővé teszi, hogy a fényforrás nagyon magas frekvenciával váltogassa fényerejét. Ez pedig könnyen lefordítható egyesekre és nullákra, ami meg ugye a számítógép által értelmezhető “nyelv” alapja.

Ha a kettőt összekombináljuk, máris megkaptuk a Li-Fi (Light Fidelity) lényegét: az információt a látható tartományba eső elektromágnesen hullámok közvetíthetik. Hogy miért jó ez? Mert kapásból kaptunk körülbelül 14 milliárd, előre telepített, filléres vezeték nélküli internetes bázisállomást. A költség, az elérhetőség és a hatékonyság problémája máris megoldódott, és a biztonság is adott: a fény nem hatol át a falakon, így jól körülhatárolható, védett terekben használható.

Persze ennyi még kevés a joggal felmerülő szkepszis eloszlatására. Most akkor villogó lámpákkal kell körbevegyük magunkat? Mekkora átviteli sebesség érhető el így? Állandóan világító lámpa alatt kell ülnöm, ha netezni akarok? Haasnak minden felmerülő kételyre zsebben van a válasza.

Egyrészt a “villódzás” olyan magas frekvencián történik, hogy azt az emberi szem nem képes érzékelni. Te csak egy íróasztali lámpát látsz, de a megfelelő érzékelőkkel felszerelt eszköz könnyedén detektálja a váltakozásokat. A LED-ek fényereje könnyedén szabályozható, elérhetőek olyan alacsony értékek is, amit az ember már gyakorlatilag sötétnek érzékel, az adatátvitel viszont zavartalanul folyhat tovább. Ami pedig az átviteli sebességet illeti, laboratóriumi körülmények között sikerült már 224 gigabit/secundumot is elérni, ezzel sem lesz tehát gond.

Érdemes megnézni a professzor TED előadását, amelyben még a technológiát is demózza (ha csak ez érdekel, tekerj 5:40-re).

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a technológia még erősen kísérleti fázisban van. A Li-Fi pár évvel ezelőtt ment nagyot a sajtóban, már akkor legalább 2-3 évet mondtak az első eszközök felbukkanására. Tehát még várnunk kell a debütálásra. Főleg, hogy akármilyen jól is hangzik a “csak egy LED égő kell hozzá” jelmondat, azért ne feledkezzünk meg a jelátalakítóról és a fogadóegységről sem, amelyek nélkül nem ér semmit az egész. Természetesen ezek implementálása nem lesz egyszerű feladat.

Úgy fest viszont, hogy az Apple már felfigyelt a csoda-technológiára. Még az iOS 9.1 kódjának a fejtegetésekor találtak a fejlesztők egy érdekes nyomot az egyik cache fájlban. Ebben a különböző hardveres és szoftveres kompatibilitási mellett felbukkant egy sokat sejtettő, “LiFiCapability” sor is. Véletlen lenne? Aligha.

Legalábbis nagyon jó lenne, tekintve hogy a felhasználási lehetőségek szinte végtelenek. Visszatérhetne például a felturbózott, világító alma logó, amely gigabites sebességgel streameli az esti filmet az Apple TV-nek. Vagy az iPhone-nak, főleg ha sikerül a kamrába integrálni az érzékelőt. Az sem lenne rossz, ha egy utcai lámpa alatt megállva brutál sebességgel szörfölhetnénk a neten a város bármely pontján. Az önvezető autók pedig lámpáik segítségével oszthatnának meg információkat egymással, tovább finomítva a rendszereik pontosságán, elkerülve a baleseteket.

Tényleg csak a fantázia szabhat határokat…

Forrás: TED, AppleInsider

Kifutó MacBook Pro modellek

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!