imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Megérkezett az AirPods Pro

az Apple legújabb fülese!

Mely technológiák tűnnek el még a mi életünkben?


A jövő fürkészése mindig izgalmas dolog, a kérdés viszont többnyire inkább az, hogy mi lesz, és nem az, hogy mi nem. A Gizmodo ausztrál kiadása most bedobott egy csavart, és a kihalásra ítélt technológiákról faggatott öt történészt.

Az évek során szinte mindenkinél felhalmozódik néhány egykor menő, de már rég haszontalan holmi. Én például a benne ragadt kazettával együtt őrzöm a család első videómagnóját, de nagyapám Harmónia rádiója is stabil pont a szekrényben. Azt viszont nehéz megmondani, hogy ma is használt eszközeink közül melyik jut majd hasonló sorsra. A Gizmodo ausztrál munkatársai kísérletet tettek a dolog megfejtésére, és történészeknek tették fel a kérdést: mely technológiák esetében a legvalószínűbb, hogy még a mi életünkben elavulnak?

Peter Norton, a Virginiai Egyetem technológiai és társadalmi kérdésekre szakosodott docense alapvetően szkeptikusan nyilatkozott az efféle jóslásokkal kapcsolatban. Egy ügyes példával rámutatott, hogy ha ezt a kérdést ötven éve tették volna fel, az akkori jövendőmondók valószínűleg a szénerőművek, a papír, vagy a hangsebességnél lassabb polgári repülés eltűnésére tippeltek volna. Ehhez képest azt látjuk, hogy ezek mindegyike ma is létező műfaj, s mellettük még számos olyan ősrégi dolog sem kopott ki, mint a krétás táblák az oktatásban.

Meglátása szerint a régi technológiák ritkán tűnnek el csak úgy, az esetek többségében inkább átalakulnak, vagy kiegészítik az újdonságokat. Az írógépek például kihaltak ugyan, de a gépi írás él és virul. Marginalizálódtak még a filmes fényképezőgépek is, ám manapság mégis többen fotóznak, mint valaha. A szakember szerint az elavulás ugyan létező fogalom, de nem eszik olyan forrón a kását, mert a jelenségre a marketing is nagyban ráerősít. Végül nem is nevezett meg olyan technológiát, ami biztosan el fog tűnni, sőt, szerinte még az is lehetséges, hogy újra felfedezzük bizonyos régi eszközök hatékonyságát, ahogy például az a kerékpár esetében is lezajlott.

Amy E. Slaton, a pennsylvaniai Drexel Egyetem történelemprofesszora szerint eszközeink elavulásának feszegetése már eleve hibás megközelítés. Véleménye szerint inkább azt érdemes vizsgálni, hogy a jövőben miként változhat az emberek technológiához való hozzáférése. Slaton tippje alapján 50 év múlva kevesebben részesülhetnek az olyan szolgáltatásokban, mint a tiszta víz és a friss élelmiszer, mivel a klímaváltozás hatásai miatt számos népcsoport élete alapvető változásokon megy majd keresztül. A borúlátó professzornő szerint pedig az USA-ban még az is elképzelhető, hogy a vagyon gyorsuló koncentrálódása és a piaci logika erősödése miatt eltűnnek a buszok és a metrók, mert a döntéshozók kevésbé lesznek hajlandók közszolgáltatásokra költeni.

David Edgerton, a londoni King’s College technológiát is kutató történészprofesszora szerint az emberek szeretnek úgy gondolni az egyes korszakokra, hogy azokat bizonyos eszközök használata határozta meg, melyek leváltása magával hozta a jövőt is. Meglátása alapján most épp a mesterséges intelligencia az a ló, amire mindenki fogad, s ami ismételt korszakváltást idézhet elő. Szerinte azonban az efféle látásmód naiv és propagandisztikus. Érvelésében rámutatott, hogy az új dolgok gyakran inkább kiegészítik a régieket, illetve sokszor tömve vannak már jelen lévő alkotóelemekkel. Egy-egy eszköz teljes eltűnését inkább olyan körülményekhez társította, mint a működésükhöz szükséges üzemanyag kiapadása, vagy az adott tárgy betiltása. Edgerton végül még a feje tetejére is állította a kérdést: milyen technológiákat kéne száműzni a következő évtizedekben? Szerinte ezek közé tartoznak a szént égető eljárások, illetve a belső égésű motorok, amelyek helyett a ma is ismert alternatívákat ajánlotta.

Corinna Schlombs, az amerikai Rocherster Technológiai Intézet segédprofesszora hasonlóan látja a dolgokat. Szerinte az új vívmányok először többnyire csak kiegészítik a létezőket. Példaként a távírót hozta fel, amely végül nem törölte el a mai napig működő postai levelezést. Azt azonban elismerte, hogy a célok és a körülmények változásán keresztül átalakul maga az információs technológia is. Itt ismét a postát megemlítve rámutatott, hogy azt az USA-ban az 1800-as évek közepéig szinte kizárólag hírlapterjesztésre használták, s csak egy kongresszusi díjcsökkentést követően jutott fontos szerephez a lakossági érintkezésben is. Schlombs szerint a televíziózás és a rádió állhat a következő korszakváltás fókuszában, hiszen ezek népszerűsége rohamosan csökken a fiatalok körében. Lezárásként még azt is hozzáfűzte, hogy a képi és hanganyagok nem fognak elavulni, a kérdés inkább az, hogy milyen formában fogyasztjuk majd őket.

Thomas Haigh, a Wisconsin Milwaukee Egyetem adjunktusa szerint az elmúlt 15 évben az okostelefon egy sor fogyasztói terméket kiváltott (zseblámpa, számológép, jegyzetfüzet stb.), így a jövőben e trend folytatására számít. A történelem süllyesztőjébe menetelő eszközök közül a laptopokat, a konzolokat, és a kamerákat emelte ki. Ugyanakkor úgy tippelt, hogy végül az iPhone és társai helyét is átveszi majd valami, például az óra vagy a szemüveg. Biztos kihalónak viszont meglepő módon a nyakkendőt nevezte meg, méghozzá a hétköznapi viselet egyre szélesebb körű elfogadottsága miatt. Viccesen hozzáfűzte, hogy talán pont Donald Trump lesz az, aki túl hosszúra kötött nyakkendőivel kiöli a férfiasságot a ruhadarabból pont úgy, ahogy Hitler is tette azt az egykor kifejezetten maszkulinnak számító kefebajusszal.

S hogy a szakértők véleményéből mi a legfontosabb tanulság? Talán az, hogy minél jártasabb vagy egy témában, annál kisebb valószínűséggel bocsátkozol hangzatos jóslatokba…

Szerinted milyen technológiáknak intünk búcsút a következő évtizedekben?

Forrás: Gizmodo

iPhone XR akár 0 Ft önrésszel és 0% THM-mel

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!