imagazin arrow2-left arrow2-right arrow2-top arrow-up arrow-down arrow-left arrow-right cart close dossiers education fb instagram menu notification oander rss rss-footer search service shuffle speech-bubble star store stores tests twitter youtube

Nyílik az iSTYLE adventi naptára

Bomba jó karácsonyi ajánlatok az iSTYLE-tól!

Mennyire vetheti vissza egy tragédia az önvezető autózást?


Az Uber egyik tesztjelleggel üzemelő önvezető autója végzetes kimenetelű balesetet okozott, mire a vállalat lekapcsolta minden tesztjárművét a kivizsgálás idejére. Milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve?

Bekövetkezett, aminek előbb utóbb szükségszerűen be kellett következnie: egy önvezető autó (felügyelő sofőrrel a volán mögött) elgázolt egy gyalogost, aki a tragédia következtében elhunyt. Sajnáljuk a történteket és részvétünk az áldozat családjának. Ettől függetlenül nem kívánunk belemenni a tragédia pontos részleteibe, azon elmélkedni, hogy ki volt a hibás, hogyan lett volna megelőzhető a baleset, ugyanis globális szempontból most fontosabbak a következmények.

Egy rajtakapott Apple-höz tartozó önvezető kísérleti autó.

Már az önvezető autók első tesztkörei után rengeteg kérdés merült fel a technológiát illetően. Először jöttek a morális kérdések, leginkább a közismert villamos dilemma analógiájára. Vajon hogy programozzuk be az autókat, kit mentsenek meg egy elkerülhetetlen baleset során, ha muszáj választani? Egy gyereket vagy egy felnőttet? De mi van, ha az a felnőtt egy terhes nő? Mi a helyzet egy gyerek és két felnőtt estében? És ha mindketten idősek? Ha a gyerek fogyatékkal élő? Egyáltalán az utasát mentse az autó, vagy a másik felet? Hasonló kérdéseknek gyakorlatilag végtelen permutációja lehetséges, válasz azonban idáig nem született.

Aztán persze jogi oldalról is meg lehet közelíteni a kérdést. Ki a felelős? A volán mögött ülő vezető? Az autó gyártója? Az önvezető szoftver gyártója? Maga az autó? Erre egyelőre viszonylag egyszerű a válasz: a sofőr, hiszen elvben végig felügyelnie kell az autót. A jövőben azonban minden bizonnyal el fog jönni a pont, amikor ez nem lesz kötelező, és az autók maguktól is közlekedhetnek. Ekkor újra nyitott kérdés lesz az előbb felvázolt problémakör megoldása.

A területben érdekelt autógyártók érezhetően kínos odafigyeléssel próbálják kézben tartani a technológia PR-ját. Ha egy Tesla összetörik, mert az önvezető szoftver csak így tudott elkerülni egy balesetet, másnapra Elon Musk személyesen küld a tulajnak egy új példányt. Feltehetően ennek fokozott arculatvédelemnek tudható be az Uber hiper-reakciója is a tesztautók leállításával. Egyszerűn át kell törni az emberek fejében élő természetes gátat, hogy gépekre bízzák az életüket, ki kell alakítani a technológia iránti bizalmat.

A fentebb említett dilemmák még csak a legégetőbbek, számtalan helyzet adódhat még az önvezető autókkal kapcsolatban. Minden megválaszolatlanság ellenére a gyakorlat végül az lett, hogy az Egyesült Államok bizonyos területein zöld utat kaptak a tesztautók, azzal a feltétellel, hogy mögéjük ül egy hivatásos felügyelősofőr. Az időzített bomba visszaszámlálója pedig innentől kezdve folyamatosan pörgött.

Egészen biztos volt ugyanis, hogy előbb utóbb valamelyik jármű balesetbe fog keveredni, már csak a nagy számok törvénye alapján is. A közlekedés ezzel jár, naponta több száz vagy ezer közúti tragédia történik, naivitás lenne azt gondolni, hogy az önvezető autók varázsszoftver ide, kiképzett sofőr oda ne kerülnének ilyen helyzetbe. Igazából az a csoda, hogy ennyi idő és levezetett kilométer után csak most történt hasonló esemény.

A sajtóban, főleg az Államokban, persze rögtön hatalmas visszhangja lett a dolognak. Újra egymásnak csattantak a különböző elképzelések, mindenki mondja a magáét, sokan a technológia halálát vizionálják. Mindezt egyetlen sajnálatos esemény után. Lehet, hogy elsőnek kicsit erős lesz, amit most mondani fogok, de várjátok ki a magyarázatot is. Szóval van ez a Sztálin idézet, ami pont passzol a témához:

Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika.

Minden együttérzésünk az illetőé és családjáé, de az az igazság, ha ugyanez a személy egy autópályán halálozik el valamilyen sztenderd közúti balesetben, egészen biztosan nem került volna a nemzetközi hírekbe. Mégis, most egyetlen ember halálából próbálnak messzemenő következtetéseket levonni. Akármilyen abszurdan is hangzik, de meg kell várnunk, amíg nem történik statisztikailag értékelhető mennyiségű, teszem azt 1 000 végzetes kimenetelű baleset. Ekkor már ugyanis össze lehet vetni az adatokat a nem önvezető autókéval. Meg lehet nézni, hogy hány kilométerre, levezetett órára mennyi, milyen súlyos baleset történt és ezek alapján meghozni a felelős döntést.

Egy biztos. Az, ha most hirtelen mindenki visszafogja a tesztautóit, ha szigorítanak a szabályozásokon az a lehető legrosszabb forgatókönyv. Az önvezető technológiának ugyanis épp az az egyik legnagyobb ígérete, hogy jelentősen visszafoghatja a közúti balesetek számát. Nyilván nem nullára, mert vannak elkerülhetetlen helyzetek. De az semmiképp sem jó irány, ha egyetlen tragédiából olyan következtetéseket vonunk le, amelyek gátat szabnak több ezer vagy millió másik hasonló tragédia megelőzésének.

Az Apple már egy ideje maga is fejleszti a saját önvezető szoftverét, amelyet feltuningolt Lexus RX450-eken futtat. A járműveket legutóbb lencsevégre is kapták. Azt nem tudni, hogy mikor állnak elő vele, egy viszont biztos: a cikkben taglalt kérdésekre nekik is kell tudniuk felelni.

Karácsony 2018

Ezt már olvastad?

A Sirinek ez is az egyik baja, hogy mindenki a célközönség. Valószínűleg hatékonyabb lenne, ha először jól működő modulokat hoznának létre egy-egy funkcióra szabva.

Miért nem ismeri anyanyelvünket az Apple virtuális asszisztense? - Klikk ide!